2 halk megjegyzés:
- Cívis-leszármazottként tudom, hogy van természetföldrajzi oka, hogy miért ott van Debrecen, ahol. A szerzőknek is szívesen elmesélem egy fröccs mellett. :)
- Az iparba öntött pénztől amelett, hogy minden közgazdász írtózik, az EU sem szereti hivatalosan. Aztán valahogy mégiscsak az az ukáz, hogy a regionális poltika forrásainak egy jelentős részét oda kell önteni. Akkor ezzel mit lehet kezdeni?

"Szabadjegyet jelent egy szédítő politikai kéjutazáshoz, ahol néhány kétséges elemzői papír megtárgyalása után a politikusnak vagy klienseinek tetsző iparágakba már legitim módon lehet önteni a tíz- és százmilliárdokat."

ez a lényeg. Az ipartámogatás a túlburjánzó állam egyik legmocskosabb területe. Hogyan lehetne azt elhinni, hogy egy politikus (az egyébként igen zavaros és ellentmondásos) szakmai indokok figyelembevételével osztja ki az iparfejlesztésre szánt pénzeket az életképes klaszterek kialakulását célozva, ahelyett, hogy a kézenfekvő ürügyet kihasználva megtömje a támogató körök és lobbycsoportok zsebét?

A szocializmusba hajló közvetlen állami iparfejlesztés helyett a törvényhozók vállalkozásbarát szabályzási környezet létrehozásával tudnák segíteni a magyar ipar fejlődését. Gondolhatunk itt például gyorsabb bírósági működésre, könnyebb foglalkoztatási és elbocsátási szabályokra, egyszerűbb adózási szabályzásra, versenyképes adóterhelésre...

@GeeDawg2: Gee: részemről jöhet a sör melletti földrajzlecke, de Muraközy (családi okokból ő a Debrecen-felelős :-) ) nyaral; szerintem majd, ha megjön!

@GeeDawg2:

Ez engem is érdekelne, bár én nem vagyok sem közgazdász, sem szerző :-)

@mig8: csak, hogy lelőjjem poént: 3 természeti tájnak a találkozásánál fekszik a város, ezért a közéőpkorban speciális gzdálkodás tudott kialakulni. A növénytermesztés (búza, takarmány) a hajdúsági feketeföldeken zajlott, a jellemzően rideg állattartás a ártéri Hortobágyon (a későbbio évszázadokban a gulya, és a ménes - és ezzel együtt a legelő is - városi tulajdonban volt), az építkezéshez, tüzeléshez, az állatok teleltetésére pedi az ún erdőspuszták (a Nyírség) szolgáltak. Az sem mindegy, hogy az eredeti falvak pont ezeken a löszös-homokos dombokon fúrt kutak köré telepedtek. Ma is a sok jó minőségű vizet lehet szedni sok helyen akár fúrt kutakból is.
És ha már klaszter, erre a speciális természeti közegre még az is pozitívan (bár nemegyszer gyászosan) hatott, hogy a török hódoltság idején pont Erdély, a Magyar Királyság, és a Porta határán feküdt, ami a kereskedelmet segítette, főleg, hogy az egyes helyekről elmenekült parasztok, kézmúvesek, kereskedők is megtelepültek városban. Pont mire város lesz debrecen, pont ezt határváros jelentőségét veszti el (a hódoltág végén), ezáltal csökken kereskedlemi, ipari jelentősége.