nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

A fontos üzenetek és az intuíció

2009.09.29. 17:21 eltecon

Egybevágnak-e a közgazdaságtan alapvető üzenetei a megérzésünkkel? Intuitív-e Adam Smith tézise a magáncélok és a közjó harmonikus viszonyáról? Hát a komparatív előnyök elve? Tényleg olyan könnyű megemészteni, hogy jó nekünk, ha kereskedni kezdünk a mindent olcsóbban termelő Kínával vagy a mindenből jobbat csináló Németországgal?

Bryan Caplan szerint a közgazdaságtan alapvető üzenetei vagy átadhatók tisztán intuitív alapon, vagy rosszul magyarázzuk őket. Ha nagyon valószerűtlennek tűnik a tétel, kezdjünk mindenesetre gyanakodni. 

És a te kedvenc nem-intuitív tételed?   


3 komment

Címkék: oktatási

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr501413241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ricardo 2009.09.29. 22:02:40

A szöveg hivatkozik Bastiatra. Éppen Bastiat volt az, aki szerint a jó közgazdászt úgymond az különbözteti meg a rossztól, hogy az előbbi csak az események azonnali, látható hatását veszi észre, vagy fontolja meg, míg az utóbbi a nem látható, későbbi, közvetett és sokszor nem szándékolt hatását is, amely közvetett, és nem szándékolt hatás leginkább éppen az ellenkezője annak, mint amit intuitíve várnánk. Nota bene, Albert O. Hirschman szerint ez a liberális érvelés egyik leggyakoribb módja, amikor valamilyen állami beavatkozásról, vagy intézkedésről kell bebizonyítani, hogy az valójában kontraproduktív, azaz rossz. Ilyenkor gyakran a nem-intuitív igazságok birodalmába lépünk. Pl. az adókulcsok növelésétől intuitíve azt várjuk, hogy az növeli az adóbevételeket, ámde az hosszútávon rontja az adómorált, így az adóbetételek valójában csökkennek; a rögzített minimálbértől intuitíve azt várjuk, hogy az jót tesz a munkavállalóknak, ámde valójában csökkenti a foglalkoztatást; az állami beruházásoktól intuitíve azt várjuk, hogy növelik a nemzeti jövedelmet, ámde azok valójában több magánberuházást szorítanak ki, mint amit teremtenek, tehát valójában csökkentik a nemzeti jövedelmet stb., stb., stb. Az ilyen nem-intuitív igazságok adják többnyire a laissez faire hívek éles eszét. :)

ricardo 2009.09.29. 22:04:56

Mármint a jó közgazdászok ismerik a nem látható hatásokat is.
süti beállítások módosítása