nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Halat, vagy hálót? Sokadik rész

2011.02.17. 19:11 eltecon

A Fejlődésgazdaságtan örökös kérdése: hogyan tudunk segíteni az elmaradt, szegény fejlődő országoknak? Segítünk-e nekik, ha a számunkra szükségtelenné vált dolgokat természetbeni segélyként elküldjük nekik? Vagy inkább ártunk vele, lévén az ingyen holmi tönkreteszi az amúgy is gyenge hazai termelőket, mert elveszi a piacukat? A Freakonomics cikkében holmi trikókról van szó, de a kérdés általános és valódi.


7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr712668714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

misc · http://misc.blog.hu 2011.02.20. 15:31:15

látszólag más téma, de a kérdés teljesen analóg az amerika vs kína kereskedelmi problémákkal: jó-e az amerikai gazdaságnak, hogy kína ellátja őket olcsó árucikkekkel.

Az olcsó/ingyenes árucikkek beáramlása kétségtelenül hátrányos az országban ezeket termelők számára, de a fogyasztók jól járnak.

misc · http://misc.blog.hu 2011.02.20. 15:50:28

"Perhaps we should go to Africa and steal all their t-shirts? That would be even better for local t-shirt producers."

ez tökéletesen összefoglalja sztem :)

austrian 2011.02.20. 17:08:23

@SCUMM: A baj nem az, ha egy termek olcso, hanem, ha ingyen van! A kulonbseg pedig nem csak egy continuum kerdes, hanem annak a kerdese, hogy kereskedunk, vagy segelyezunk? Ha kereskedunk, akkor mindket felnek muszaj valamit termelnie, amit el tud cserelni.

Az afrikai orszagoknak nem sok mindenben lehetne nagy komperativ elonyuk, de pl a mezogazdasag az olcso munkaerovel lehetne ilyesmi.

Ha Afrika fizetne valamit az importert, akkor ez osztonozne oket, hogy minel hatekonyabbak legyenek abban, amit ok csinalnak, amibol az importert fizetnek. Ez fejlodest hozna. Ha viszont nem kereskednek, hanem segelybol elnek, akkor azert vannak fizetve, hogy ne csinaljanak semmit.

Ami a "stealing their T-shirts" peldat illeti:
A kerdes nem az, hogy el kell-e lopni a T-shirtjeiket, vagy nem, hanem az, hogy honnan szerzik a T-shirtjeiket. Ha ingyen kapjak kulfoldrol, akkor hiaba lopod el toluk, kapnak ujabbakat ingyen, tehat egyedul a tolvajok jarnak jol.

Ha helyben terlmelik a T-shirtoket, akkor a T-shirt termelok tenyleg jol jarnanak, de az orszag egesze rosszabbul jarna, mivel ertek veszett el a gazdasagbol, amit ujra kell termelni toke es munkaero raforditassal. Ha viszont az erteket nem ok termelik, hanem ingyen kapjak, akkor a lopas semmilyen kart nem okoz nekik.

austrian 2011.02.20. 17:33:41

@SCUMM:
"Better than no aid, but not the optimal aid? Or actually doing harm, as some argue?"

Aid is never a good option!

www.youtube.com/watch?v=NR9xJB55acw

NickNickNick · http://nemzetiagyhalal.blog.hu/ 2011.02.21. 17:25:27

Az egyetlen lényegi különbség egy fejlett és egy fejletlen társadalom között valójában a TUDÁS. A nyersanyag is másodlagos (pl.: Svájc). Ha valahol rendet akarsz csinálni (főként: otthon), akkor az oktatásba kell fektetni.

austrian 2011.02.22. 02:07:56

@Nick_: Ezzel a tezissel vitatkoznek. Milyen tudasra gondolsz? Tudod, hogy milyen sok NAGYON, DE NAGYON okos ember el a Foldon, akik ha tehetnek, rogton bevezetnek a kommunizmust? A tudas onmagaban epp akkora atok, mint aldas! Hitler is nagytudasu volt, nem tudtad? A legokosobb tudosokkal vette korul magat. Barack Obama a leghiresebb egyetemeken szerezte a diplomait, nagyon okos, de ha rajta mulna, mar kommunizmus lenne az USA-ban, ahol mellesleg az egyetemi professzorok 90%-a szinten Marxista!

A kommunistak es a fasisztak, mind a tudomanyokra es a tudomanyos fejlodesre hivatkozva vagtak bele a nagy tarsadalom atformalo progressziv terveikbe. Mind olyan okos volt, mind 100%-ban hitt abban, hogy ok olyan nagy tudasuak, hogy mindent meg tudnak tervezni ragyogoan.

Bill Buckley-nak volt egy jo modasa ezzel kapcsoltaban:

I'd rather entrust the government of the United States to the first 400 people listed in the Boston telephone directory than to the faculty of Harvard University.
William F. Buckley, Jr.

"Inkabb biznam az USA kormanyat a bostoni telefonkonyvben az elso 400 emberre, mint a Harvard tanszekere."

A nyersanyagokkal kapcsolatban viszont teljesen igazad van, azok sokadlagos szerepet jattszanak.

austrian 2011.02.22. 05:59:47

@Nick_:

Ez a rovid video egy kis izelito az amerikai egyetemeken serenykedo marxista professzorokrol:
www.youtube.com/watch?v=m_DgBBwE3G4

Ezt a videot nagyon ajanlom figyelmedbe, ha te az intellektualisokban hiszel, mint nemzetmento hadseregben:
Thomas Sowell: Intellectuals and Society
www.youtube.com/watch?v=ERj3QeGw9Ok

Ezen a dolgon is nagyon erdemes elgondolkozni:
Wisdom of the crowds
en.wikipedia.org/wiki/The_Wisdom_of_Crowds
süti beállítások módosítása