"Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a nominális kamatfizetések, az adósság lejárati szerkezete, az infláció és a reálgazdasági növekedés hogyan járult hozzá a második világháború utáni államadósság/GDP ráta alakulásához. A következő kérdésekre keressük a választ. Elinflálta-e az Egyesült Államok államadóssága egy részét azzal, hogy negatív reálkamatot fizetett utána? Néha igen, általában nem. Vajon a magas elsődleges (kamatfizetéstől megtisztított) deficitek emelték-e az államadósságrátát? A második világháború alatt számottevően, amúgy nemigen. Mennyiben járult hozzá a GDP növekedése az adósságráta csökkenéséhez? Nagyban. Mennyire számít a különböző évjáratokhoz tartozó hozamok változékonysága az adósságráta szempontjából? Időnként nagyon, a második világháború óta tartó időszakban azonban átlagosan kevéssé."
Mire is jó néhány egyszerű számviteli összefüggés, ha kicsit belemélyedünk? George Hall és Thomas Sargent megtette helyettünk, és ezt találták Amerikára. Nálunk ki is foglalkozik ezzel? A Pénzügyminisztérium? A Költségvetési Tanács? Az Államadósságkezelő Központ? Bárki is, szóljon, ha van valami hasonló!
