nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Japán: a rossza még csak most jön

2010.09.25. 13:18 eltecon

Az elmúlt két évtized Japán számára főleg kudarcokat, lassú növekedést, a korábban megszokott dinamika helyett vergődést hozott. Martin Feldstein szerint a nagy bukta még hátra van, mégpedig a megtakarítási válság képében. Az országnak hatalmas államadóssága van, és folyó költségvetése ismétlődően jelentős hiányt mutat. Mindeddig azonban az állam túlköltekezését annak ellenére belföldi megtakarítás finanszírozta, hogy a háztartások megtakarítása folyamatosan csökkent. Nincs csoda, a krónikusan alacsony belföldi beruházási kereslet a magyarázat, ami a legutóbbi időkig még így is a belföldi megtakarítások egy részének külföldre áramlását, pozitív folyó fizetési mérleget eredményezet. Ennek megváltozása azonban csak idő kérdése. És Japán nagy ország, ha ez az ország külföldi finanszírozásra szorul, az a globális hitelpiacokon is azonnal meglátszik majd.


5 komment

Címkék: makroökonómia megtakarítás

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr212322211

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mig8 (törölt) 2010.09.25. 21:10:00

Ezt most nem értem: hatalmas belső, vagy külső államadóssága van? Esetleg mindkettő?

És miért baj, ha Japán külföldről akarja magát finanszírozni? Befelé értem, de a külföldnek miért rossz?

toronto 2010.09.26. 15:16:00

@mig8:

Pl. mert külföldről senki sem fogja finanszírozni. Japán egy időzített bomba, konzervatív befektető ebbe nem tesz pénzt.

Ez lényegében kizárólag belföldi adósság.

(közel 200%-os GDP arányos államadósság, Görögország ehhez képest kifejezetten jól áll:) )

Japán mondhatni kategória-győztes mindössze Zimbabwe produkált rosszabb értéket 2009-ben.

en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_public_debt

Magyarország „csak” a 15. ezen a listán.

A „hüvelykujj-szabály” szerint 90%-os GDP arányos államadósság = „point of no return”, ezen túl már csak egy releváns kérdés marad:

Mikor kezdődik el az államadósság elinflálása?

Belföldi eladósodás esetén ez nagyon releváns kérdés.

A jen nagyon fontos szerepet játszik a nemzetközi pénzügyi játékokban, egy esetleges inflációs robbanás tovagyűrűző hatásokat fog elindítani.

mig8 (törölt) 2010.09.26. 15:45:17

@toronto:

Ha belföldi adósság, akkor szerintem könnyebben megoldható. Elinflálás? Talán.

De tudtommal Japán az USA egyik legnagyobb hitelezője. Azaz - hacsak közben nem használta ezt fel - ezt is fel tudná használni. Kérdés persze, hogy ezt milyen formában tette.

És mi fog történni akkor, ha a jen inflációja felpörög? Persze jó kérdés az is, hogy mennyire tudja ezt korlátok között megtenni.

Görögország azért szerintem nagyon más tészta. Eltérő kategória, márcsak a lakosságszám miatt is. És akkor még nem beszéltünk az eltérő fejlettségről, az eltérő földrajzi adottságokról, stb.

de gondolom, a hüvelykujj-szabály csak a belföldi adósságra vonatkozik. Magyarország helyzete ezért is más.

codorra 2010.09.27. 09:10:17

Sziasztok!

Görögország szerintem nem azért más, mint Japán, mert kisebb.

Hanem, mert nem lehet ott megszorítani.
Az utóbbi 1-1,5 évben akármit akartak spórolni, mindig az utcára vonultak az emberek.

Japánban talán nem. Legalábbis, ha a koreai válságból indulunk ki (1999?), akkor a lakosság nemhogy "lenyelte" a békát, de hordta be az aranyat a jegybankba, mert nem volt konvertibilis a valutájuk.
Szerinted a görögök mennyire lennének ebben partnerek?

És ez is számít, hogy milyen eséllyel tudják azt a nagy adósságot visszafizetni.
Japánról feltételezik (talán), hogy lenyeli a békát.
A görögökről tudjuk, hogy nem.

Ennyi.

mig8 (törölt) 2010.10.02. 10:18:07

@codorra:

nem tudom, hogy a görögök mennyire lennének partnerek. Most is tiltakoztak, de megtörténtek a megszorítások (amiket eddig terveztek). Igaz, képmutatóbb népség a japcsiknál...

Japán alapvetően más kultúra, de ott is voltak azért tiltakozások pár évvel korábban, talán még emlékszel.
süti beállítások módosítása