Sok oka lehet annak, hogy miért magasabb a megtakarítási ráta a kínai háztartások esetében, mint a magyar háztartásokra vonatkozó adat. Egy dolog biztos, nevezetesen az, hogy a pontos okok ismeretének hiányában nagy bátorság kell ahhoz, hogy a kínai (lakossági) megtakarítási arány magas és a rendelkezésre álló jövedelem alacsony mivoltából valaki a magyar háztartások megtakarítási rátájához kapcsolódó vélekedést cáfoljon meg.

@kozgaztanar:

Azért figyelemre méltó, hogy a világ legnagyobb megtakarítói egy részében a lakosság által elérhető jövedelem lényegesen alacsonyabb, mint a hazai. Valójában ha utánanézel, akkor azt látja az ember, hogy kb. Németországtól eltekintve inkább a szegény országok takarítanak meg, és jómódúak költekeznek.

Miről is lehet szó? Az elvárásokról. Jó eséllyel a hazai háztartásoknak jóval jelentősebb elvárásaik (kiadási igényei) vannak, mint a szegényebb országok háztartásainak. És mivel az állami újraelosztó rendszeren keresztül gondoskodunk a saját időskori és egészségügyi biztonságunkról, ezért ezek kiadásaira sem kell félretennünk. Így a jövedelmünk legnagyobb részét elköltjük. Az, hogy mégis szegénynek érezzük magunkat, az azért van, mert többet várunk el, mint amire lehetőségünk van.

Mindezzel nem is lenne probléma, csak az évtizedek, évszázadok tapasztalatai azt mutatják, hogy általában ott van tartós, jó ütemű fejlődés, ahol magas a megtakarítási hajlandóság. Vagyis, ha tartósan alacsony marad a hazai megtakarítási hajlandóság, akkor EU és jó adottságok ide, vagy oda, nem leszünk képesek gyors ütemű fejlődésre (hacsak nem válunk villámgyorsan 300 milliós szuperhatalommá).

@Rorgosh: a kínai magas megtakarítási hányad magyarázata megjött egy update poszttal (lásd új szempont), amely szerint tulajdonképpen kényszermegtakarításokról van szó

Ettől független a magasabb megtakarítási hányad = gyorsabb növekedési ütem? felvetés. Nem tudom, meg kéne nézni konkrétan... Kínára igaz, No-ra igaz. Indiára igaz? USA-ra igaz? Az nyilvánvaló, hogy a hazai beruházásokat finanszírozni kell, a beruházás pedig a növekedés motorja, mint tudjuk. Ha nincs belső forrás, attól még lehet külső, különösen egy kis nyitott gazdaság esetében. Nem hiszem, hogy Mo esetében a hazai megtakarítások szintje növekedési korlátot hozna. Annyi a bizonyos, hogy a külső finanszírozás kiszolgáltatottabbá tesz az árfolyamkockázatok miatt, a hazainál ez meg nyilvánvalóan nincs.
Ettől függetlenül jobb lenne, ha magasabb lenne kicsit a hazai megtakarítási hányad (a válság hatására egyébként növekedett), de nem a beruházási forráshiány, hanem a külső finanszírozási igény csökkenés miatt - és itt elsősorban az államháztartásra gondolok - lenne jó.