Igen, igen, persze, persze. A pénzügyi összeomlás nyilvánvalóan a piac működésének kudarca volt. Az igazi tragédia azonban akkor kezdődött, amikor a kormányzat beszállt azzal, hogy ő majd megoldja a problémát. Legalábbis így látja Gary Becker, az 1992-es év Nobel-díjasa. Szóval csak azért, mert időnként meghülyül, még ne rohanjunk megszüntetni a kapitalizmust. Átlagosan még mindig messze jobban teljesít minden más rendszernél.
Piaci kudarc meg kormányzati kudarc
2011.09.03. 10:16 eltecon
19 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr353199328
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ricardo 2011.09.03. 14:47:45
Csak kis adalék. Becker a cikkben hivatkozik saját 1958-as "Verseny és demokrácia" című írására. Ez a kis tanulmány kivételesen magyarul is olvasható.
saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=598968&pos=1
752-757. o.
saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=598968&pos=1
752-757. o.
Gondolkodjunk 2011.09.03. 15:16:00
Amit nem említettél hogy Gary Becker a Chicago-i iskola neves képviselője.
Namost a Chicago-i iskola gyakorlatilag működő gazdasági modell nélkül maradt a 2008-as válság után: a válság nagyrészt az őáltaluk is erőltetett laissez faire extrém-szabadpiaci gazdaságpolitikájuk eredménye, és az ő jóslataik nem csak hogy nem voltak pontosak hanem a jóslataik precíz ellenkezője következett be.
Szóval tudósként ennél nagyobb bukás nincs - akkor miért is idézzük őket? Arafat is kapott Nobel díjat - idézzük őt arról hogy hogyan kell a szomszédainkkal békében élni?
Gary Becker állításait kb. 1 percig tart megcáfolni:
1929-es gazdasági sokk bekövetkezésekor a világ vezető gazdaságai az aranyfedezetű valuták szoros ölelésében fuldokoltak: az USA 4 évig szinte tétlenül bámulta hogy a termelés összeomlik és hogy a mágikus "üzleti bizalom" csak nem akar visszatérni.
A Fed nem tudott mit tenni: pénzt nem nyomtathatott (az aranyfedezet miatt), vészkölcsönt nem nyújthatott (az aranyfedezet miatt).
Az eredmény: egy katasztrofális, kontroll nélküli depresszió ami milliók életébe került.
Magyarul: 1929-ben megvalósították a Gary Becker gazdaságpolitikát.
Most nézzük meg 2008-at. Egy kb. egy nagyságrenddel bonyolultabb világgazdaság ami egy nagyságrenddel többet kereskedik egymással mint az 1929-es. Egy pénzügyi (banki) sokk ami ereje becslések szerint nagyobb volt az 1929-es bankválságoknál.
De a központi bankok nem voltak gúzsba kötve: vészkölcsönök és azonnali vész-likviditás megakadályozta hogy a (világ-)kereskedelem az 1929-1933-as-hoz hasonló mértékben visszaessen.
De sajnos az aranyfedezet mint gazdasági ötlet nem halott: az ECB, Németország vezényletével egy kőkemény eurót kényszerít a perifériára. Merkel és Trichet újrajátssza az 1929-es válságot. Spanyolország, ami kiegyensúlyozott költségvetéssel rendelkezett 2007-ben most az adósság-defláció csapdájában verdes.
Nem látják hogy ami a kapitalizmust a profitot életben tartja az a fogyasztáson keresztüli befektetés és munkahelyteremtés.
A spórolás jó ötlet egy háztartásnak de a globális gazdaságnak rossz ötlet, hacsak Gary Becker nem arra gondol hogy a Marsról fognak majd földi termékeket fogyasztani. Meg kellene ezt már tanulni.
És így a történelem, kis módosítással, újrajátszódik.
Nem haltak meg milliók - egyenlőre. A szociális elégedetlenség hullámán nem jutott hatalomra egy autokrata diktátor Németországban - egyenlőre.
És Gary Becker szeretné lemásolni az 1929-es válságkezelést? Azt is szeretné a BP-re bízni hogy feltakarítja-e a Mexikói Öblöt? Mert a piac sosem téved? Ez utópisztikusabb a kommunizmusnál.
Szóval Gary veszélyes butaságokat beszél - remélem senki sem engedi elég hatalomhoz jutni hogy akaratlanul indirekt tömeggyilkossá váljon.
Namost a Chicago-i iskola gyakorlatilag működő gazdasági modell nélkül maradt a 2008-as válság után: a válság nagyrészt az őáltaluk is erőltetett laissez faire extrém-szabadpiaci gazdaságpolitikájuk eredménye, és az ő jóslataik nem csak hogy nem voltak pontosak hanem a jóslataik precíz ellenkezője következett be.
Szóval tudósként ennél nagyobb bukás nincs - akkor miért is idézzük őket? Arafat is kapott Nobel díjat - idézzük őt arról hogy hogyan kell a szomszédainkkal békében élni?
Gary Becker állításait kb. 1 percig tart megcáfolni:
1929-es gazdasági sokk bekövetkezésekor a világ vezető gazdaságai az aranyfedezetű valuták szoros ölelésében fuldokoltak: az USA 4 évig szinte tétlenül bámulta hogy a termelés összeomlik és hogy a mágikus "üzleti bizalom" csak nem akar visszatérni.
A Fed nem tudott mit tenni: pénzt nem nyomtathatott (az aranyfedezet miatt), vészkölcsönt nem nyújthatott (az aranyfedezet miatt).
Az eredmény: egy katasztrofális, kontroll nélküli depresszió ami milliók életébe került.
Magyarul: 1929-ben megvalósították a Gary Becker gazdaságpolitikát.
Most nézzük meg 2008-at. Egy kb. egy nagyságrenddel bonyolultabb világgazdaság ami egy nagyságrenddel többet kereskedik egymással mint az 1929-es. Egy pénzügyi (banki) sokk ami ereje becslések szerint nagyobb volt az 1929-es bankválságoknál.
De a központi bankok nem voltak gúzsba kötve: vészkölcsönök és azonnali vész-likviditás megakadályozta hogy a (világ-)kereskedelem az 1929-1933-as-hoz hasonló mértékben visszaessen.
De sajnos az aranyfedezet mint gazdasági ötlet nem halott: az ECB, Németország vezényletével egy kőkemény eurót kényszerít a perifériára. Merkel és Trichet újrajátssza az 1929-es válságot. Spanyolország, ami kiegyensúlyozott költségvetéssel rendelkezett 2007-ben most az adósság-defláció csapdájában verdes.
Nem látják hogy ami a kapitalizmust a profitot életben tartja az a fogyasztáson keresztüli befektetés és munkahelyteremtés.
A spórolás jó ötlet egy háztartásnak de a globális gazdaságnak rossz ötlet, hacsak Gary Becker nem arra gondol hogy a Marsról fognak majd földi termékeket fogyasztani. Meg kellene ezt már tanulni.
És így a történelem, kis módosítással, újrajátszódik.
Nem haltak meg milliók - egyenlőre. A szociális elégedetlenség hullámán nem jutott hatalomra egy autokrata diktátor Németországban - egyenlőre.
És Gary Becker szeretné lemásolni az 1929-es válságkezelést? Azt is szeretné a BP-re bízni hogy feltakarítja-e a Mexikói Öblöt? Mert a piac sosem téved? Ez utópisztikusabb a kommunizmusnál.
Szóval Gary veszélyes butaságokat beszél - remélem senki sem engedi elég hatalomhoz jutni hogy akaratlanul indirekt tömeggyilkossá váljon.
Gondolkodjunk 2011.09.03. 15:30:35
Ja és ne felejtsük el azt sem hogy az 1929-es nagy gazdasági világválságot nagyon kevés karcolással úszta meg egy modern gazdaság.
Nem csak hogy kevés karcolással úszta meg hanem 7 év alatt a kontinens egyik legszegényebb országából, amelyet egy inflációs sokk és adósságválság döntött romba a kontinens leggazdagabb, legtermelékenyebb gazdaságává vált.
A gazdaságpolitikájuk egyik titka volt az aranyfedezet eldobása: amire azért kényszerültek mert egész egyszerűen nem volt aranyuk, olyan szegények voltak.
A második (kevésbé ismert) gazdasági titok hogy olyan állam-kötvényeket bocsátottak ki amelyek egyrészt mint rendes, kamatozó kötvény működtek, de volt egy szokatlan, második jellemzője is a kötvény-kontraktusnak: be lehett őket váltani (ipari) termélés hazai finanszírozására, extra profittal a kamat fölött. Az állam elfogadta ezeket a kötvényeket adófizetési eszközként (tehát pénz-ekvivalens volt).
E két eszköz használatával ennek az országnak a gazdasága szinte robbanásszerűen fejlődött, és az ország vezetője 1938-39-ben megkapta a Time Magazine "Man of the Year" címét.
Kitaláljátok hogy melyik ország volt ez?
Nem csak hogy kevés karcolással úszta meg hanem 7 év alatt a kontinens egyik legszegényebb országából, amelyet egy inflációs sokk és adósságválság döntött romba a kontinens leggazdagabb, legtermelékenyebb gazdaságává vált.
A gazdaságpolitikájuk egyik titka volt az aranyfedezet eldobása: amire azért kényszerültek mert egész egyszerűen nem volt aranyuk, olyan szegények voltak.
A második (kevésbé ismert) gazdasági titok hogy olyan állam-kötvényeket bocsátottak ki amelyek egyrészt mint rendes, kamatozó kötvény működtek, de volt egy szokatlan, második jellemzője is a kötvény-kontraktusnak: be lehett őket váltani (ipari) termélés hazai finanszírozására, extra profittal a kamat fölött. Az állam elfogadta ezeket a kötvényeket adófizetési eszközként (tehát pénz-ekvivalens volt).
E két eszköz használatával ennek az országnak a gazdasága szinte robbanásszerűen fejlődött, és az ország vezetője 1938-39-ben megkapta a Time Magazine "Man of the Year" címét.
Kitaláljátok hogy melyik ország volt ez?
aszora 2011.09.04. 00:19:26
@Gondolkodjunk:
MIndig irigyeltem azokat az embereket, akik elhiszik, hogy a farok csóválja a kutyát, és a gazdasági problémák egycsapásra megoldhatók (sőt, "legszegényebb" országok leggazdagabbakká valhatnak) némi kis pénznyomtatással, mert ők még hisznek a mesékben :)
(Igazán küldhetne valamelyik segélyszervezet egy nyomdagépet kísérletképpen mondjuk Etiópiának, hátha pár év múlva ők lesznek afrika leggazdagabbjai...)
Laissez-faireben igazad van, de az aranyfedezettel kapcsolatos érvelésed szerintem teljesen rossz.
(Pl. ha csak arra gondolsz, hogy az aranyfedezet minek fedezete, viszont mindek nem... :) )
MIndig irigyeltem azokat az embereket, akik elhiszik, hogy a farok csóválja a kutyát, és a gazdasági problémák egycsapásra megoldhatók (sőt, "legszegényebb" országok leggazdagabbakká valhatnak) némi kis pénznyomtatással, mert ők még hisznek a mesékben :)
(Igazán küldhetne valamelyik segélyszervezet egy nyomdagépet kísérletképpen mondjuk Etiópiának, hátha pár év múlva ők lesznek afrika leggazdagabbjai...)
Laissez-faireben igazad van, de az aranyfedezettel kapcsolatos érvelésed szerintem teljesen rossz.
(Pl. ha csak arra gondolsz, hogy az aranyfedezet minek fedezete, viszont mindek nem... :) )
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.04. 11:23:07
@Gondolkodjunk:
Ez nem a chicagói iskola, hanem az osztrák...
Sem Becker, sem a chicagói iskola nem híve az aranystandardnak.
@aszora:
Miért? Működik. Zimbabwében pillanatok alatt mindenki milliárdos lett :)
www.hoax-slayer.com/zimbabwe-hyperinflation.shtml
Ez nem a chicagói iskola, hanem az osztrák...
Sem Becker, sem a chicagói iskola nem híve az aranystandardnak.
@aszora:
Miért? Működik. Zimbabwében pillanatok alatt mindenki milliárdos lett :)
www.hoax-slayer.com/zimbabwe-hyperinflation.shtml
kronstadt (törölt) 2011.09.04. 16:12:37
@Gondolkodjunk:
„laissez faire extrém-szabadpiaci gazdaságpolitikájuk”
???
klikk az alábbi „beszédes” grafikonra:
goldnews.bullionvault.com/files/042711%20Federal%20Spending%20as%20Percentage%20of%20GDP.png
A „laissez faire extrém-szabadpiaci gazdaságpolitika” 1914-ben meghalt.
„laissez faire extrém-szabadpiaci gazdaságpolitikájuk”
???
klikk az alábbi „beszédes” grafikonra:
goldnews.bullionvault.com/files/042711%20Federal%20Spending%20as%20Percentage%20of%20GDP.png
A „laissez faire extrém-szabadpiaci gazdaságpolitika” 1914-ben meghalt.
kronstadt (törölt) 2011.09.04. 16:43:10
@Gondolkodjunk:
„1929-es gazdasági sokk bekövetkezésekor a világ vezető gazdaságai az aranyfedezetű valuták szoros ölelésében fuldokoltak”
a forgalmi aranypénzre épülő részleges tartalékolású aranypénz standard (gold specie standard) Európában 1914-ben ért véget
Az I vh (hiper)inflációs robbanásról szólt.
A háborút inflációs adóval finanszírozták.
A háború után a forgalmi aranypénz nélküli
gold bullion standard (részleges tartalékolású aranyrúd standard), ill.
a gold exchange standard (részleges tartalékolású aranydeviza standard)
már csak a forgalmi aranypénzre épülő részleges tartalékolású aranypénz standard karikatúrája volt.
wiki.mises.org/wiki/Gold_standard#Types_of_gold_standard
„1929-es gazdasági sokk bekövetkezésekor a világ vezető gazdaságai az aranyfedezetű valuták szoros ölelésében fuldokoltak”
a forgalmi aranypénzre épülő részleges tartalékolású aranypénz standard (gold specie standard) Európában 1914-ben ért véget
Az I vh (hiper)inflációs robbanásról szólt.
A háborút inflációs adóval finanszírozták.
A háború után a forgalmi aranypénz nélküli
gold bullion standard (részleges tartalékolású aranyrúd standard), ill.
a gold exchange standard (részleges tartalékolású aranydeviza standard)
már csak a forgalmi aranypénzre épülő részleges tartalékolású aranypénz standard karikatúrája volt.
wiki.mises.org/wiki/Gold_standard#Types_of_gold_standard
kronstadt (törölt) 2011.09.04. 16:49:57
@Gondolkodjunk:
„az USA 4 évig szinte tétlenül bámulta hogy a termelés összeomlik és hogy a mágikus "üzleti bizalom" csak nem akar visszatérni.”
Az USA kormányzat példátlanul aktív volt.
A FED sem volt tétlen.
És ez a szokatlan aktivitás a válság elmélyülésével párhuzamosan csak fokozódott.
A New Deal tulajdonképpen 1932-ben Hoover irányítása alatt kezdődött el.
wiki.mises.org/wiki/Great_Depression#1932.2C_The_Hoover_New_Deal
„az USA 4 évig szinte tétlenül bámulta hogy a termelés összeomlik és hogy a mágikus "üzleti bizalom" csak nem akar visszatérni.”
Az USA kormányzat példátlanul aktív volt.
A FED sem volt tétlen.
És ez a szokatlan aktivitás a válság elmélyülésével párhuzamosan csak fokozódott.
A New Deal tulajdonképpen 1932-ben Hoover irányítása alatt kezdődött el.
wiki.mises.org/wiki/Great_Depression#1932.2C_The_Hoover_New_Deal
kronstadt (törölt) 2011.09.04. 17:01:58
@Gondolkodjunk:
„A Fed nem tudott mit tenni: pénzt nem nyomtathatott (az aranyfedezet miatt), vészkölcsönt nem nyújthatott (az aranyfedezet miatt)..”
a Fed rengeteg jegybank-pénzt lőtt be a rendszerbe
a betétesek azonban aranydollárban vették fel a pénzüket
és ennek csak 1933-ban vetettek véget.
en.wikipedia.org/wiki/Executive_Order_6102
„A Fed nem tudott mit tenni: pénzt nem nyomtathatott (az aranyfedezet miatt), vészkölcsönt nem nyújthatott (az aranyfedezet miatt)..”
a Fed rengeteg jegybank-pénzt lőtt be a rendszerbe
a betétesek azonban aranydollárban vették fel a pénzüket
és ennek csak 1933-ban vetettek véget.
en.wikipedia.org/wiki/Executive_Order_6102
kronstadt (törölt) 2011.09.04. 17:06:26
@Gondolkodjunk:
„De sajnos az aranyfedezet mint gazdasági ötlet nem halott: az ECB, Németország vezényletével egy kőkemény eurót kényszerít a perifériára”
AZ ECB jelenleg jegybankpénzből vásárol
Olasz,
Spanyol
Portugál,
Ír,
Görög állampapírt
A görög és az ír központi bank az ECB jóváhagyásával jegybank-pénzt teremt.
„De sajnos az aranyfedezet mint gazdasági ötlet nem halott: az ECB, Németország vezényletével egy kőkemény eurót kényszerít a perifériára”
AZ ECB jelenleg jegybankpénzből vásárol
Olasz,
Spanyol
Portugál,
Ír,
Görög állampapírt
A görög és az ír központi bank az ECB jóváhagyásával jegybank-pénzt teremt.
kronstadt (törölt) 2011.09.04. 17:08:11
@Gondolkodjunk:
„Nem látják hogy ami a kapitalizmust a profitot életben tartja az a fogyasztáson keresztüli befektetés és munkahelyteremtés.”
A befektetéshez eredeti tőkefelhalmozás, megtakarítás, reálhozam kell.
„Nem látják hogy ami a kapitalizmust a profitot életben tartja az a fogyasztáson keresztüli befektetés és munkahelyteremtés.”
A befektetéshez eredeti tőkefelhalmozás, megtakarítás, reálhozam kell.
Gondolkodjunk 2011.09.05. 10:52:30
@kronstadt: "[1929-33-ban] A FED sem volt tétlen."
Súlyosan tévedsz, a tények mást mutatnak: a Fed jóval kevésbé volt aktív 1929-33-ban mint 2008-ban.
Itt van pl. egy elemzés a BIS-től (nemzetközi clearing bank, amelyen a világgazdaság tranzakcióinak több mint 90% átmegy) amelyik az 1929-33-as válság likviditási erőfeszítéseit hasonlítja össze a 2008-as-al, számszerűen:
www.bis.org/publ/work333.pdf
Az egyik eredményük (érdemes az egészet elolvasni) az volt hogy 5.5-7.5-ször kevésbé volt a Fed aktív 1929-1933-ban mint 2008-ban:
"[...] central bank liquidity provision was larger in 2008-09 than in 1931, when it had been constrained in
many countries by the gold standard. Liquidity shortages destroyed the international monetary system in 1931. By contrast, central bank
liquidity could be, and was, provided much more freely in the flexible exchange rate environment of 2008-9. The amount of liquidity provided was 5 1⁄2 - 7 1⁄2 times as much as in 1931. This forestalled a
general loss of confidence in the banking system."
Abban sincs igazad hogy a Fed sikeresen növelte a lividitást - a monetárist bázist ugyan növelte kb. 20%-al, de ez nem tudta a 40%-os deflációt ellensúlyozni és a dollár aranyhoz rögzítése miatt a likviditás nem áramlott az M2-be és nem tudott növekedést indítani (sőt):
www.princeton.edu/~pkrugman/qe_depression.PNG
1933-ban, a dollár aranyhoz rögzített történelmi árának drasztikus csökkentése és az ez által nyert állami források elköltése megtörte a deflációs várakozásokat és végre költekezést és növekedést indított be:
www.princeton.edu/~pkrugman/depression_gdp.png
(De igazán csak az 1940-ben beinduló masszív, második világháborús állami deficit-költekezés küzdötte le véglegesen a depressziót az USA-ban.)
Szóval a nagy gazdasági világválságról alkotott elképzeléseid ellenkeznek az alapvető gazdasági tényekkel, így a következtetéseid is (szükségszerűen) hibásak: garbage in, garbage out.
Súlyosan tévedsz, a tények mást mutatnak: a Fed jóval kevésbé volt aktív 1929-33-ban mint 2008-ban.
Itt van pl. egy elemzés a BIS-től (nemzetközi clearing bank, amelyen a világgazdaság tranzakcióinak több mint 90% átmegy) amelyik az 1929-33-as válság likviditási erőfeszítéseit hasonlítja össze a 2008-as-al, számszerűen:
www.bis.org/publ/work333.pdf
Az egyik eredményük (érdemes az egészet elolvasni) az volt hogy 5.5-7.5-ször kevésbé volt a Fed aktív 1929-1933-ban mint 2008-ban:
"[...] central bank liquidity provision was larger in 2008-09 than in 1931, when it had been constrained in
many countries by the gold standard. Liquidity shortages destroyed the international monetary system in 1931. By contrast, central bank
liquidity could be, and was, provided much more freely in the flexible exchange rate environment of 2008-9. The amount of liquidity provided was 5 1⁄2 - 7 1⁄2 times as much as in 1931. This forestalled a
general loss of confidence in the banking system."
Abban sincs igazad hogy a Fed sikeresen növelte a lividitást - a monetárist bázist ugyan növelte kb. 20%-al, de ez nem tudta a 40%-os deflációt ellensúlyozni és a dollár aranyhoz rögzítése miatt a likviditás nem áramlott az M2-be és nem tudott növekedést indítani (sőt):
www.princeton.edu/~pkrugman/qe_depression.PNG
1933-ban, a dollár aranyhoz rögzített történelmi árának drasztikus csökkentése és az ez által nyert állami források elköltése megtörte a deflációs várakozásokat és végre költekezést és növekedést indított be:
www.princeton.edu/~pkrugman/depression_gdp.png
(De igazán csak az 1940-ben beinduló masszív, második világháborús állami deficit-költekezés küzdötte le véglegesen a depressziót az USA-ban.)
Szóval a nagy gazdasági világválságról alkotott elképzeléseid ellenkeznek az alapvető gazdasági tényekkel, így a következtetéseid is (szükségszerűen) hibásak: garbage in, garbage out.
kronstadt (törölt) 2011.09.05. 11:35:44
@Gondolkodjunk:
Ajánlom az alábbi fejezetet
8
The Depression Begins:
President Hoover Takes Command
248. oldal
mises.org/rothbard/agd.pdf
ill. a fenti fejezeten belül az alábbi alfejezetet
Inflating credit
253. oldal
A monetáris expanzióhoz:
A valutaleértékelés jövedelem és vagyon-újraelosztás – nyertesekkel és vesztesekkel és rengeteg piactorzító hatással.
Ajánlom az alábbi fejezetet
8
The Depression Begins:
President Hoover Takes Command
248. oldal
mises.org/rothbard/agd.pdf
ill. a fenti fejezeten belül az alábbi alfejezetet
Inflating credit
253. oldal
A monetáris expanzióhoz:
A valutaleértékelés jövedelem és vagyon-újraelosztás – nyertesekkel és vesztesekkel és rengeteg piactorzító hatással.
Gondolkodjunk 2011.09.05. 13:57:28
@kronstadt:
Tudományos szempontból az általad linkelt agd.pdf minősíthetetlenül silány: pl. egyetlen történelmi grafikont (GDP, M0, M2) sem mernek mutatni a teljes időszakra nézve - és a GDP ill. monetáris táblázatok is hiányosak és megállnak 1932-nél.
Értem én hogy miért nincsenek benne azok a grafikonok amikhez linkeltem: megsemmisítő hatással lennének az érvrendszerre! :-)
Szóval én elsődleges gazdasági alapadatokat idézek, a teljes ciklusra nézve és az alapján érvelek, és te erre belinkelsz egy szinte adat-mentes propaganda-anyagot amely megmagyarázhatatlan módon megáll 1932-nél, noha azért kritizálja a New Deal-t ami 1933-ban történt?
Ez nem válasz a kommentemre és a logikád változatlanul egy minősíthetetlen garbage-in, garbage-out folyamat.
Tudományos szempontból az általad linkelt agd.pdf minősíthetetlenül silány: pl. egyetlen történelmi grafikont (GDP, M0, M2) sem mernek mutatni a teljes időszakra nézve - és a GDP ill. monetáris táblázatok is hiányosak és megállnak 1932-nél.
Értem én hogy miért nincsenek benne azok a grafikonok amikhez linkeltem: megsemmisítő hatással lennének az érvrendszerre! :-)
Szóval én elsődleges gazdasági alapadatokat idézek, a teljes ciklusra nézve és az alapján érvelek, és te erre belinkelsz egy szinte adat-mentes propaganda-anyagot amely megmagyarázhatatlan módon megáll 1932-nél, noha azért kritizálja a New Deal-t ami 1933-ban történt?
Ez nem válasz a kommentemre és a logikád változatlanul egy minősíthetetlen garbage-in, garbage-out folyamat.
kronstadt (törölt) 2011.09.05. 15:44:16
@Gondolkodjunk:
Apropó, ha már ilyen „aranymániás” vagy ne feledkezzünk meg a mai rekordról! :)
(kemény statisztikai adatok ezek is:) )
Ma
373000 forint 1 uncia arany
12 millió forint 1 kiló arany
1946-ban 1 kiló arany 13200 forint volt
Az amerikai dollár is igen messze került a kiindulóponttól (eredetileg 25 USD volt 1 uncia arany, ma 1890 USD)
Apropó, ha már ilyen „aranymániás” vagy ne feledkezzünk meg a mai rekordról! :)
(kemény statisztikai adatok ezek is:) )
Ma
373000 forint 1 uncia arany
12 millió forint 1 kiló arany
1946-ban 1 kiló arany 13200 forint volt
Az amerikai dollár is igen messze került a kiindulóponttól (eredetileg 25 USD volt 1 uncia arany, ma 1890 USD)
Avatar 2011.09.05. 16:29:48
@Gondolkodjunk: "a válság nagyrészt az őáltaluk is erőltetett laissez faire extrém-szabadpiaci gazdaságpolitikájuk eredménye"
Hol volt itt laissez-faire?
eltecon.blog.hu/2010/01/31/a_laissez_fair_vege
Hol volt itt laissez-faire?
eltecon.blog.hu/2010/01/31/a_laissez_fair_vege
Gondolkodjunk 2011.09.06. 09:13:45
@kronstadt: "Ha igazad van, akkor ennyi pénzteremtés után már a Paradicsomban kéne lennünk :)"
2008-ban a nemzetközi és belföldi kereskedelem teljes összeomlását sikerült elkerülni, ez már (sokkal) jobb civilizációs eredmény mint ami a nagy gazdasági világválság idején történt: ugyan nem a Paradicsom de nem is több millió halott mint az 1929-ben induló összeomlás után ...
Viszont elnézve a kommentjeidet szerintem erősen alábecsülöd hogy milyen nagy egy modern gazdaság mint pl. az USA vagy Kína gazdasága és hogy mekkora élénkítés kell ahhoz hogy egy ilyen sokkot kiegyensúlyozzon.
Elég pontos számszerű becslések vannak erre:
krugman.blogs.nytimes.com/2011/09/05/on-the-inadequacy-of-the-stimulus/
Eszerint az USA élénkítési csomag kb. 4-szer kisebb volt (és jelentős részben alacsony multiplikátorú luxus-adócsökkentésből álltak) mint a minimális méret lett volna.
Van példa jó mértékű élénkítésre is: Ausztrália, Kanada - és persze Kína a maga 3 trillió dolláros stimulusával amit magas multiplikátorú csatornákba tett - és a kínaiak mennyivel jobb eredményt érhettek volna el ha nem tervgazdaságuk van hanem piacgazdaságuk, ugye?
Az USA 0.8 trillió dollárja a GDP alig 1.5%-a volt - ez túl kicsi volt és rossz minőségű (luxus-adó-csökkentés).
És igen, ez nem utólagos számolgatás, pl. Paul Krugman ezt a becslést adta a stimulus elfogadása előtt is, 2009 elején:
www.nytimes.com/2009/01/09/opinion/09krugman.html
Mások is hasonló eredményre jutottak.
2008-ban a nemzetközi és belföldi kereskedelem teljes összeomlását sikerült elkerülni, ez már (sokkal) jobb civilizációs eredmény mint ami a nagy gazdasági világválság idején történt: ugyan nem a Paradicsom de nem is több millió halott mint az 1929-ben induló összeomlás után ...
Viszont elnézve a kommentjeidet szerintem erősen alábecsülöd hogy milyen nagy egy modern gazdaság mint pl. az USA vagy Kína gazdasága és hogy mekkora élénkítés kell ahhoz hogy egy ilyen sokkot kiegyensúlyozzon.
Elég pontos számszerű becslések vannak erre:
krugman.blogs.nytimes.com/2011/09/05/on-the-inadequacy-of-the-stimulus/
Eszerint az USA élénkítési csomag kb. 4-szer kisebb volt (és jelentős részben alacsony multiplikátorú luxus-adócsökkentésből álltak) mint a minimális méret lett volna.
Van példa jó mértékű élénkítésre is: Ausztrália, Kanada - és persze Kína a maga 3 trillió dolláros stimulusával amit magas multiplikátorú csatornákba tett - és a kínaiak mennyivel jobb eredményt érhettek volna el ha nem tervgazdaságuk van hanem piacgazdaságuk, ugye?
Az USA 0.8 trillió dollárja a GDP alig 1.5%-a volt - ez túl kicsi volt és rossz minőségű (luxus-adó-csökkentés).
És igen, ez nem utólagos számolgatás, pl. Paul Krugman ezt a becslést adta a stimulus elfogadása előtt is, 2009 elején:
www.nytimes.com/2009/01/09/opinion/09krugman.html
Mások is hasonló eredményre jutottak.
