Lehet, hogy Kínában mégsincs annyira kapitalizmus, mint sokan gondoljuk? A gyorsuló infláció ellen mintha a régi tervgazdálkodásra emlékeztető egyedi árszabályozási eszközöket szorgalmaznák a gazdaságpolitikai dokumentumok, mi több, az a fogalom, hogy monetáris politika gyanúsan hiányzik belőlük.
Központi árszabályozással az infláció ellen
2010.12.01. 09:39 eltecon
9 komment
Címkék: kína
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr212485314
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aszora 2010.12.02. 19:40:18
Már bocsánatot kérek, de a monetáris poitika is azt jelenti, hogy egy erre kijelölt intézmény manipulálja a pénzkínálatot, kamatot stb.
Szóval piachoz sok köze nincs, inkább implicit beismerése annak, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer piaci alapon nem is képes működni.
Szóval önmagában a tervgazdálkodás ezexerint nem is annyira idegen a kapitalizmustól, ha már minden jegybank mindnehol azt folytatja...
Szóval piachoz sok köze nincs, inkább implicit beismerése annak, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer piaci alapon nem is képes működni.
Szóval önmagában a tervgazdálkodás ezexerint nem is annyira idegen a kapitalizmustól, ha már minden jegybank mindnehol azt folytatja...
tollaszerge (törölt) 2010.12.02. 21:47:23
@aszora: Először is: csúsztatsz. A "manipulálás" szó ezen értelme a köznyelvben pejoratív: háttérben, alattomos módon való befolyásolásra használatos. Ezzel szemben az inflációs célkövetés igencsak átlátható és előrejelezhető módja a monetáris politikának, nem véletlen, hogy az MNB lépéseit jól szokta előrejelezni a piac.
Másrészt az inflációs célkövetést (és tágabban értve a monetáris politikát) fura dolog összekeverni a tervgazdálkodással. A kapitalizmustól abszolút nem idegen az állam ilyen jellegű policy szerepe, pl a fiskális politika is ilyen. Például abból, hogy a gazdasági szereplők nem állapítják meg a saját adójukat, nem következik semmi a kapitalizmus működőképességére nézve. A modern gazdaságpolitika nem szembe megy a piaccal, hanem felhasználja azt mint implementációs mechanizmust, ennek semmi köze a tervgazdálkodáshoz.
Másrészt az inflációs célkövetést (és tágabban értve a monetáris politikát) fura dolog összekeverni a tervgazdálkodással. A kapitalizmustól abszolút nem idegen az állam ilyen jellegű policy szerepe, pl a fiskális politika is ilyen. Például abból, hogy a gazdasági szereplők nem állapítják meg a saját adójukat, nem következik semmi a kapitalizmus működőképességére nézve. A modern gazdaságpolitika nem szembe megy a piaccal, hanem felhasználja azt mint implementációs mechanizmust, ennek semmi köze a tervgazdálkodáshoz.
aszora 2010.12.02. 22:46:25
@tollaszerge:
Aha, szóval inflációs célkövetés korlátlan likviditással mint pl. az ECB és FED, ne nevettess :)
Aha, szóval inflációs célkövetés korlátlan likviditással mint pl. az ECB és FED, ne nevettess :)
greg_econ 2010.12.03. 03:23:34
A központi bankoknak az inflációs cél mellett általában van más, jellemzően output célja is, amihez szükséges lehet a korlátlan likviditás. Ez nem feltétlenül teszi hiteltelenné az IT-t, bár konfliktusba kerülhet egymással a 2 cél.
A tervgazdálkodás túlzó kifejezés szerintem pl. akár az USA, akár az EU tagállamainak tekintetében. A szabályok kialakítása (pl. jogszabályok, stb.) szükséges, de nem elégséges feltétele bármilyen jól működő gazdaságnak, ezt a szereplők igénylik és el is várják az államtól. A nagy kérdés a határvonal, hogy meddig terjed az állami befolyás.
A pénzügyi rendszer piaci alapon nagyon jól képes működni. Persze nem hibátlanul (bár a hibák egy jelentős része is az államnak "köszönhető"), de én még így is szívesebben élek egy időnként recessziós kapitalista gazdaságban, mint egy tervgazdaságban, ami a történelmi tapasztalatok alapján a legkevésbé sem életképes.
Hogy az alapkamat/kötelező tartalékolási ráta, stb. meghatározása miért nem olyan, mint egy tervgazdaság: mert praktikusan semmire nem kötelezi a szereplőket (a jegybankkal fennálló viszonyukat kivéve), azaz a piaci magatartásukat csak orientálja, de nem determinálja.
A tervgazdálkodás túlzó kifejezés szerintem pl. akár az USA, akár az EU tagállamainak tekintetében. A szabályok kialakítása (pl. jogszabályok, stb.) szükséges, de nem elégséges feltétele bármilyen jól működő gazdaságnak, ezt a szereplők igénylik és el is várják az államtól. A nagy kérdés a határvonal, hogy meddig terjed az állami befolyás.
A pénzügyi rendszer piaci alapon nagyon jól képes működni. Persze nem hibátlanul (bár a hibák egy jelentős része is az államnak "köszönhető"), de én még így is szívesebben élek egy időnként recessziós kapitalista gazdaságban, mint egy tervgazdaságban, ami a történelmi tapasztalatok alapján a legkevésbé sem életképes.
Hogy az alapkamat/kötelező tartalékolási ráta, stb. meghatározása miért nem olyan, mint egy tervgazdaság: mert praktikusan semmire nem kötelezi a szereplőket (a jegybankkal fennálló viszonyukat kivéve), azaz a piaci magatartásukat csak orientálja, de nem determinálja.
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.12.03. 07:13:35
Nyúlfarknyi, de jó kis cikk.
Meg tudja egyáltalán valaki mondani, hogy kb. milyen CPI lehet most Kínában?
Meg tudja egyáltalán valaki mondani, hogy kb. milyen CPI lehet most Kínában?
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.12.03. 20:41:46
@igyugyaz:
Ezt láttam, de mindenütt olvasom, hogy milyen brutálisan emelkedik.
Ezt láttam, de mindenütt olvasom, hogy milyen brutálisan emelkedik.
kronstadt (törölt) 2010.12.04. 13:45:27
@aszora:
Monetáris politika, kulcsszavakban:
· Bankjegy-kibocsátási monopólium
· „Monopoljövedelem” (jövedelem és vagyon-újraelosztás)
· Piactorzító hatás, üzleti ciklus
· Koordinált, „csoportosan megvalósított” fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió
· Burkolt adókivetés (jövedelem és vagyon-újraelosztás)
· Privilegizált csoportoknak nyújtott burkolt szubvenció (jövedelem és vagyon-újraelosztás)
mises.org/books/mysteryofbanking.pdf
Monetáris politika, kulcsszavakban:
· Bankjegy-kibocsátási monopólium
· „Monopoljövedelem” (jövedelem és vagyon-újraelosztás)
· Piactorzító hatás, üzleti ciklus
· Koordinált, „csoportosan megvalósított” fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió
· Burkolt adókivetés (jövedelem és vagyon-újraelosztás)
· Privilegizált csoportoknak nyújtott burkolt szubvenció (jövedelem és vagyon-újraelosztás)
mises.org/books/mysteryofbanking.pdf