nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Miért van űrrakétánk?

2011.02.06. 10:09 eltecon

Életünk fontos eleme az a technológia, amit használunk. Kommunikációs rendszerünk például azért olyan amilyen, mert az űrben műholdak keringenek. Ezek kifejlesztése, pályára juttatása, működtetése ma már gazdasági szempontok alapján, üzleti alapon, a piacgazdaság dicsőségére valósul meg. Az azonban szinte kizárt, hogy azt a rakétatechnikát, amit az űrbe juttatásaikhoz használnak, pusztán piaci ösztönzők valaha is ki bírták volna termelni. A rakétatechnika elve már ezer éve ismert, az űrrakéta kifejlesztéséhez azonban az erőforrások olyan hatalmas koncentrációjára volt szükség, ami az eredmény bizonytalanságát is tekintve kizárta, hogy magánvállalkozásban jöjjön létre.

Az, hogy ma van űrrakéta, az a végeredményhez egyáltalán nem kötődő véletlenek sorozatának következménye. És merre tovább most, hogy már van? Neal Stephenson a technológiatörténet ezen fázisának áttekintésével érdekesen illusztrálja az útfüggőség és a "bennragadás" jelenségét. (Tudtok jó magyar kifejezést a "lock-in"-re? Megköszönnénk, ha megírnátok, nekünk semmi frappáns nem jutott eszünkbe.)


3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr392641638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2011.02.07. 15:30:06

A Virgin Galactic épp mostanában épített úrrepülőt, amit a NASA is bérbevesz majd.

www.youtube.com/watch?v=O-lpslBef1c
(20:05-től)

Lehet, h mégiscsak van az a magánszereplő, aki képes rá?

Emlékszem régen mindig a világítótorony-hasonlat ment. Hogy ha nem lettek volna gondoskodó államok meg hercegségek, ugyan ki épített volna a hajósoknak (közpénzből) világítótornyokat?
Niall Ferguson írja, hogy megnézték a könyveket és azokat a tornyokra a kereskedők dobták össze a pénzt. Náluk jobban senki nem féltette a rakományt.

A kapitalizmus köszöni szépen, valóban jól van.

codorra 2011.02.07. 19:35:02

Sziasztok!

Sokkal jobbat nem tudok.

Megreked/bennreked.

Ennyi.

Rive 2011.02.08. 09:48:46

@King Size Lobster: A Virgin 'űrrepülője' nem LEO-képes. A NASA oldaláról max. kiképzési feladatokra alkalmas, másra nem - alig több, mint játék, gazdagoknak. Amit a NASA konkrétan ki szokott tőlük bérelni, az a hordozó ( White Knight), ami kialakitásánál fogva tökéletes makettek, demonstrátorok nagy magasságú ejtőkisérleteihez.

Ha magánszereplőt keresel, akkor ebben a témakörben a SpaceX az, amire figyelni érdemes.
süti beállítások módosítása