nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Munkanélküliség és szegénység

2011.01.19. 18:01 eltecon

Ezt a két dolgot gyakran emlegetjük együtt, és az persze triviális is, hogy aki munka nélkül van, az kevesebb jövedelmet mondhat a magáénak munkával bíró társainál. Am a Gallup felmérése azt is mutatja, hogy semmi kapcsolat nem lelhető fel a világ országaiban tapasztalható munkanélküliségi ráta, és az országok lakosainak átlagos jómódja (egy főre eső GDP-ben métve) között. Ez azért mégiscsak érdekes, nem?


8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr842598350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VIII. Nagyapó 2011.01.19. 22:38:21

Gondolom, az a bizonyos akaraton kívüli "részmunkaidő & önfoglalkoztatás" azért inkább valamiféle rendszertelen, alkalmi munkákat, napszámot jelenthet; ha úgy értjük, ahogy a fejlett országokban szokás, az azért nagyon meglepő lenne...

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.01.19. 23:36:55

ebben semmi meglepő nincs, eddig is tudtuk, hogy munkával nem lehet jólétet teremteni...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.01.20. 07:26:10

Nem lep meg. Szerintem sokkal izgalmasabb kérdés, hogy az a része az embereknek, akik viszont dolgoznak mit dolgoznak.
Illetve nekem az a bajom az ilyen felmérésekkel, hogy nem különbözteti meg a munkanélküli típusokat. Nem mindegy, hogy az a 10% nem rég lett munkanélküli és a recesszió elmúltával ismét dolgozóvá válik-e, vagy segélyen tölti az egész életét.

VIII. Nagyapó 2011.01.20. 10:10:04

Az eredeti szerint az akaratukon kívűl részmunkaidősök & önfoglalkoztatók száma, ami magasabb a szegényebb országokban.

Ami gondolom, nem annyira valódi részmunkaidőt, mint inkább kevésbé intézményesült munkahelyeket jelenthet. (Mezőgazdaság, alkalmi munkák stb.)

misc · http://misc.blog.hu 2011.01.20. 19:20:03

" Countries aren’t poor because the people don’t have work, they are poor because the work they do is less “productive.”

I put productive in quotes because I think even many readers of this blog instinctively equate productivity with the work ethic or can-do-it-ness of the worker. Productivity is mostly driven by machines and technology, however.

Having a lot of can-do spirit and a shovel is no match for being ho-hum and having a bulldozer."

yglesias.thinkprogress.org/

márko. 2011.01.22. 01:11:25

nem, ez nem érdekes. dinamikus modellben kellene végigvenni az adatokat, és akkor már érdekesebb lenne, de egyetlen pillanatkép nem ad valós képet a gazdaságok általános állapotáról. főleg nem olyan időszakokban, amikor a gazdaságokat eltérő sokkok érték, ez több szót nem ér. unlike.

austrian 2011.01.24. 02:29:04

@SCUMM: Egyedul te latod a dolog lenyeget!

Egy orszag joletenek, vagy a GDP-nek abszolut semmi koze nincs a munkanelkulisegi ratahoz, vagy a dolgozok szamahoz, viszont minden koze van a TERMELES HATEKONYSAGAHOZ.

Gondolati kiserlet:

Tegyuk fel egy orszagbban kitalalja valaki, hogy egy gombnyomasra mindenki megkaphat barmit, amire szuksege van es persze mindenki kap egy ilyen gombot, amit nyomkodhat. Ebben az esetben ebben az orszagban a munkanelkuliseg 100% lesz, de mindenki abszolut joletben fog elni! Miert? Mert a gomb, ami a termelest vegzi, korlatlan hatekonysaggal mukodik.

Mindenki tudja, hogy az oskorban pl. es a mai primitiv orszagokban nem volt es nincs munkanelkuliseg. Nemhogy munkanelkuliseg nem volt, de nem volt eleg munkaero, azert szultek a szulok 8-10 gyereket, mert kellett a munkaero a foldeken, hogy megtermeljenek epp annyi elelmiszert, hogy ehen ne haljanak. Miutan megjelentek a traktorok es ezerszeresere nott a termelekenyseg, ugyanannyi elelmiszer megteremtese ezredannyi munkaorat vett igenybe. Nyilvan nott a munkanelkuliseg (egy ideig), de az elelmiszer arak orasit zuhantak. Mig 150 eve egy atlag munkas fizetesenek a 80%-a elelmiszerre lett elkoltve, ma ez 4-5%.

Tevedes azt hinni, hogy egy tarsadalom celja a teljes foglalkoztatottsag! Ellenkezoleg! A cel: Minimalis munkaval elerni a leheto legtobb javat! Tehat a cel a 100%-os munkanelkuliseg kell legyen, mikozben minden szuksegunk kielegul, ami csak a termeles hatekonysaganak a novelesevel erheto el. Addig is elegedjunk meg annnyival, ha a gepesites es egyeb hatekonysagot novelo modszerek lehetove teszik, hogy pl napi 1-2 ora munkaval megtermeljunk annyit, mint jelenleg teljes munkaidoben es mar akkor is kozelebb kerulunk a celhoz, mert elmondhatjuk, hogy mindenkinek "csak" reszmunkaidos munkahelye van.

Persze mivel az emberek mindig tobbet es tobbet akarnak ez valoszinuleg soha nem fog bekovetkezni:)
süti beállítások módosítása