Az ám! Feltéve, hogy a kollégáid csak 150-et keresnek. Eddig is tudtuk, hogy a jövedelmünk és elégedettségünk viszonya nem független attól, hogy mennyit keresnek a többiek. Ezt most szisztematikus vizsgálat is igazolja.
Havi 200 pengő fixszel...
2010.10.01. 21:04 eltecon
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr502338107
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
toronto 2010.10.02. 12:39:07
A „Havi 200 pengő fixszel...” címhez
1927
1 kg arany = 3800 pengő.
hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_peng%C5%91#Bevezet.C3.A9se
(A pengő a „gold exchange standard” kategóriában született meg. Ebben a rendszerben – az 1914 előtti aranykoronával szemben – forgalmi aranypénz már nem volt. )
Ma (2010-10-02)
1 kg arany = 8399080 HUF
1 pengő = 2210 HUF
www.goldprice.org/gold-price-per-kilo.html
Persze attól nem szabad eltekinteni, hogy ma
· az arany erősen manipulált spekulatív termék
+ az utóbbi 80 év tekintetében:
· a termelékenység-/ vásárlóerő-növekedéstől, ill.
· az adóteher-növekedéstől
sem szabad elfeledkezni.
Pl. anno az 1930-as években az „átlagember” alig adózott
· A havi 80 pengő alatti jövedelem nem volt adóköteles
· Havi 80 pengő fölött a kereseti adó 5%-os adókulccsal dolgozott
· + még volt jövedelemadó és vagyonadó is, amely 5000 pengő vagyon és 1000 pengő éves jövedelem felett lépett be a képbe
+ az adóbevételek tekintetében a meghatározó szerepet a:
· a földadó
· a házadó
· a társulati adó és tantiemadó, ill.
· a jövedelem- és vagyonadó
játszotta
Nem volt ÁFA és járulékok sem voltak.
phoenix.szarvas.hu/naptar/vegre.html
(Amit az adókról tudni kell)
Persze itt nem nagyon voltak szociális szempontok alapján kialakított ellátórendszerek. Pl.
· közoktatás – 6 elemi
· + kezdetleges szociális rendszerek – OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet), MABI (Magánalkalmazottak Biztosítási Intézete), OTBA (Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alap), ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap)
Tehát nehéz volt „feltörni”, ill. a munkanélküliség/betegség igen nagy csapás volt.
Az értelmiség ellenben nagyon jól élt. Pl. egy debreceni „helyzetkép”
· „1929-ben az összes felsőfokú végzettségű közalkalmazott átlagkeresete (havi) 400 pengő körül mozgott. A bírók és ügyészek átlagkeresete az egyetemi tanárokéval együtt az összes állami alkalmazott csoport közül a legmagasabb volt. Nagy többségük havi 500-800 pengőt keresett, de egy kisebb részük havi jövedelme 800-1200 pengőt is elérte. A középiskolai tanárok keresete a nem vezető beosztású bírák és ügyészek fizetési szintje körül mozgott, hasonlóan a mérnökökéhez és az orvosokéhoz. A polgári iskolai tanárok fizetése 250-450 pengő között mozgott, azaz az átlag munkásfizetés 2,6-4,8-szeresét tette ki.”
hbml.archivportal.hu/data/files/144702765.pdf
Egy munkás 1929-ben – országos viszonylatban – átlagosan 120-128 pengőt kereset havonta. Persze az átlag jelentős – képzettségi, ágazati, regionális – eltéréseket takart.
1927
1 kg arany = 3800 pengő.
hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_peng%C5%91#Bevezet.C3.A9se
(A pengő a „gold exchange standard” kategóriában született meg. Ebben a rendszerben – az 1914 előtti aranykoronával szemben – forgalmi aranypénz már nem volt. )
Ma (2010-10-02)
1 kg arany = 8399080 HUF
1 pengő = 2210 HUF
www.goldprice.org/gold-price-per-kilo.html
Persze attól nem szabad eltekinteni, hogy ma
· az arany erősen manipulált spekulatív termék
+ az utóbbi 80 év tekintetében:
· a termelékenység-/ vásárlóerő-növekedéstől, ill.
· az adóteher-növekedéstől
sem szabad elfeledkezni.
Pl. anno az 1930-as években az „átlagember” alig adózott
· A havi 80 pengő alatti jövedelem nem volt adóköteles
· Havi 80 pengő fölött a kereseti adó 5%-os adókulccsal dolgozott
· + még volt jövedelemadó és vagyonadó is, amely 5000 pengő vagyon és 1000 pengő éves jövedelem felett lépett be a képbe
+ az adóbevételek tekintetében a meghatározó szerepet a:
· a földadó
· a házadó
· a társulati adó és tantiemadó, ill.
· a jövedelem- és vagyonadó
játszotta
Nem volt ÁFA és járulékok sem voltak.
phoenix.szarvas.hu/naptar/vegre.html
(Amit az adókról tudni kell)
Persze itt nem nagyon voltak szociális szempontok alapján kialakított ellátórendszerek. Pl.
· közoktatás – 6 elemi
· + kezdetleges szociális rendszerek – OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet), MABI (Magánalkalmazottak Biztosítási Intézete), OTBA (Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alap), ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap)
Tehát nehéz volt „feltörni”, ill. a munkanélküliség/betegség igen nagy csapás volt.
Az értelmiség ellenben nagyon jól élt. Pl. egy debreceni „helyzetkép”
· „1929-ben az összes felsőfokú végzettségű közalkalmazott átlagkeresete (havi) 400 pengő körül mozgott. A bírók és ügyészek átlagkeresete az egyetemi tanárokéval együtt az összes állami alkalmazott csoport közül a legmagasabb volt. Nagy többségük havi 500-800 pengőt keresett, de egy kisebb részük havi jövedelme 800-1200 pengőt is elérte. A középiskolai tanárok keresete a nem vezető beosztású bírák és ügyészek fizetési szintje körül mozgott, hasonlóan a mérnökökéhez és az orvosokéhoz. A polgári iskolai tanárok fizetése 250-450 pengő között mozgott, azaz az átlag munkásfizetés 2,6-4,8-szeresét tette ki.”
hbml.archivportal.hu/data/files/144702765.pdf
Egy munkás 1929-ben – országos viszonylatban – átlagosan 120-128 pengőt kereset havonta. Persze az átlag jelentős – képzettségi, ágazati, regionális – eltéréseket takart.
