Már bocsánatot kérek, de a monetáris poitika is azt jelenti, hogy egy erre kijelölt intézmény manipulálja a pénzkínálatot, kamatot stb.

Szóval piachoz sok köze nincs, inkább implicit beismerése annak, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer piaci alapon nem is képes működni.

Szóval önmagában a tervgazdálkodás ezexerint nem is annyira idegen a kapitalizmustól, ha már minden jegybank mindnehol azt folytatja...

@aszora: Először is: csúsztatsz. A "manipulálás" szó ezen értelme a köznyelvben pejoratív: háttérben, alattomos módon való befolyásolásra használatos. Ezzel szemben az inflációs célkövetés igencsak átlátható és előrejelezhető módja a monetáris politikának, nem véletlen, hogy az MNB lépéseit jól szokta előrejelezni a piac.

Másrészt az inflációs célkövetést (és tágabban értve a monetáris politikát) fura dolog összekeverni a tervgazdálkodással. A kapitalizmustól abszolút nem idegen az állam ilyen jellegű policy szerepe, pl a fiskális politika is ilyen. Például abból, hogy a gazdasági szereplők nem állapítják meg a saját adójukat, nem következik semmi a kapitalizmus működőképességére nézve. A modern gazdaságpolitika nem szembe megy a piaccal, hanem felhasználja azt mint implementációs mechanizmust, ennek semmi köze a tervgazdálkodáshoz.

@tollaszerge:
Aha, szóval inflációs célkövetés korlátlan likviditással mint pl. az ECB és FED, ne nevettess :)

A központi bankoknak az inflációs cél mellett általában van más, jellemzően output célja is, amihez szükséges lehet a korlátlan likviditás. Ez nem feltétlenül teszi hiteltelenné az IT-t, bár konfliktusba kerülhet egymással a 2 cél.

A tervgazdálkodás túlzó kifejezés szerintem pl. akár az USA, akár az EU tagállamainak tekintetében. A szabályok kialakítása (pl. jogszabályok, stb.) szükséges, de nem elégséges feltétele bármilyen jól működő gazdaságnak, ezt a szereplők igénylik és el is várják az államtól. A nagy kérdés a határvonal, hogy meddig terjed az állami befolyás.

A pénzügyi rendszer piaci alapon nagyon jól képes működni. Persze nem hibátlanul (bár a hibák egy jelentős része is az államnak "köszönhető"), de én még így is szívesebben élek egy időnként recessziós kapitalista gazdaságban, mint egy tervgazdaságban, ami a történelmi tapasztalatok alapján a legkevésbé sem életképes.

Hogy az alapkamat/kötelező tartalékolási ráta, stb. meghatározása miért nem olyan, mint egy tervgazdaság: mert praktikusan semmire nem kötelezi a szereplőket (a jegybankkal fennálló viszonyukat kivéve), azaz a piaci magatartásukat csak orientálja, de nem determinálja.

Nyúlfarknyi, de jó kis cikk.

Meg tudja egyáltalán valaki mondani, hogy kb. milyen CPI lehet most Kínában?

www.tradingeconomics.com/Economics/Inflation-CPI.aspx?Symbol=CNY

@igyugyaz:
Ezt láttam, de mindenütt olvasom, hogy milyen brutálisan emelkedik.

@aszora:

Monetáris politika, kulcsszavakban:
· Bankjegy-kibocsátási monopólium
· „Monopoljövedelem” (jövedelem és vagyon-újraelosztás)
· Piactorzító hatás, üzleti ciklus
· Koordinált, „csoportosan megvalósított” fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió
· Burkolt adókivetés (jövedelem és vagyon-újraelosztás)
· Privilegizált csoportoknak nyújtott burkolt szubvenció (jövedelem és vagyon-újraelosztás)

mises.org/books/mysteryofbanking.pdf

@aszora:

és persze:

jövedelem és vagyon-újraelosztás = monetáris infláció