A fogyasztó költségvetési korlátja definiálja az általa elérhető jószágok halmazát. Tényleges választását ezen belül a preferenciái döntik el. Az, hogy a mikroökonómia e fontos modellje hasznos elemzési eszköz-e vagy sem, attól függ, mennyire – ha egyáltalán – teljesül két alapvető feltevése. A tulajdonosi jogosítványok tisztázottak, vagyis pontosan lehet tudni mi felett rendelkezik az alany és mi felett nem, és a fogyasztó szuverén, vagyis saját preferenciái alapján ő maga dönt. A korlát azt jelenti, hogy ha valamiből többet szeretne, valami másról le kell mondania, ez az átváltás azonban önkéntes csere. Azért csinálja, mert amit kap, azt többre értékeli annál, amit cserébe ad.
A feltevések keretei között a döntési rutin univerzális, és morális vagy filozófiai elemeket egyáltalán nem tartalmaz. Vagyis ugyanígy járunk el, ha kölnit cserélünk nyakkendőre, vagy ha a vesénket élelmiszerre. Utóbbit vélhetően azok teszik, akik nagyon szegények, vagyis választási lehetőségeik halmaza nagyon szűkös. A morál szemszögéből nézve a kétféle helyzet ég és föld, az utóbbi nem önkéntes csere, hanem a gazdasági kényszer nyomása alatt meghozott kétségbeesett lépés. A fenti modell azonban a kényszer fogalmát nem ismeri.
Ezért akarja Michael Sandel átíratni a közgazdaságrtan tankönyveket. Jelentős visszhangot kiváltó könyvében (What Money Can't Buy: The Moral Limits of Markets) amellett érvel, hogy a közgazdaságtan csak akkor válik hasznos tudománnyá, ha a morális megfontolásokat beépíti a modelljeibe. Egy kritikus ismertetés Deirdre McCloskey tollából, vagy Sandel egy rövidebb esszéje kellő étvágycsináló lehet a témához.
Közben azért ne feledkezzünk meg arról, hogy pontosan mi is a vita tárgya! A kérdés nem az, hogy a morális kérdések fontosak-e vagy sem. (Fontosak.) De mégcsak az sem, hogy minket magunkat, vagy az egész társadalmat jobbá teszi-e, ha bizonyos erkölcsi parancsoknak engedelmeskedünk. (Jobbá teszi.) A kérdés az, hogy azoknak a jelenségeknek a leírását, amelyekkel a közgazdaságtan foglalkozik – mikor és miért nő vagy csökken egyes termékek ára, hogyan befolyásolja a piac szerkezete egy jószág kínálatát, miért nem nőnek egyes gazdaságok és miért növekszik az árak általános színvonala meg hasonlók – pontosabbá teszi-e az, ha a morális megfontolásokat beletesszük a gazdaság működésének leírását célzó modellekbe.
