"A Fed és az ECB után most a Bank of Japan is egyre inkább beáll a sorba,

nem konvencionális

likviditást bővítő lépésekkel igyekszik úrrá lenni a szigetország gazdasági gondjain."

A "nem konvencionális" fogalma hasonlít az "unortodox" fogalmára, ami a magyarországi balliberális közvélemény deformáló értelmiség szemében szitokszónak számít és a hülyeség fogalmával azonosíttatik.

A magyarországi balliberális közvélemény deformáló értelmiségi gondolatmenetet követve azt kellene hinnünk, hogy a Fed, az ECB és a Bank of Japan tapasztalt és kipróbált döntéshozói is agyalágyult hülyék lennének.

Nem hiszem, hogy ez lenne a valóság!

Inkább azt tartom valószínűnek, hogy az elvadult propaganda elvette a magyarországi balliberális közvélemény deformáló értelmiségiektől a józan gondolkodás képességét.

@Vidéki:
Politizálás nélkül azért vegyük észre, hogy a nem konvencionális dolgokat a jegybankok csinálják, míg az unorthodoxiát a kormány.

@Vidéki:
A nem konvencionális és az unortodox ugyanazt jelenti: a bevettől eltérő.
Ha egy bevettől eltérő dolog sikeresnek bizonyul és sokan kezdenek el alkalmazni, akkor bevetté válik és megszűnik eltérőnek lenni.
Annak, hogy valaki a másutt már beválttól eltérő dolgot alkalmaz több oka is lehet:
1. új ötlete van, ami még senkinek nem jutott eszébe
2. már eszébe jutott másnak is, de eddig a körülmények nem tették célszerűvé
3. már másnak is eszébe jutott, de rájött, hogy nem is olyan jó ötlet
2+3. már másnak is eszébe jutott, de eddig még senki nem elég kétségbe esett, hogy alkalmazza

A jegybankok esetében a 2+3-ról van szó. Matolcsy esetében a 3.-ról, de ő azt hiszi, hogy az 1.-ről.

@Lord_Valdez:

Vedd figyelembe azt is, hogy van amikor a járt út járhatatlanná válik, vagy zsákutcának bizonyul.

Ilyenkor okos ember nem toporog egy helyben, mert a döntés kockázatát nem mindig lehet nulla közelében tartani, még végtelen mennyiségű idő felhasználásával sem.

@Lord_Valdez:

Sőt a helyzetnek megfelelő döntés elhúzódása a végtelenség irányába, a kockázatot növelheti!

Jobb ma egy nem teljesen kockázatmentes döntés, mint száz év múlva egy majdnem kockázatmentes döntés (a mostani helyzetre vonatkozólag)!

@Vidéki:

(virtuális) pénznyomtatás = jövedelem és vagyon újraelosztás

aki kapja annak jó

akinek a terhére megy a játék annak meg nem

@Vidéki:
Túl azon, hogy nem biztos, hogy egy válság idején bölcs dolog kísérleti gazdaságpolitikát folytatni, lenne pár felvetésem:
1. vajon itt tényleg arról van-e szó, hogy a járt út járhatatlan?
Igazából nem, mert az alap probléma nem a monetáris kontrakció, tehát igazából nem a jegybank dolga lenne kiegyensúlyozni.
Itt igazából több probléma van. Egyrészről a túlburjánzó állami beavatkozás és szociális rendszer miatti versenyképtelenség. Másrészről az állami beavatkozás következtében létrejött buborék kidurranása utáni állapot kezelése.
Nagyon is ismert, hogy ilyen helyzetben mit kell csinálni, csak éppen az baromi népszerűtlen lenne. Tehát van járt út, csak nem kellemes.
2. Vajon itt tényleg arról van szó, hogy járatlan utat választott Gyuri?
Nem igazán. Amit ő csinál az nem járatlan, hanem túlhaladott. Ez az bizonyos "ha ti nem, akkor majd az állam csinálja meg" irányvonal nem újszerű, hanem Keynes kicsit kiforgatott módszere. Ennek működőképessége a 60-as,70-es években dőlt meg. Már akkor se működött és szemmel láthatólag most se akaródzik.

@Lord_Valdez: Korunk közgazdászai nem veszik észre, hogy olyan jogszabályi keretek közé (Maastrichti Kritériumok és Jegybanki Függetlenség elve) zárták gondolkodásukat, amely jogszabályokat az elszabadult bér/ár spirálszerű infláció megfékezésére találtak ki annak idején a „bölcsek”, de most nem a túlzott pénzmennyiség keltette infláció, hanem épp az ellenkezője: a likviditás hiány, azaz a pénzhiány okoz kollektív pánikot – a megtakarítási divathullám miatt!
A keynes-i megközelítéssel sokkal többre mennénk most.

Bővebben itt fejtem ki a gondolatot:

1bolond100atcsinal.blog.hu/2012/12/01/nem_az_emberek_vannak_az_allamadossag_leszoritasaert_hanem_az_allamadossag_van_az_emberekert

@Vidéki: Valóban változtatni kéne! Korunk közgazdászai intellektuális zsákutcába kerültek! Ilyenkor nem a megszorításoknak és hitelezési szigorításoknak van ideje, hanem a költségvetési stimulációknak, és a bankok - akár- állami feltőkésítésének is. Az államadósság adat nem számít, hiszen az állam adóssága teremti a pénzt, amit a bankrendszer csak megsokszoroz, azzal, hogy hitelez.

Részletesebben itt foglalkozok a témával: 1bolond100atcsinal.blog.hu/2012/12/27/lazito_kura_valsag_ellen

és itt folytatom: 1bolond100atcsinal.blog.hu/2012/12/28/lazito_kura_valsag_ellen_2_resz

@kelgyovics:
A keynesi megközelítés nem vezet sehova. Ha most nyomtatsz egy rahedli pénzt, akkor az ugyanúgy meg fog állni. Az emberek meg fogják takarítani és ez még a jobbik eset.
A rosszabb, ha elkezdik költeni, mert akkor az árak emelkednek és ugyanúgy visszanyerjük a jelenlegi növekedési potenciált, de egy magasabb inflációs szint mellett.

Az egy túlhaladott tévedés, hogy strukturális problémákat pénznyomtatással meg lehet oldani.

@Lord_Valdez: szerintem olyat senki nem mondott, "hogy strukturális problémákat pénznyomtatással meg lehet oldani."

Sokak szerint a ciklikust lehet vele megoldani.

@pandava:
Azt esetleg, de ez a válság csak kevesek szerint ciklikus természetű.

@Lord_Valdez: Akkor a nagy pénznyomtató jegybankok kisebbségbe kerültek:)

@pandava:
De nem is működik.
Mondjuk, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Fed hisz benne, hogy segít. A Bank of Japan nem hisz, de mivel defláció van, muszáj valamit csinálni. Az EKB sem hisz, de így tudja talpon tartani a görögöket és portugálokat.

@Lord_Valdez: Nos, az EKB sokáig nem akart a nyomdába beszálni.

Akkor szerinted az EU-ból nézve irigylésre méltó gazdasági fejlődéssel bíró USA minek köszönheti helyzetét?

Különösképp, hogy szerinted félre is kezelték:)

@Lord_Valdez: Ó, Lord, kérlek ne foszd meg magad értékes felfedezésektől azzal, hogy a 20 éve divatos zsigeri reakciók szerint kukába dobod a Keynesi gondolatot!

Azt te tudtad, hogy az anti-keynessiánus Milton Friedman nem hitt a jegybanki függetlenség eszméjében és az inflációs célkövetés logikáját eleve hibás ötletnek tartotta? Tudod miért? Mert szerinte a pénzmennyiség adagolásra könnyebb hatnia az államnak, mint az árak alakulására. A monetarizmus egyszerre jelenti az infláció kordásban tartásának igényét jó időkben, és infláció gerjesztést rossz időkben. Keynes azért nézte le a monetaristákat, mert előre látta a likviditási csapda lehetőségét. Amiről te beszélsz , az a likviditási csapda jelensége, amikor a megrémült lakosság és a tőkések képesek minden pénzt, amit a gazdaságba pumpálnak (pl. kötvényfelvásárlásokkal) felszippantani és betartalékolni, mert rettegnek attól ,hogy elvesztik a pénzüket, tehát nem költekeznek, nem beruháznak…MOST PONTOSAN EZ TÖRTÉNIK: Ilyenkor a monetáris eszközök hatástalanok, hiába a zéró kamat és pénzpumpa. A GDP-t csak az állami fiskális stimulációi tudják növelni, így lehet a globális parát elűzni. Letojható az USA vagy az EU államadóssága, mivel a világ népei dollárban és euróban takarítanak meg. Vagy te azt akarod, hogy a német bérek tizedéért dolgozó kínaiakkal keljen versenyre a Nyugat az export bevételekért? Szerintem nem.

@pandava:
Nem is igazán félrekezelésről van szó, hanem inkább tüneti kezelésről.

Két kérdésem van:
Valóban irigylésre méltó lenne?
www.federalreserve.gov/releases/g17/current/

Vajon fenntartható-e ez a módszer sokáig? ld. lejjebb

@kelgyovics:
Hozzád az a kérdésem, hogy mi az oka annak, hogy nem költenek és ruháznak be?
Az ok a magas kockázat. Egymás után dőlnek be a cégek és hitelek (és ha így folytatjuk államok).

Mit segít a gazdaság kockázatosságán a több pénz?
Semmit. Átmenetileg el tudod fedni a problémát amíg kering az a pénz, amit te kinyomsz, végül azonban ugyanúgy a likviditási csapdában fog kikötni.

Lehet-e sokáig csinálni ezt?
Nem. Az a pénz nem lesz időtlen időkig a likviditási csapdában. Ha egyszer talpra áll a gazdaság, akkor kiömlik belőle és inflációt okoz.
Nota bene sem Keynes, sem Friedman nem gondolta, hogy a gazdasági stimulusok tartósan alkalmazhatóak.

"Letojható az USA vagy az EU államadóssága, mivel a világ népei dollárban és euróban takarítanak meg."
De ez csak addig igaz, amíg az dollár és az euró értékálló. Ha elkezded nagyban elinflálni, akkor menekülni fognak belőle.
Nézd meg az aranyárat. Tudod, mit látsz? Félelmet.
Ha nem tarthatod a pénzed dollárban és euróban, akkor mennek svájci frankba, jenbe és nemesfémbe.

"Vagy te azt akarod, hogy a német bérek tizedéért dolgozó kínaiakkal keljen versenyre a Nyugat az export bevételekért?"
Nos, ez nem kívánságműsor. Ez így is, úgy is megtörténik. Ezen nem segít, ha elértékteleníted az eurót és a dollárt. Illetve annyit segít, hogy javítja a versenyképességet, de azt azáltal teszi, hogy csökkenti a német reálbéreket ! Azaz közelíti egymáshoz a kínai és német reálbéreket !
Viszont ez sem egy hosszútávon tartható dolog, mert Kína is tudja ezt játszani (sőt még könnyebben is). Ha ő is leértékel, akkor relatíve ugyanott leszel. Azaz visszaáll az alap probléma: (vulgárisan megfogalmazva) a német dolgozó nem annyival termelékenyebb, mint amennyivel jobban él.

@Lord_Valdez: Ó Lord,

Az általad (is) vallott eszméből fakadó globális nézetazonosság pesszimizmusa az oka annak, hogy most az emberek és cégek nem mernek költekezni. Mindenki azt hiszi, most takarékoskodnia kell az magas privát és államadósságok miatt, és ha ebből a patthelyzetből állami stimulációkkal (pl. egy globálisan egyeztetett gigantikus környezetvédelmi programmal) próbálnánk kitörni, az csakis visszafelé sülhet el. Amíg mindenki azt hiszi, úgy is lesz.

Egyébként kevered a „pénz semlegességi dogmát” a „likviditási csapda” jelenséggel, de emiatt ne szégyelld magad különösebben, hisz te csak egy laikus vagy, azt mondod, amit másoktól is hallottál.

Az igazán nagy baj az, hogy a véleményvezérek, akiktol a gondolataidat vetted, bezárták magukat a maastrichti logikába, és nem veszik észre, hogy annak erőltetése most abszolút nem aktuális.

Kulcsvaluták esetén a növekvő pénzmennyiség békeidőben mindig növelte a GDP, legfeljebb nem ott, ahol mérték: az általad vallott pénzsemlegességi dogma tapasztalatai az 1970-es, 80-as évek téves metodikájú statisztikáira épülnek. Akkoriban is nőtt a GDP és a munkahelyek száma a Közel Keleten és a CCCP-ben, tehát ott, ahova a dollár áramlott.

Ha most az államadósság terhére költekező USA-tól és az EU-tól megijednének a nagy dollár és euró felhalmozók (pl. Kína) és piacra öntenék dollár és euró kötvényeiket, azzal meg is oldanák a válságot. Legyengítenék a saját, és megnövelnék az USA és EU versenyképességét. De ez nem érdekük. Mindenkinek egy NAGY EXPORT PIAC megjelenese az erdeke. Mivel nem kereskedunk marslakokkal, ez lehetne az okosan koltekezo allam. Az allamadossag teremti a penzt. A penzt az adossagleepites szunteti meg. Nincs pénz adósság nélkül.

1bolond100atcsinal.blog.hu/2012/12/05/tudjuk-e_valojaban_mi_az_hogy_penz_556

@Lord_Valdez: Önmagában az USA ipari termelés számai nem mondanak semmit.

USA vs. EU:
www.gordontlong.com/Tipping_Points-2012-Q1/02-22-12-EU-US-Industrial_Production.jpg

De nem is tudom miért az ipari termelés adataiban látod meg egy gazdaság milyenségét, mikor az USÁ-ban ez a GDP kb. 15% csupán.

Szerintem nem a magas kockázat miatt zártak be számtalan gyárat és tettek lapátra annyi embert. Én úgy hiszem azért, mert hirtelen összezuhant a fogyasztói igény. És tényleg, én magam sem vettem meg azt, amit amúgy terveztem volna, inkább félretettem arra az időszakra, ha esetleg én is repülök.

@kelgyovics:
"az oka annak, hogy most az emberek és cégek nem mernek költekezni."
Nem. Ez teljesen józan döntés. Minél kockázatosabb valami, annál kevésbé szívesen vágsz bele. Az összes szereplő így gondolkodik és ez teljesen normális.
Senkitől sem várhatod el, hogy saját maga ellensége legyen és a minél rosszabb haszon/kockázatot preferálja.

"állami stimulációkkal próbálnánk kitörni, az csakis visszafelé sülhet el"
de nem azért, mert azt hiszik, hanem azért, mert az államok csak addig stabilak, amíg vannak hitelezői. Ha ráijesztesz a hitelezőkre, akkor azok kivonulnak az állampapírpiacról.

Nem keverem, de a kettő egyszerre is lehet igaz. Mindkettő a megoldásod ellen szól.

"Akkoriban is nőtt a GDP és a munkahelyek száma a Közel Keleten és a CCCP-ben, tehát ott, ahova a dollár áramlott."
Remek. Akkor most győzd meg az EU-t, hogy teremtsen munkahelyeket Kínában.

Az biztos, hogy megoldaná, de nem úgy ahogy te képzeled. Hanem úgy, hogy jönne egy nagy kataklizma, ami tisztára mosná a gazdaságot. Képzeld, hogy mi történne az USA gazdaságával, ha hirtelen nem tudnának új kötvényt kibocsájtani...

"Az allamadossag teremti a penzt."
Lol.

@pandava:
Igen, az EU még gázabb, de ezt nem igazán tudom elfogadni, mint érvet, hogy működne a recept.

Az ipari termelés azért érdekes, mert akár beruházás, akár fogyasztás, de itt megjelenik.

"Szerintem nem a magas kockázat miatt zártak be számtalan gyárat és tettek lapátra annyi embert."
Ez biza igaz. A monetáris kontrakció miatt zuhant össze a kereslet. Viszont ebből nem következik, hogy fordítva is működik a dolog.

@Lord_Valdez: Ó Lord,

Azt amúgy tudod, hogy már nem aranystandard rendszer van?

Szerintem te nem az alapoktól kezded a helyzetelemzést, csak beléd ívódott kliséket ismételgetsz. Úgy tűnik, Te egyelőre azzal az alapténnyel sem néztél szembe, hogy az államnak nem kellenek, hogy legyenek hitelezői, sőt, adót sem kell szednie, ugyanis annyi pénzt teremt, amennyit akar. Az állam azért adóztat, hogy az emberek kénytelenek legyenek használni a rendeleti pénzt. Az összes többi gondolatod csak merő spekuláció, olyan múltbeli eseményekre alapuló, ráadásul tévesen értelmezett „tanulság”, amelyet a közgazdászok Maastrichtban dogmává merevítettek. A válságot a belőled is áradó dogmatikus gondolkodásnak köszönhetjük. Ez a tragikomédia. Hamarosan kacagni fogsz magadon, ha jó fej vagy, és van önkritikád, + szereted a South Parkot,…ha nem ilyen típus vagy, akkor nyilván bosszantanak téged az olyanok, akik az alapoktól, tehát a pénz mibenléte felől kezdik el felépíteni a mondanivalójukat. Sajnos nem olvastad a linkeket, pedig nem véletlen biggyesztettem őket a hozzászólásaimba. Kezdünk lemondani rólad, Lord. Isten áldjon!

@kelgyovics:
Attól tartok, hogy te is egy meg nem értett zseni vagy...

@Lord_Valdez: nem kell elfogadnod, hogy működik a recept. Hiheted azt, hogy te, -és hasonló elveket vallók- tudod jobban. De attól még a fő pénznyomtató van a legjobb helyzetben.

Ebből az azért látszik, hogy a pénznyomtatás LEHET, hogy a megfelelő út. Az EU szerencsétlenkedése viszont BIZTOS, hogy nem.

"A monetáris kontrakció miatt zuhant össze a kereslet." én vidéki paraszt gyerek vagyok, ezt elmagyaráznád, mit értesz alatta?

@pandava:
Ha működik, akkor magyarázatra szorul, hogy nem látszik ez Japánon, ahol szintén igen nagyban csinálják.
És hogy lehet, hogy országok is mennek, ahol viszont nem csinálják ezt, pl. Chile, vagy Svájc, ahol épp csak.

Az EU-val kapcsolatban azért vagy igazságtalan, mert ez egy nagy kalap. Ebben erősen különböző erejű gazdaságok vannak. Érdemes megnézni a német és a görög, vagy spanyol mutatókat. Ég és föld.

Amikor a Lehmann Brothers bedőlt, megfagyott a bankközi hitelpiac. Emiatt a bankok beszüntették a hitelezést és a forgalomban lévő pénzmennyiség hirtelen leesett. Plusz, a bedőlő hitelek szintén pénzt vonnak ki.

Friss hír:
index.hu/gazdasag/2013/01/10/50_ezer_milliard_forintot_szor_szet_japan/

@Lord_Valdez: a forgalomban lévő pénz mennyisége nem esett... Nőtt.

m.research.stlouisfed.org/fred/series.php?sid=M1&show=chart&range=10yrs&units=lin

@pandava:
Az M1-ben semmi meglepő nincs.
Az érdekes, hogy az M2-ben sem látszik annyira. Van egy kisebb visszaesés, ami jól egybeesik a Lehmann csőddel. Látványosabbra számítottam.

@Lord_Valdez:
Mi az M1? "M1: forgalomban lévő készpénz, vállalati és önkormányzati pénzforgalmi számlák egyenlege, lakossági folyószámlák, látra szóló betétek egyenlege"

Írod: "Emiatt a bankok beszüntették a hitelezést és a forgalomban lévő pénzmennyiség hirtelen leesett."

Írom és küldöm a meredeken emelkedő grafot az M1-ről, erre te:

"Az M1-ben semmi meglepő nincs."

Hallod, Szíjjártó kutya f*sza hozzád képest.:D

@pandava:
A forgalomban lévő pénz alatt nem az M1-t kell érteni.

Idézet a Wikiről (nem a legjobb forrás, de nem kell sokat keresni)
" M2: Represents money and "close substitutes" for money.[13] M2 is a broader classification of money than M1. Economists use M2 when looking to quantify the amount of money in circulation and trying to explain different economic monetary conditions. M2 is a key economic indicator used to forecast inflation.[14]"

@pandava:
De tulajdonképp magadtól is rájöhettél volna. Ezek közül, melyiket érinti a hitelezés hirtelen leállása:
forgalomban lévő készpénz? Triviálisan nem gyulladnak ki a bankjegyek.
vállalati és önkormányzati pénzforgalmi számlák egyenlege, lakossági folyószámlák, látra szóló betétek egyenlege? Egyik sem. Azok ott le vannak írva. Azt csak a bankcsőd tudja nullázni, de a Lehmann kivételével mindet kimentették.

@Lord_Valdez: nem tökmindegy, hogy M1 vagy M2? Jellegre ugyan olyan a kettő.

m.research.stlouisfed.org/fred/series.php?sid=M2&show=chart&range=10yrs&units=lin

"A monetáris kontrakció miatt zuhant össze a kereslet. Viszont ebből nem következik, hogy fordítva is működik a dolog. " Ezt akkor kibeszéltük. Tehát nem ettől esett vissza a kereslet! (?)

@pandava:
Nagyíts rá és meglátod.
Amellett, hogy ha nem a monetáris kontrakciót okolod, akkor pedig különösen nincs okod remélni, hogy a monetáris expanzió segíteni fog.

@Lord_Valdez: allamericaninvestor.blogspot.hu/2009/11/m2-money-supply-11-13-graph.html

Tényleg csökkent, úgy 2-3 képpontnyit.:) Komolyan, ez szerinted nem a bolha f*szán a pattanás kategória? Ráadásul ez a hangya még tini, mert gyakran pattanásos:)

Tudod ha "A" jellemzőt befolyásol egy B nevű, még nem zárja ki azt, hogy ne lenne egy C, ami szintén hatással van A-ra.

A gazdasági folyamatok komplexek, nem lehet ennyire leegyszerűsítve vizsgálni őket.

@pandava:
Ne becsüld le. Egyrészt, azért, mert itt közvetlenül is 100 milliárd dollár környéki összegről van szó. Másrészről, ez igen hirtelen történt.
Harmadrészről, pont azért, mert komplex. Az se mindegy, hogy az a kiesés hol jelentkezik (először).
Úgy gondolom, hogy az a tény, hogy az amerikaiak szinte mindent hitelbe vesznek egyenesen implikálja, hogy ha megszünteted a banki hitelezést, akkor az bizony átmenetileg keményen lerántja fogyasztást.

Fogalmazzunk másként. Azt mondod, hogy a problémát nem vitaminhiány okozta, de ennek ellenére plusz vitaminban látod a megoldást. Teoretikusan lehetséges, de mindenképpen valami indoklás nem ártana.

@Lord_Valdez: De lebecsülöm:) Egyrészt ez a teljes M2 max 1 %-a, másrészt pedig a kinagyított grafon van még kb. 4 darab ilyen kétpixeles szakadék:) Ezen alkalmakkor is talán Lehmann-szintű események történtek?

Van itt egy nagy nézeteltérés. Szerintem a világ szerencsésebb felén az emberek nem azért nem vettek fel hitelt, mert a bankok nem voltak hajlandóak adni, hanem mert nem akartak! Ráadásul nem csak tartós fogyasztási cikket lehet vásárolni, amihez hitel kell, el lehet verni a pénzt pl. sörre meg benzinre is. De erre se költöttek annyit, mert érezvén a bizonytalanságot inkább takarékoskodtak.

Visszaesett a fogyasztás, zártak be a gyárak, kerültek utcára a dolgozók.

A vitamin-túladagolásról majd akkor ha a fentiekben kiegyezünk.

@pandava:
Akkor nagyíts még egy kicsit.
Mindenre vesznek fel hitel. Hitelkártyát használnak, bár azt nem tudom, hogy az elfogadásban történt-e változás. Sőt, a gyárak a nyersanyagot is hitelbe vásárolják. Ebben viszont biztosan.
A bizonytalanság érzethez több idő kell. A lakosság nem alkalmazkodik ennyire gyorsan.

@Lord_Valdez: Mi az, hogy mindent hitelre? Ha egy kenyeret is hitelre kell vennem, nincs is jövedelmem. Ha nincs, hogy is kapnék hitelt?

A hitelkártya max. arra jó, hohgy hullámzó fogyasztásomat hozzáigazítsa a fix jövedelmemhez. Ha keretemet teljesen kimerítem, nincs több hitel, egyensúlyba kell hoznom fogyasztásom a jövedelmemmel.

Szóval nem értem mit akarsz mondani.

@pandava:
A gyakori hitelkártya használattal jár egy gördülő hiány. Én költök, aztán amikor fizetést kapok, akkor kiegyenlítem. Igen, de mi van, ha kiveszem ezt a hitelkeretet, akkor nem tudok költeni.
De azt, azért továbbra is hozzáteszem, hogy nem tudom, hogy ezen hiteleket hogy érintette a válság. Csak spekulálok.

@Lord_Valdez: én úgy veszem észre, hogy az eredi témánkhoz képest huszadrangú kérdésekben is csak nagy nehezen értjük egymást, így pedig sose fogunk a végére jutni.

Hagyjuk ezt az egész témát békében!

A lényeg, hogy strukturális problémát a többlet pénz kibocsátása önmagában nem old meg.