Standard nemzetközi gazdaságtan kurzusok vége felé - mintegy általános tanulságként - szokott szó esni a Maurice Obsfeld (igen, a Rajk Szakkollégium Neumann-díjának birtokosa) által népszerűsített gazdaságpolitikai trilemmáról, miszerint a gazdaságpolitika szokásos három céljából - árfolyamstabilitás, saját monetáris politika és a szabad tőkeáramlás biztosítása - egyszerre csak kettő valósítható meg, a három együtt nem.
Úgy látszik Dani Rodrik megirigyelte a formulát, őt a görög válság és annak megoldási módja "a világgazdaság politikai trilemmájára" emlékezteti. Eszerint: a gazdasági globalizáció, a politikai demokrácia és a nemzetállam együttesen kizárják egymást, közülük legfeljebb kettő létezhet egyszerre. Obsfeld trilemmájának formállogikai bizonyításával mindenesetre kevesebb gondunk akad.
