Most éppen hol? Hát a házassági szokások és az azt kísérő intézmények körül. Gondoljunk például az eljegyzéskor szívünk hölgyének vásárolt jegygyűrűre. Méretes gyémánttal persze, hiszen ez egyrészt kifejezi iránta érzett szerelmünket, odaadásunkat, áldozatkészségünket, másrészt szimbolizálja, hogy milyen hatalmas értékre leltünk őbenne. Manapság inkább az előbbi, lehet, hogy korábban inkább az utóbbi szempont számított.
Az ám, régen. Amikor a szüzességnek még értéke volt. Úgy értjük: anyagi, piaci értéke. Amire hölgyeknek célszerű volt vigyázni, hiszen idő előtti elvesztése igencsak csökkenthette esélyeiket egy anyagi biztonságot (is) jelentő jó partira. Ezt persze eddig is tudtuk, de mi köze mindehhez az értékes jegyajándéknak? Nos, lehetett egyfajta biztosíték, fedezet arra az esetre, hogy ha az eljegyzés után, de a házasság megkötése előtt mégiscsak megesne a dolog. Ekkor ugyanis van, ami a beteljesülésen már túljutott ifjú vőlegényt visszatartja attól, hogy felbontsa az eljegyzést. Vagy ha mégse, akkor legalább anyagi kárpótlásban részesítette az értékcsökkenést elszenvedett menyasszonyt.
Hogy lehetne minderre empirikus bizonyítékokat találni? Nos, egy amerikai kutatónak (nemét tekintve hölgy az illető) úgy tűnik sikerült. Abból indult ki, hogy az Egyesült Államokban hosszú időn át „házassági ígéret megszegése” címén kártérítési pert indíthattak azok a hölgyek, akiknek vőlegénye felbontotta az eljegyzést. A jogintézmény nyilvánvalóan éppen a fent részletezett erkölcsi és anyagi veszteségek problémáját volt hivatva kezelni. A múlt század harmincas éveinek közepére ezt a meglehetősen idejétmúlt jogintézményt fokozatosan felszámolták, a fokozatoson azt értve, hogy az egyes államokban eltérő időben törölték azt el. Ezt is figyelembe véve a kutató, a családjogász Margaret Brinig úgy találta, hogy éppen e középkorias törvények eltörlése játszotta a legfontosabb szerepet abban, hogy a kérdéses időszakban a gyémántgyűrűk vásárlása látványosan fellendült.
Illúzióromboló? Ugyan dehogy, miért volna az: csak azért, mert életünk bizonyos szféráiban az érzelmek múlhatatlanul fontosak, még nem muszáj teljesen irracionálisan viselkednünk, nem kell tehát háborognunk azon, hogy a közgazdaságtan itt is fellelhető. Inkább örüljünk annak, hogy manapság a nők másból is meg tudnak élni, mai jegyajándékaink lehetnek tisztán a szeretet kifejeződései.