Mmm. Egy osztrákista blogger prof.

Ugyanakkor a második bekezdés már problémás. A portfolió-modellek klasszikus sémájában kétféle eszközt tartanak az ’emberek’: készpénzt és kötvényt. A szokásos logika pedig: ha növekszik az ’emberek’ pénzkereslete, akkor eladják a kötvényeiket, hogy pénzhez jussanak, ami ugye leviszi a kötvények árát, így aztán emelkedik a kamatláb; illetve fordítva, ha csökken az ’emberek’ pénzkereslete, akkor kötvényeket vesznek, azaz megválnak a pénzttől, ami felemeli a kötvények árát, és így csökken a kamatláb. Mr. Woolsey is így, azaz a szokásos módon érvel. Ám itten érdemes megállni egy pillanatra! Az ’emberek’ több pénzt akarnak tartani, ezért eladják a kötvényeiket. OK. No de ki veszi meg az eladott kötvényeket? Az ’emberek’? Mert azzal ugyebár nem növekszik ’az emberek’ által tartott pénzmennyiség, ha egy ember elad kötvényt, a másik pedig azt megveszi. És ugyanígy, amikor az ’emberek’ kevesebb pénzt akarnak tartani, és kötvényt vesznek. Kitől? Az ’emberektől’? Világos: azáltal, hogy ’az emberek’ egymás között adják-veszik a kötvényeket még nem lesz se több, se kevesebb a teljes pénzállomány, és a kötvényállomány sem. Csak a kötvény tulajdonosok cserélődnek meg a pénz. A pénzt nem lehet általában eltüntetni a gazdaságból úgy, hogy eszközt vásárolunk, mert akkor valaki eszköztől válik meg, és pénzhez jut. Némileg felszínesek ezért az olyan elemzések, hogy általában növekszik a pénzkereslet, vagy általában csökken. Ha valakinek csökken a pénzkereslete, és ezért vesz egy eszközt, akkor valakinek elvben növekszik a pénzkereslete, mert elad egy eszközt. De általában mindenkinek nem nőhet, vagy csökkenhet a pénzkereslete csak úgy, és ezáltal a kamatláb sem csak úgy növekszik, vagy csökken ennek megfelelően.

@ricardo:
Dehát pontosan azért fog csökkenni a kamatláb, mert a pénztől nem lehet "megszabadulni". Nem értem miért ne nőhetne vagy csökkenhetne általában a pénzkereslet (pl. ha nagyobb inflációt várunk). Az, hogy az általunk összességében tartott pénz nem tud változni a pénzkínálat változatlanságát jelenti, nem a pénzkeresletét. Az pedig, hogy annyit tartunk, amennyit tartani akrunk, csak azt jelenti, hogy egyensúlyban a kínált mennyiség és a keresett mennyiség megegyezik.

@punkloss: ja, szerintem is a kamat az, ami "létrehozza" újra az egyensúlyt. A pénzkereslet ha nő, miközben a pénzkínálat változatlan, a kamat egy magasabb egyensúlyi szintre emelkedik. (makróból: a pénzkeresleti görbe kifelé tolódik, a pénzkínálat függőleges és változatlan)