Mármint nem a magyar Nemzeti Alaptantervbe, hanem a texasiba. Aki azt hiszi, a tanterv felett való ismétlődő politikai-ideológiai huzakodás magyar sajátosság, téved. A New York Times cikke részletesen beszámol arról, hogyan csatáznak a politikusok arról, mit kell tudni a texasi tinédzsereknek. A jobboldali többség szerint amellett, hogy arról is hallaniuk kell, hogy McCarthy áldozatainak egy része tényleg szovjet kém volt, és nem szabad, hogy a szociológiai tanulmányaik elhomályosítsák az egyéni felelősség eszméjét, a konzervatív iskolaszék-tagok Adam Smith, Marx Károly és Keynes mellé múlt héten Milton Friedmant és Friedrich August von Hayeket is benyomták a kurrikulumba.

Justin Wolfers a Freakonomics blogban a JSTOR társadalomtudományi cikk-adatbázisában rájuk keresve azt találja, Milton Friedman tényleg sok hivatkozással szerepel, de bizony Hayek rosszabbul áll, mint - mondjuk - Larry Summers.

Vajon mi következik ebből? Az-e, amit Wolfers tanulságként levon, hogy aki már középiskolában egy ilyen alacsony idézettségű közgazdászt akar tanítani, arra rábizonyult, hogy védhetetlen ideológiai okokból eltérítené a tantervet?

Vagy az, hogy a folyóiratok idézettsége, az egész szcientometria nevetségesen haszontalan eszköz, amikor a közgazdaságtudomány legnagyobb, a nem feltétlenül egyetemre készülő nem-közgázdász számára legrelevánsabb féltucat gondolkodóját kell kiválasztani, akik közül a Nobel-díjas (és, emlékszünk, Keynes-szel versenyt reppelő) Hayek nem hiányozhat? 

Esetleg az, hogy egy középiskolai tantervben mindenképp megjelenik valamiféle társadalomkép?