Aki ma S&P részvényindexbe fektet (vagyis gyakorlatilag a tőzsdén forgó papírok súlyozott átlagát birtokolja), átlagosan évi 7%-os reál-, azaz infláció feletti hozamra számíthat. Aki viszont ötéves inflációvédett amerikai államkötvényben tartja a vagyonát, annak a hozama kockázatmentesen -1,02% (nem tévedés, mínusz).
Miért van az, hogy mégis rengetegen választják az utóbbit, együttesen irtózatosan nagy összegeket parkoltatva olyan befektetésekben, amelyekből teljes biztonsággal kevesebbet vesznek ki, mint amennyit beletettek? A kockázattól való rettegésnek, a kockázatvállalási hajlandóság vagy képesség elképesztő csökkenésének Brad DeLong kétféle okát látja, s szerinte mindkettő a mai pénzügyi intézményrendszer kudarcának a jele.
