Igazán becsempészhettek volna többet is belőle.

Az a fő probléma, hogy a gazdaság folyamatainak az irányát sem tudjuk megjósolni, nem hogy a nagyságát. Ez sajnos tény.

Ennek a krízisnek már vége van? Szerintem még most jön a java. :-)

@rdos:
Szia!

Nem tény!

Például az Elliott hullámelmélet alapján meg lehet mondani, hogy az 1929-1932-es válság egy szinttel kisebb méretű volt, mint ez a mostani, ami nagy valószínűsséggel 2016-ig fog tartani.
Ezekből a méretarányakból például valószínűsíteni lehet, hogy a munkanélküliség az USA-ban eléri majd a 33%-ot (1929-1932 válságban ez 25% volt).
Az elmélet alapján valószínüsíteni lehet, hogy a válság 5 időszakra bontható (a 1929-1932 is így épült fel). Az első időszak 2007 októbertől tartott 2009 márciusáig. A második azóta tart, de közeledünk a végéhez. A 3., 4., 5. még előttünk áll.

@Spekulans:

Nagy valószínűséggel 2016-ig fog tartani?

Hogy lehet ezt kiszámolni?

Hihetetlen dolgokat hoztak össze az utóbbi 50 évben.

Soha se oldották meg a problémákat, mindig „alternatív megoldást” kerestek, általában csak fedezet nélküli pénzt injektáltak az egyébként is „fedezet nélküli pénz multiplikációról”, jövedelem és vagyon-újraelosztásról szóló rendszerbe.

Ez a rendszer egy kártyavárra hasonlít. Nehéz megmondani, hogy meddig marad fenn ebben a formában, de az is valószínűtlen, hogy sokáig így fog létezni.

De facto az egész rendszer a csőd szélén van. Az összes nagy nyugati állam úszik az adósságban és az off budget tételekben. Semmit sem oldottak meg. Az egész rendszer kétes etikai alapokra és fenntarthatatlan ígéretekre épül.

@Spekulans:

Az Elliott hullámelméletet nem nagyon ismerem. Az osztrák üzleti ciklus elmélet azonban szerintem jó kiindulási pont a válság megértéséhez.

en.wikipedia.org/wiki/Austrian_business_cycle_theory

@kronstadt:
A 2016 dátumot megmagyarázni nem tudom röviden, mert ahoz érteni kéne, mi a hullámelmélet alapja, és írtad, hogy nem ismered.

A következőt mondhatom röviden: Elliott felfedezése volt az, hogy az emberi tömegek viselkedésében is felfedezhető egy rendszer. Az emberi viselkedés fraktálszerű és érvényes rá, hogy sok helyen az aranymetszés szabálya alapján váltják egymást a korszakok. Ezen összefüggés alapján jött ki a 2016.

@kronstadt:

"Az egész rendszer kétes etikai alapokra és fenntarthatatlan ígéretekre épül."

Egyetértek. Szerintem ez a helyzet:

Az ipari forradalom velejárója volt az életszinvonalnövekedés. Ennek a hajtómotorja ép azok a tudományos felfedezések voltak, amik hatására az emberi munka hatékonysága rendkívüli módon megnövekedett. A 19. század és a 20. század első felének tudományos felfedezési bummja után a tempó alábbhagyott. A klasszikus fizikában alapvető felfedezéseket nem találunk az elmúlt évtizedekben. Ennek velejárója pedig az lett, hogy az életszinvonalunk fenntartásának alapjai rendültek meg.

Két lehetőség van: vagy elfogadjuk az életszinvonalcsökkenést, vagy pedig ragaszkodunk a standardhoz, akkor viszont a életszinvonalunknak a fedezetét meg kell találni. A világ az felé indult, hogy a kereskedelemben látta meg ezt a fedezetet. A globalizáció egy ideig tényleg helyettesíteni tudta az új technológiák hiánya szülte feszültségeket. Ennek a trendek a szülötte az Európai Únió is. A összekapcsolt piacok révén tényleg lehet elérni költségoptimalizációt, így egy ideig-óráig úgy is fel tudjuk tartani az életszinvonalunkat, hogy nem használunk fejlettebb technológiákat. Ennek a folyamatnak a velejárója az is, miért fordultunk az olcsóbb kínai termék felé. Mert a hazai drágább termék már csökkenti a vásárlóerőnket és ezáltal az életszinvonalat. Erről viszont nem vagyunk hajlandóak lemondani. Annyira nem, hogy mikor már a globalizált piac lehetőségei is kezdenek kimerülni ujabb formákat keresünk a fenntartásához. A következő forrás a jövő volt. A mai életszinvonalt a jövő rovásásra biztosítottuk be úgy, hogy iszonyatos mértékű adósságot és hitelt generáltunk, amit majd a jövőben kellene törlesztenünk. Ennek a garázdálkodásnak esik áldozatául a környezet is. Itt megint csak a jövőt éljük fel azért, hogy ma jobban élhessünk.

Mégis látható, hogy lehetőségek lassan fogyóban vannak és a életszinvonalcsökkenés nem kerülhető el, csak hát az áttállás ára lesz magasabb, mert az összes tartalékot feléltük.

A megoldást tehát én abban látom, hogy a jogok mellett beszélni kell a kötelességekről is. Minden jog csak köteleséggel együtt teljes, és így ez alapvetően etikai, vagy erköcsi kérdés is egyben.

@Spekulans: Tévedsz. Ben Bernanke mutatóujjának körkerületét madárbéljóslással összevetve tádzsik tudósok kiszámolták, hogy a következő akármi (akármi is az, előre ui nem mondjuk meg, mert akkor tévedhetünk, kvantitatíve pedig pláne nem fogunk jósolni) 2015ben lesz. Abban természetesen igazad van, hogy minden az aranymetszés szabályai szerint folyik majd, be is megyek hazafelé valami mezőgazdasági szakboltba aranymetszőollóért.

@tollaszerge:
Ok,
Puding próbája, ha megeszik. Kérdés: meg lehet objektívan állapítani, hogy a válság véget ért-e?
Mondj egy leellenőrizhető mutatót.

@tollaszerge: Azt ugye tudod, hogy versenyben vagy a blogon az év kommentjéért?:))))

@Spekulans: a NBER az elmúlt évtizedekben elég nagy energiát fektetett a recessziók vizsgálatába, és természetesen a recesszió pontos fogalmának meghatározásába. Biztos nem tudod, ezért elmondom, hogy az USA-ban nem az a recesszió, amikor bezuhan a tőzsde vagy Bernanke bal lábbal kel, hanem amikor az NBER kutatói recessziónak minősítenek egy időszakot.
Azt elmondod, hogy miért okoz életszínvonal-csökkenést, ha a technológia nem fejlődik olyan ütemben, mint az ipari forradalom idején? Amúgy nekem van egy olyan megérzésem, hogy azóta csak gyorsult a fejlődés üteme, de most nem néztem erről semmi statisztikát.
Amúgy belegondoltál már abba, hogy neves makroközgazdászok miért nem a hullámelmélet irányában kutatnak?

@Spekulans: NBER business cycle dates?

@greg_econ: A kérdés jól dokumentált, pl [1]. Különösen Fig 2 / Fact 2.

Amúgy régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy hol van Magyarországon az a szellemi szemétdomb, ahonnan az itt kommentelők egy része guberál. Itt van most ez a kommentelő a technikai elemzéssel mint válságelőrejelző módszerrel, aztán van egy másik aki a pénz alapfogalmaival (accounting identity szinten) nincs tisztában, aztán emlékszem még egy olyanra aki mindenre Kantot idéz. Néha komolyan szürreális érzésem van, amikor olvasom itt a hozzászólásokat. Ezért vajon egy egyetem felelős, vagy valami országos kulturális jelenség? Vagy pusztán az történt, hogy az egyetemek (kevés kivétellel) képtelenek kurrens közgazdaságtant oktatni, és az érdeklődő diákok alternatíva hiányában kikötnek valami elmebetegségnél? Komolyan érdekel.

[1]
@article{jones2010new,
title={{The New Kaldor Facts: Ideas, Institutions, Population, and Human Capital}},
author={Jones, C.I. and Romer, P.M.},
journal={American Economic Journal: Macroeconomics},
volume={2},
number={1},
pages={224--245},
issn={1945-7707},
year={2010},
publisher={American Economic Association}
}

@greg_econ: "Biztos nem tudod, ezért elmondom, hogy az USA-ban nem az a recesszió, amikor bezuhan a tőzsde vagy Bernanke bal lábbal kel, hanem amikor az NBER kutatói recessziónak minősítenek egy időszakot." Pontosan tudom, csak mivel ez nem objektív, hanem szubjektív módszer, azért kérdeztem. De alapvetően nem akaratam leszűkíteni recesszióra a kérdést. A kérdés a válságokról szólt.

"Azt elmondod, hogy miért okoz életszínvonal-csökkenést, ha a technológia nem fejlődik olyan ütemben, mint az ipari forradalom idején?" Mivel a források mennyisége korlátozott, az hogy valami előbb - utóbb ne fogyjon el az kell, hogy a felhasználás módja állandóan megújuljon és hatékonyabb legyen, ergo létszükség a technológiai fejlődés. Mivel általában fennáll, ha valamiből kevés van annak az ára növekedik feltételezhető, hogy a hatékonyságban (stagnáció az új technológiákban) beálló megtorpanásnak jelentős gazdasági vetületei is vannak.

"Amúgy belegondoltál már abba, hogy neves makroközgazdászok miért nem a hullámelmélet irányában kutatnak? "
Persze.

@tollaszerge:
"Itt van most ez a kommentelő a technikai elemzéssel mint válságelőrejelző módszerrel,"
Várom az ellenérveidet.

@tollaszerge:
" ... képtelenek kurrens közgazdaságtant ..." Mi a kurrens közgazdaságtant definíciója?