nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Akkor most ki is okozta a pénzügyi válságot?

2010.06.17. 21:11 eltecon

Az Egyesült Államok kormányzata, természetesen. Az elnökök, a Kongresszus, és persze a FED. BRUCE YANDLE szerint legalábbis. Azok a mechanizmusok és eszközök - hitelminősítések, számviteli szabályok, CDS-ek és hasonlók, amelyeket manapság szokás a kudarc okaiként emlegetni, valójában a hiteleszközök iránti bizalom fenntartására szolgálnak. És be is töltötték volna a funkciójukat, ha maga a kormányzat nem él vissza ezzel a bizalommal. De megtette akkor, amikor a hitalpiaci szereplőket arra szorította-ösztönözte, hogy hitelképtelen adósoknak politikai célokból nyújtsanak hitelt. Mindez - párosulva a FED hosszú időn át kövedtett laza monetáris politikájával - idővel a bizalom összeomlásához vezetett, s ez a válság lényege.


5 komment

Címkék: válság okai

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr332089905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vidéki 2010.06.18. 15:37:24

1. A Glass-Steagall törvény amíg életben volt, megakadályozta, hogy a kereskedelmi bankok az adófizetők kockázatára hazárdírozzanak. Az, hogy ezt a féket kiiktatták az USA kongresszus felelőssége. Ebben a helyzetben gátlásokat szabadítottak fel olyan banki vezetőkben, akiket a pénzszerzés határtalan vágya motivált.

2. A hitelminősítők feladata lett volna, hogy a valóságos helyzetnek megfelelően értékeljenek. Nem sikeresen teljesítették feladatukat, ezzel lehetővé tették, hogy a "buborékok" hatalmasra fújódjanak.

Éhesló 2010.06.19. 15:40:45

@Vidéki: eufémisztikusan fogalmazol, mikor azt írod: "a hitelminősítők nem sikeresen teljesítették feladatukat".
Nem.
tudatosan hazudtak és fedezték azokat a kiemelt partnereiket, akikkel közösen felelnek a kialakult helyzetért, miközben nem haboztak régiókat, országokat bedönteni befolyásukkal, ha ez megbízóik érdekében állt.
Értelmesebb világban a szavuk már annyit sem érne, mint a vilgáhálón szaladgáló pár bit, ami ezeket az újabb manipulált hazugságokat hordozzák.
De nem.
Még bedöntötték a görögöket és az eurót is.
Mert megtehették és meg is teszik.
Ott ártanak tovább ahol csak tudnak és ahol gazdáik parancsolják.

Rorgosh 2010.06.20. 09:52:46

@Éhesló:

Nos, természetesen az összeesküvés elméletek mindenre megoldást kínálnak, és lehetővé teszik, hogy a fejünket továbbra is a homokban tartsuk ahelyett, hogy tennénk valamit a saját érdekünkben...

Ám a cikk valójában pont arra mutatott rá, hogy a fokozódó állami beavatkozás kulcsszerepet játszott abban, hogy ilyen mértékű világgazdasági válság alakult ki.

Mert épp az állam beavatkozása az, ami egyáltalán helyzetbe hozza a hitelminősítőket, és akkor mindegy is, hogy összeesküdtek, vagy maguk is egyszerűen tévedtek.

Mert a fejlettebb világ törvényei előírják a bankoknak és más pénzintézeteknek, hogy eszközeik egy részét magas biztonságú eszközökben kell, hogy tartsák, így a hitelminősítők a minősítési döntéseikkel direktben terelik a pénzt, és már senki nem tekintheti a minősítésüket annak, ami valójában: tájékoztató jellegű információnak...

valaki76 (törölt) 2010.06.20. 14:23:44

@Vidéki: „A Glass-Steagall törvény amíg életben volt, megakadályozta, hogy a kereskedelmi bankok az adófizetők kockázatára hazardírozzanak”

„Mindössze” józan korlátok közé szorította azt. A klasszikus (teljes beválthatóságra) alapozott aranystandard a leghatékonyabb eszköz a prudens banki magatartás előmozdítása tekintetében.

Az árupénzre alapozott hitelpénz-teremtés értelemszerűen rendkívül korlátozott…

Avatar 2010.06.21. 15:54:38

Nem Bruce Yandle az egyetlen, aki firtatja a kormányzat szerepét. Egy, másfél évvel ezelőtt, amikor még majd mindenki a neolib/neokon gazdaság összeomlását harsogta és az állam szerepének szükségszerű növekedéséről beszélt, voltak már akik el kezdték pedzegetni, hogy a hitelezési piacot épp az állam torzította el, és egyébként is a pénzügyi szektor a legszabályozottabb, legtöbb jelentési kötelezettséggel "megáldott" szektor.
A kormányzat által kötelezővé tett kontrollok viszont nem bizonyultak hatékonynak a krízis megakadályozására, sőt még csak az előrejelzésére sem.
Szóval a pénzügyi szektorban biztosan nem érvényesült a szabadpiac és a laissez faire elve, így furcsa, hogy most az állam szerepének további növelésében vélik megtalálni a kiutat egyesek.
eltecon.blog.hu/2010/01/31/a_laissez_fair_vege
süti beállítások módosítása