Más volt ez a 80-as és a 90-es években. Akkor az infláció kívánatos iránya - lefelé! - nem volt kérdéses. Vita csak arról lehetett, hogy milyen gyorsan, s konkrétan milyen eszközökkel lehet ezt elérni. Az árstabilitás célja lényegileg megvalósult, most a cél - különösen így a válságból való lassú kilábalást szemlélve - sokkal bonyolultabb. Ben Bernanke beszéde a Boston FED konferencáján az amerikai gazdaság kilátásairól és a monetáris politika teendőiről.
Monetáris politika alacsony inflációs környezetben
2010.10.17. 11:30 eltecon
16 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr942377974
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Sorge 2010.10.17. 12:37:49
Mit mondhatott Bernanke ?
Azt, hogy most fogalomba hoznak további hatalmas mennyiségű fedezetlen dollárt, mert már semmi más eszköz nem maradt a FED kezében az amerikai gazdaság élénkítéséhez.
De azt már nem mondta el, hogy ez sem fog eredményt hozni, csak még nagyobb lesz a " durranás" amikor bekövetkezik. :)))
Azt, hogy most fogalomba hoznak további hatalmas mennyiségű fedezetlen dollárt, mert már semmi más eszköz nem maradt a FED kezében az amerikai gazdaság élénkítéséhez.
De azt már nem mondta el, hogy ez sem fog eredményt hozni, csak még nagyobb lesz a " durranás" amikor bekövetkezik. :)))
VIII. Nagyapó 2010.10.18. 17:51:48
@Sorge:
Nem, szimplán csak annyiról van szó, hogy a hitelezés csökkenése kisebb pénzmultiplikátor-hatást eredményez. Ahhoz tehát, hogy a korábbi pénzmennyiséget fenn lehessen tartani (és így el lehessen kerülni a deflációt), növelni kell a monetáris bázist.
Durranás akkor lenne, ha ezzel adósságlufit fújnának. A bankóprés használata esetén viszont seigniorage-bevétel keletkezik, nem többletadósság.
Csak ha a bankok ismét a lufihoz hasonló mértékben kezdenek hitelezni, akkor kell választani az M0 ismételt - az állam számára költséges - csökkentése és az infláció közt. Amíg viszont marad az alacsonyabb hitelezési aktivitás, addig a magasabb monetáris bázis is teljesen indokolt.
Nem, szimplán csak annyiról van szó, hogy a hitelezés csökkenése kisebb pénzmultiplikátor-hatást eredményez. Ahhoz tehát, hogy a korábbi pénzmennyiséget fenn lehessen tartani (és így el lehessen kerülni a deflációt), növelni kell a monetáris bázist.
Durranás akkor lenne, ha ezzel adósságlufit fújnának. A bankóprés használata esetén viszont seigniorage-bevétel keletkezik, nem többletadósság.
Csak ha a bankok ismét a lufihoz hasonló mértékben kezdenek hitelezni, akkor kell választani az M0 ismételt - az állam számára költséges - csökkentése és az infláció közt. Amíg viszont marad az alacsonyabb hitelezési aktivitás, addig a magasabb monetáris bázis is teljesen indokolt.
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.10.18. 20:26:29
@VIII. Nagyapó:
Szerintem a dolog úgy is kockázatos marad, mert idővel a multiplikátor hatás megemelkedik és akkor átfordulhat inflációssá a nyomás. A monetáris bázis csökkentése viszont egy eladósodott gazdaságban elég nehéz ügy.
Szerintem a dolog úgy is kockázatos marad, mert idővel a multiplikátor hatás megemelkedik és akkor átfordulhat inflációssá a nyomás. A monetáris bázis csökkentése viszont egy eladósodott gazdaságban elég nehéz ügy.
VIII. Nagyapó 2010.10.18. 21:20:59
@Lord_Valdez:
Minden azon múlik, mit gondolunk a hitelezés "normális", "fenntartható" szintjének, ill. milyen gyorsan térünk vissza hozzá.
Minden azon múlik, mit gondolunk a hitelezés "normális", "fenntartható" szintjének, ill. milyen gyorsan térünk vissza hozzá.
Sorge 2010.10.19. 11:01:21
@VIII. Nagyapó:
@Lord_Valdez:
Tudom, hogy nehéz nektek, de próbáljatok már meg reálisan gondolkodni !
Az USA-ban egyszerre van túltermelési válság és eladósodás. Tehát egy már telített piacon kellene újabb árut eladni, hogy abból törleszteni lehessen az adósságot. Merre fognak mozdulni az árak ? Természetesen lefelé !
A bankok végtelen aljassága ott jelentkezik, hogy hiába van örült mennyiségű pénz ( szinte nulla % kamattal ) a bankoknál, de abból a bankok nem hiteleznek ! A korábbi adósoktól még most is az 5 %-os kamatot követelik ! ! !
@Lord_Valdez:
Tudom, hogy nehéz nektek, de próbáljatok már meg reálisan gondolkodni !
Az USA-ban egyszerre van túltermelési válság és eladósodás. Tehát egy már telített piacon kellene újabb árut eladni, hogy abból törleszteni lehessen az adósságot. Merre fognak mozdulni az árak ? Természetesen lefelé !
A bankok végtelen aljassága ott jelentkezik, hogy hiába van örült mennyiségű pénz ( szinte nulla % kamattal ) a bankoknál, de abból a bankok nem hiteleznek ! A korábbi adósoktól még most is az 5 %-os kamatot követelik ! ! !
VIII. Nagyapó 2010.10.19. 16:46:42
@Sorge:
1) Ha a jegybank államkötvényeket vásárol, azzal végső soron az államot hitelezi - mégpedig úgy, hogy közben a pénzteremtés nyeresége is megjelenik az államnál, így az állami adósságteher nem nő. Ezért a pénzkibocsátás révén az állam jut gyakorlatilag ingyen pénzhez, amit azután szabadon el is költhet.
Költség az állam számára csak akkor jelentkezik, ha később a bankok ismét hitelezni kezdenek, és az infláció elkerülése végett újból sökkenteni kell a monetáris bázist. Az, hogy ez a költség mekkora lesz, attól függ, hogy milyen mértékű és gyorsaságú hitelezés-bővülés várható a kilábalást követően. Mivel korábban lufi volt, amihez nem akarunk visszatérni, akkora valószínűleg nem, mint a válság előtt.
2) A bankoknak semmilyen nulla fölötti kamatra sem olyan nagy üzlat pénzt tartani, ha nem hiteleznek belőle. Ez alapvetően biztonsági okokból kell nekik.
1) Ha a jegybank államkötvényeket vásárol, azzal végső soron az államot hitelezi - mégpedig úgy, hogy közben a pénzteremtés nyeresége is megjelenik az államnál, így az állami adósságteher nem nő. Ezért a pénzkibocsátás révén az állam jut gyakorlatilag ingyen pénzhez, amit azután szabadon el is költhet.
Költség az állam számára csak akkor jelentkezik, ha később a bankok ismét hitelezni kezdenek, és az infláció elkerülése végett újból sökkenteni kell a monetáris bázist. Az, hogy ez a költség mekkora lesz, attól függ, hogy milyen mértékű és gyorsaságú hitelezés-bővülés várható a kilábalást követően. Mivel korábban lufi volt, amihez nem akarunk visszatérni, akkora valószínűleg nem, mint a válság előtt.
2) A bankoknak semmilyen nulla fölötti kamatra sem olyan nagy üzlat pénzt tartani, ha nem hiteleznek belőle. Ez alapvetően biztonsági okokból kell nekik.
Sorge 2010.10.19. 17:21:21
@VIII. Nagyapó:
Úgy látom, te nem az én felvetésemre válaszolsz. Na mindegy.
Tudod mit csinálnak az amerikai bankok a náluk lévő dollárral ? " Befektetnek" belőle az egész világban. Felnyomják vele a világ tőzsdéinek árfolyamát. Buborékot csinálnak, aztán az összeomlik és akkor eszeveszetten shortolnak.
Te pedig elveszíted minden befektetésed értékét . Ahogy ez már megtörtént nemrég .
Úgy látom, te nem az én felvetésemre válaszolsz. Na mindegy.
Tudod mit csinálnak az amerikai bankok a náluk lévő dollárral ? " Befektetnek" belőle az egész világban. Felnyomják vele a világ tőzsdéinek árfolyamát. Buborékot csinálnak, aztán az összeomlik és akkor eszeveszetten shortolnak.
Te pedig elveszíted minden befektetésed értékét . Ahogy ez már megtörtént nemrég .
kronstadt (törölt) 2010.10.21. 22:39:14
@Sorge: „Túltermelési válság” = fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió (a monetáris politika függvénye)
fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = eszközpiaci buborékok a priorizált ágazatokban (a monetáris politika mellett a fiskális politika jelentős szerepet játszik az irány kijelölésében, pl. lakáspolitika)
fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = jövedelem és vagyon-újraelosztás, erőforrás-átcsoportosítás = eszközpiaci buborék a priorizált ágazatokban = erőforrás-elvonás, nem kielégítő kínálat más ágazatokban + a megtakarítások, fix jövedelmek lassú progresszív elinflálása.
eszközpiaci buborék a priorizált ágazatokban = túlárazott „termék”, pl., túlárazott lakás
túlárazott „termék” = magas bekerülési költség
magas bekerülési költség = rossz befektetés (malinvestment), veszteség
Az inflációs boom időszaka a „betegség” (piactorzítás), a bust időszaka a „gyógyulás”.
További fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió (újabb inflációs boom) 1. = inflációs robbanás
További fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió (újabb inflációs boom) 2. = hiperinflációs összeomlás
Itt csak rossz és még rosszabb megoldások közül lehet választani.
A bankok „végtelen aljassága”
1. itt elsősorban nem a „bankokról” van szó, hanem a priorizált „too big to fail” mega-bankokról
2. az USA-ban a kisebb bankok tömegével mennek csődbe, őket nem szokás „megmenteni”
3. a bankok által kihelyezett pénznek mindig vannak címzettjei. 2008 előtti címzettek: elsősorban a privilegizált termelő szféra, pl. építőipar. Lakossági hitelezés = keresletélénkítés. 2008 utáni címzettek: elsősorban az állam (már csak ő képes hiteleket felvenni)
4. az állam a „pénzteremtés” keretében nem kerülheti meg a kereskedelmi bankokat, ha ezt megteszi, akkor a meghatározó piaci szereplők (bankok, nagyvállalatok) nem lesznek érdekeltek a belső érték nélküli törvényes fizetőeszköz használatában. Ez a hiperinflációs összeomlás, vagy a szocialista tervgazdálkodás receptje, lényegében monobankrendszer + diktatúra (drasztikus eszközökkel kell fellépni a „spekulánsok” és a „feketézők” vagyis pontosabban fogalmazva a vagyonukat valós értékbe menekíteni szándékozó emberek ellen).
fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = eszközpiaci buborékok a priorizált ágazatokban (a monetáris politika mellett a fiskális politika jelentős szerepet játszik az irány kijelölésében, pl. lakáspolitika)
fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = jövedelem és vagyon-újraelosztás, erőforrás-átcsoportosítás = eszközpiaci buborék a priorizált ágazatokban = erőforrás-elvonás, nem kielégítő kínálat más ágazatokban + a megtakarítások, fix jövedelmek lassú progresszív elinflálása.
eszközpiaci buborék a priorizált ágazatokban = túlárazott „termék”, pl., túlárazott lakás
túlárazott „termék” = magas bekerülési költség
magas bekerülési költség = rossz befektetés (malinvestment), veszteség
Az inflációs boom időszaka a „betegség” (piactorzítás), a bust időszaka a „gyógyulás”.
További fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió (újabb inflációs boom) 1. = inflációs robbanás
További fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió (újabb inflációs boom) 2. = hiperinflációs összeomlás
Itt csak rossz és még rosszabb megoldások közül lehet választani.
A bankok „végtelen aljassága”
1. itt elsősorban nem a „bankokról” van szó, hanem a priorizált „too big to fail” mega-bankokról
2. az USA-ban a kisebb bankok tömegével mennek csődbe, őket nem szokás „megmenteni”
3. a bankok által kihelyezett pénznek mindig vannak címzettjei. 2008 előtti címzettek: elsősorban a privilegizált termelő szféra, pl. építőipar. Lakossági hitelezés = keresletélénkítés. 2008 utáni címzettek: elsősorban az állam (már csak ő képes hiteleket felvenni)
4. az állam a „pénzteremtés” keretében nem kerülheti meg a kereskedelmi bankokat, ha ezt megteszi, akkor a meghatározó piaci szereplők (bankok, nagyvállalatok) nem lesznek érdekeltek a belső érték nélküli törvényes fizetőeszköz használatában. Ez a hiperinflációs összeomlás, vagy a szocialista tervgazdálkodás receptje, lényegében monobankrendszer + diktatúra (drasztikus eszközökkel kell fellépni a „spekulánsok” és a „feketézők” vagyis pontosabban fogalmazva a vagyonukat valós értékbe menekíteni szándékozó emberek ellen).
Sorge 2010.10.21. 22:51:34
@kronstadt:
Írd le három mondatban a végkövetkeztetésed.
Az üres sóderrel nem tudok mit kezdeni ....
Írd le három mondatban a végkövetkeztetésed.
Az üres sóderrel nem tudok mit kezdeni ....
kronstadt (törölt) 2010.10.21. 23:01:15
@Sorge:
némi történelmi kitekintés.
tic2tic.com/images/djia_gold_relative_ratio.png
a 2001-ben tetőző konjunktúra a 80-as évektől datálódik. A 80-as, 90-es évek „fellendülése” a lakossági hitelezés kiterjesztésérül szólt. Ez volt a kiút a válságból. Lényegében az egyik eszközpiaci buborékot fújták a másik után és közben mindenki totálisan eladósodott
usa total debt
paul.kedrosky.com/WindowsLiveWriter/U.S.TotalCreditMarketDebtbySector1929200_93C7/debt-trend-breakdown_2.jpg
A trend szemmel láthatóan fenntarthatatlan. A további progresszív eladósodás inflációs robbanással fog végződni…
Reálértéken számítva az USA-ban a fix jövedelmek a 60-as években voltak a csúcson. Ez volt az az időszak, amikor egy detroit-i gyári munkás kertes házat, autót vett és egymaga eltartotta a családját.
A 70-es évek csökkenő életszínvonalról szólt.
A 80-as évek pedig fogyasztási hitelekről, új jelzálog konstrukciókról és kétkeresős családmodellről. Egy keresetből már nem tudták fenntartani a korábbi életnívót még kedvező hitelek mellett sem.
A 80-as, 90-es és a 2000-es évek prosperitása nem túltermelési válság, hanem eszközpiaci buborékokra épülő illúzió volt… Az elejétől fogva fenntarthatatlan volt…
némi történelmi kitekintés.
tic2tic.com/images/djia_gold_relative_ratio.png
a 2001-ben tetőző konjunktúra a 80-as évektől datálódik. A 80-as, 90-es évek „fellendülése” a lakossági hitelezés kiterjesztésérül szólt. Ez volt a kiút a válságból. Lényegében az egyik eszközpiaci buborékot fújták a másik után és közben mindenki totálisan eladósodott
usa total debt
paul.kedrosky.com/WindowsLiveWriter/U.S.TotalCreditMarketDebtbySector1929200_93C7/debt-trend-breakdown_2.jpg
A trend szemmel láthatóan fenntarthatatlan. A további progresszív eladósodás inflációs robbanással fog végződni…
Reálértéken számítva az USA-ban a fix jövedelmek a 60-as években voltak a csúcson. Ez volt az az időszak, amikor egy detroit-i gyári munkás kertes házat, autót vett és egymaga eltartotta a családját.
A 70-es évek csökkenő életszínvonalról szólt.
A 80-as évek pedig fogyasztási hitelekről, új jelzálog konstrukciókról és kétkeresős családmodellről. Egy keresetből már nem tudták fenntartani a korábbi életnívót még kedvező hitelek mellett sem.
A 80-as, 90-es és a 2000-es évek prosperitása nem túltermelési válság, hanem eszközpiaci buborékokra épülő illúzió volt… Az elejétől fogva fenntarthatatlan volt…
kronstadt (törölt) 2010.10.21. 23:05:47
@Sorge:
Te is írhatnál valamit. Eddig kb. annyi jött le, hogy szereted Marxot, a csodálatos konzisztens logikáját:) vagy vmi hasonló…
Egyéb?
Te is írhatnál valamit. Eddig kb. annyi jött le, hogy szereted Marxot, a csodálatos konzisztens logikáját:) vagy vmi hasonló…
Egyéb?
kronstadt (törölt) 2010.10.21. 23:15:15
@Sorge:
Ez mindössze refláció volt. Újra felfújták a lufit.
Veszteség + felelősség szétterítés.
Egyszóval
A status quo fenntartása
+ még két apró megjegyzés a pontosság kedvéért:
1. minden fiat money fedezetlen pénz… ez nem certifikát…
2. ha az USD összeomlik, akkor az egész nemzetközi pénzügyi (fiat money) rendszer összeomlik. Ez pedig nagyon csúnya lenne… Mindenhol…
Ez mindössze refláció volt. Újra felfújták a lufit.
Veszteség + felelősség szétterítés.
Egyszóval
A status quo fenntartása
+ még két apró megjegyzés a pontosság kedvéért:
1. minden fiat money fedezetlen pénz… ez nem certifikát…
2. ha az USD összeomlik, akkor az egész nemzetközi pénzügyi (fiat money) rendszer összeomlik. Ez pedig nagyon csúnya lenne… Mindenhol…
kronstadt (törölt) 2010.10.21. 23:51:19
@Sorge:
Egy grafikon a defláció mumushoz
Usa cpi history
blog.erikkritter.com/wp-content/uploads/2010/07/hyper-1.gif
szépen elszálltak az árak… (pénz illúzió)
Pedig pl. az utóbbi 100 évben óriási volt a termelékenység növekedés…
Pl. egy rádió ára aranyparitáson igen nagyot esett…
1 kg búzáé is
a végtelenségig lehet folytatni a sort
és az olcsó exporttermékekről még nem is beszéltünk.
Indonéziában is lehet modern gépekkel termelni…exportra…
Apropó
Hogy is van az, hogy pl. az elektronikai termékek piacán
1. zuhannak az árak?
2. robbanásszerű az innováció?
3. és éles a verseny?
Egy grafikon a defláció mumushoz
Usa cpi history
blog.erikkritter.com/wp-content/uploads/2010/07/hyper-1.gif
szépen elszálltak az árak… (pénz illúzió)
Pedig pl. az utóbbi 100 évben óriási volt a termelékenység növekedés…
Pl. egy rádió ára aranyparitáson igen nagyot esett…
1 kg búzáé is
a végtelenségig lehet folytatni a sort
és az olcsó exporttermékekről még nem is beszéltünk.
Indonéziában is lehet modern gépekkel termelni…exportra…
Apropó
Hogy is van az, hogy pl. az elektronikai termékek piacán
1. zuhannak az árak?
2. robbanásszerű az innováció?
3. és éles a verseny?
