@Gondolkodjunk:
Amerika "nyers kapitalizmusa" egyáltalán nem olyan nyers. Ellenkezőleg, a nagy cégeket teljesen megkötik a szakszervezetek. Gyakorlatilag nem tudsz átrakni embert egyik részlegből a másikba, mert rögtön ugatni kezd. Nem tudod azt mondani, hogy akkor a visszaesett kereslet miatt, 4 napos munkahetet vezetünk be és csökkentett fizetést, mert azonnal perel a szakszervezet.
Szóval az USA munkaereje meglepően rugalmatlan a nagy cégeknél.

@Gondolkodjunk:
Te valamit félreértesz a monetarista elméletben. Az USA messze nem egy zárt rendszer.

Mellesleg Kronstadttól mi sem áll távolabb, mint a monetarizmus.

@Gondolkodjunk:
Ezt írod :
"Ez a monetarista elmélet szerint a pénzmennyiség ilyetén felduzzadása hiperinflációt kellene hogy okozzon - de ennek se híre se hamva az elmúlt közel 3 évben - ehelyett egy likviditási csapdában vergődik jónéhány fejlett gazdaság - ahogy Japán teszi már lassan 20 éve.

Szerintem le kellene vonnod a logikus következtetést: a monetarista gazdasági modell amiben gondolkodsz pont a valóság ellenkezőjét jósolta erre a válságra és ezért kidobandó. "

És ezzel én egyetértek.
A valóság az, hogy 2001-re kialakult az USA-ban egy túltermelési válság és ezt felfokozott hitelezéssel próbálták leküzdeni. Most ott tartunk, hogy a válság nem szűnt meg, és ráadásul most már mindenki el van adósodva. ( Ezt kiválóan írtad le. )
Amennyire én tudom, pénzt csak úgy nyomtak a gazdaságba, hogy abból államadósság lett, és a kereskedelmi bankok kaptak kölcsön, és spekulálnak vele. Így amennyire nőtt a vásárló erő, - ami túltermelés eloszlatásához szükséges,- ugyanannyit nőtt az adósság is. Így aztán ilyen módon ebből a válságból nem lehet kimászni. :))

@Lord_Valdez: "Amerika "nyers kapitalizmusa" egyáltalán nem olyan nyers. Ellenkezőleg, a nagy cégeket teljesen megkötik a szakszervezetek."

Nem tudom te melyik amerikát ismered, de biztos nem azt amelyik ezen a bolygón van: az USA-ban a fejlett országok közül _messze_ a leggyengébb a szakszervezeti szektor.

Szemben Németországgal az USA-ban a dolgozók többsége nincs szakszervezetben - sőt, vannak olyan jelentős termelési szektorok ahol a szakszervezeti tagság csak néhány százalék körül van (pl. a számítógép-ipar).

Lásd:

legal-dictionary.thefreedictionary.com/Employment+at+Will

"The United States is the only major industrial power that maintains a general employment-at-will rule. Canada, France, Germany, Great Britain, Italy, Japan, and Sweden all have statutory provisions that require employers to show good cause before discharging employees."

(Megjegyzés: a német munkerőpiaci szabályozások és automatikus államilag finanszírozott munkaerőpiaci mechanizmusok jóval túlmutatnak ezen.)

A háttere ennek az hogy az USA-ban a szakszervezeteket módszeresen szétverték a Reagen és Bush kormányzatok idején - és ezt a folyamatot a demokrata kormányok sem fordították meg.

Ezt a folyamatot segítette az a történelmi tény is hogy a 1920-as/30-as évek alkoholtilalma idején összefonódtak a szakszervezetek a szervezett bűnözéssel, amely kapcsolat a 60-as/70-es évekig virágzott, és ezt az érintettséget a mai napig nem tudták lemosni magukról.

Az USA-ban a dolgozók többsége "at will" és "hire and fire" kondíciók mellett dolgozik (szemben Németországgal ahol a munkaerőpiac jóval szabályozottabb), ezért volt képes az USA-ban a munkanélküliség ilyen hirtelen megugrani és lassan hosszú távú és fiatalkori munkanélküliségen keresztül strukturális problémává súlyosbodni.

Cserében a válság előtt az egy főre jutó nettó kereset az USA-ban magasabb volt mint Németországban: mind a bruttó kereset nagyobb volt és az adóteher is kisebb volt.

De a hosszú nyár után 2008-ban eljött a tél és az amerikai tücsök hoppon maradt, míg a szorgos német hangya az összegyűjtött elemózsiát fogyasztotta, a következő tavaszig.

Ki-ki eldöntheti hogy melyik a civilizáltabb megoldás, de a tényeken nincs sok vitatkoznivaló.

@Lord_Valdez: "Te valamit félreértesz a monetarista elméletben. Az USA messze nem egy zárt rendszer."

Nem hiszem hogy bármit is félreértenék, és itt van egy prominens monetarista aki hiperinflációt jósolt:

secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Peter_Schiff

steadfastfinances.com/blog/2009/06/10/peter-schiffs-bearish-hyperinflation-call-on-the-daily-show/

globaleconomicanalysis.blogspot.com/2009/01/peter-schiff-was-wrong.html

Az általam feltett nagyon egyszerű kérdésre se te se kronstadt nem válaszolt: miért nincs a masszív pénznyomtatás ellenére inflációrobbanás/hiperinfláció?

@Gondolkodjunk:
" Az általam feltett nagyon egyszerű kérdésre se te se kronstadt nem válaszolt: miért nincs a masszív pénznyomtatás ellenére inflációrobbanás/hiperinfláció? "

Én viszont megválaszoltam :
Túltermelési válság van, ami azt jelenti, hogy több az árú mint a szabad vásárlóerő. A gazdaságba kerülő pénz alig növeli a vásárlóerőt, és ráadásul súlyos ára van, - az állam tovább adósodik, ami persze most már tarthatatlan.
Ugyanis pénz az amerikai gazdaságba kétféle módon kerül . Amennyire én tudom, pénzt csak úgy nyomtak a gazdaságba, hogy abból államadósság lett, és a kereskedelmi bankok kaptak kölcsön, és spekulálnak vele.

Én egyébként csodálkozom a blogszerzőn, - Pete Péter Professzor úron, - miért megy el szó nélkül amellett, hogy itt néhány szakmabeli hozzászóló a kommentjeiben " középkori sötétséget " terjeszt ???

Ha kronstadton és Lord Valdezen múlna, akkor újra azt tanítanák, hogy a Föld sík és nem forog. :(((

@Sorge:

Nem igazán túltermelés van hanem (ha ragaszkodunk az egyszavas kifejezésekhez) "alulvásárlási" (gyenge fogyasztási erő) válság - amelyet nem az állami, banki vagy céges eladósodottság hanem a személyes eladósodottság hajt ...

A túltermelés az valami más: az akkor lép fel ha fizikailag nincs szükség a termékre - pl. több élelmiszert termelünk mint ami elfogyasztható. A most termelt termékek fogyaszthatók lennének - ha lenne vásárlóerő.

Ez egy nagyrészt pszichikai folyamat amit a banki válság indított be és amely önerősítő (kiváló példája volt az 1930-as világgazdasági válság). Ezért nem tudják a monetarista / szabad piac elméletek megfogni, amelyek "rational expectations" és egyéb egyszerűsítések miatt a pszichológiai folyamatokat kizárólag rövidtávú folyamatoknak tekintenek. A monetarizmus szereti a gazdaságot egy automatának tekinteni, amit főleg csak a pénz hajt és ahol emiatt a központi banknak csak az árstabilitásra kell figyelnie.

Nos, 3 éve vagyunk ebben a folyamatban, itt az ideje a monetarista modelleket átformálni (vagy eldobni), mennyi bizonyíték kell még hogy nem működnek?

Ha Milton Friedman élne, szerintem valami ilyesmit mondana: "Oops, I was quite wrong about that."

@Sorge:

Ja, éljen a marxizmus és a kamatmentes állami „pénz”

@Sorge:

A 3 hónapos futamidejű USA államkötvény éves hozama 0,01% azaz EGY SZÁZAD SZÁZALÉK…

A 12 hónapos futamidejű USA államkötvény éves hozama 0,17% azaz kevesebb, mint két tized százalék…

www.bloomberg.com/markets/rates-bonds/government-bonds/us/

ALACSONYABB, mint a hivatalos CPI infláció!!!!

Ott vagyunk abban a nirvánában, amiről álmodsz…

Hű de szupi…

Hű de jó…

@kronstadt:

Nem tudom észrevetted-e de magadat cáfolod: az alacsony fejlett piaci kamatok pont azt jelzik hogy Friedman monetarista elmélete nem használható ennek a válságnak a korrekt, valósághű leírásához és azt demonstrálják hogy a te "inflációrobbanás"/hiperinfláció jóslatod (mely jóslatot sok monetarista megtett már a válság folyamán) csak nem akar megvalósulni.

@Gondolkodjunk:

:)))

hamis

a kutyának se kell az USA államkötvény...

fő vásárló = FED

a szövetségi ktgvetés PÉNZNYOMTATÁSRA épül...

@Gondolkodjunk:

a refláció mint fogalom mond neked vmit?

a refláció is infláció...

@Gondolkodjunk:
Kissé csalódtam benned. Te nem közgazdász vagy ?
Egyébként, amíg nem tudod egy mondatban megfogalmazni a túltermelési válság általános definícióját, addig szerintem felismerni sem fogod ezt a jelenséget. Akkor pedig miről vitázunk ?
A túltermelési válság nem azt jelenti, hogy mindenki degeszre ette már magát és mindig tele a tál.
Emlékezz csak vissza az 1930-as válságra, amikor a vállamon sírtad el, hogy te szeretnél kávét venni, de nincs pénzed rá, mert nincs munkád. Közben pedig több hajórakomány kávét öntöttek a tengerbe. Én emlékszem erre. :))))

@Sorge:

Még egy setétben botorkáló téveszmeterjesztő:)

Gold standard now supported by Alan Greenspan the person who help destroy USD
www.youtube.com/watch?v=yRJs5yL62BA

Greenspan: Gold is a Universal Means of Payment
cointrader.wordpress.com/2011/03/04/greenspan-gold-is-a-universal-means-of-payment/

@Sorge:

éljem a marxi-lenini út! (+ a maoista, fasiszta best practice-ek) :)))

@Sorge:

mondd már ki! kamatmentes állami pénzt akarsz! :)

@kronstadt:
Marx éppen olyan a közgazdaságtanban, mint Newton a fizikában . Erről ennyit.
Közben továbbra is várom a kérdésre a választ : Hogyan kerül a gazdaságba többlet pénz ? :)

@Sorge:

Marx egy zsákutca:)

a középkori gyökerekkel rendelkező messianisztikus kommunizmus látszólag szekularizált, de mélyen dogmatikus, lényegében kvázi-teokratikus folytatása:)

Marx = vallásalapító, próféta

Jézus, Mohamed csetlő-botló utódja:)))

marxizmus = vallás

kérdésedre a válasz: (vagyis inkább kérdés:) )

Gombnyomással? :)))

@kronstadt: "fő vásárló = FED"

Ez az állításod szimplán hamis, a Fed már nem vásárol kötvényeket (a QE2 végetért), és a hozamok nem hogy növekedtek volna ahogy ez a dátum közeledett hanem tovább csökkentek:

graphics8.nytimes.com/images/2011/07/06/opinion/070611krugman1/070611krugman1-blog480.jpg

A hozamok hónapokkal az ilyen (2010-ben meghatározott) dátum előtt már beárazták hogy a Fed június végén abbahagyja a kötvényvásárlást, és nem a te "inflációrobbanásodat" jelzik hanem Japán-stílusú alacsony kamatkörnyezetet ...

@kronstadt:
" mondd már ki! kamatmentes állami pénzt akarsz! :) "
A társadalom többségének ez lenne jó. Csakhogy akkor megszűnne a kizsákmányolásnak ez a lehetősége. Aki pedig a kizsákmányolás ellenlép fel, az komcsi és bolsi és stb. -kronstadt szerint.

@kronstadt:
Te az a típus vagy, akire ha rábizonyítják, hogy hülyeségeket beszél, csak megrázza magát és folytatja. :DDD

@Sorge:

no megérkeztünk

sokáig tartott

További szép álmokat:)

az "igazságos" társadalomról:)

@Sorge:

ha te mondod:)))

@Gondolkodjunk:

Ámen:)

@kronstadt:

Nem vagyunk olyan jó viszonyban hogy félmondatokból is megértsük egymást.

Ha meg akarod védeni az álláspontodat akkor fejtsd ki pontosan mire gondolsz, mint ahogy én is megtettem.

@kronstadt:
Csak nagy dumád van, de semmit nem ér ....

@Sorge:
Ellenkezőleg. Próbállak kirángatni belőle. Tudod, Marx ma már igencsak túlhaladott.

@Gondolkodjunk:
Az USA összes nagyvállalatát gúzsba kötik a szakszervezetek és a bonyolult kollektív szerződések.
Egyáltalán nem olyan egyszerű csak úgy kirúgni valakit, mert úgy beperel, hogy arról koldulsz.
A német szakszervezetek sokkal rugalmasabbak és konstruktívabbak.

Tudsz arról, hogy Peter Schiff nem monetarista, hanem osztrák iskolás?

@Gondolkodjunk:

inkább elmegyek spekulálni:)

@Sorge:

a bankár-bloggal nem veszem fel a versenyt:))))

@kronstadt:
Aki téged követ, az nem okosabb lesz, hanem hülyébb. :))))

@Lord_Valdez: "Egyáltalán nem olyan egyszerű csak úgy kirúgni valakit, mert úgy beperel, hogy arról koldulsz."

Nem tudod miről beszélsz, állításod egész egyszerűen hamis:

A szakszervezeti tagság (és így a kollektív szerződések aránya) az USA-ban nagyon alacsony, 10.2% 2010-es adatok szerint.

Németországban 19.8%, Norvégiában 26%, Belgiumban 41.7%, Olaszországban 53% ...

Lásd:

www.bls.gov/opub/mlr/2006/01/art3full.pdf

A valóság az hogy az USA-ban:

- jellemzően nincs még felmodási idő sem
- túlórát jellemzően nem fizetnek (még a bolti rakodómunkás is "logisztikai manager" és az USA-ban a fehérgalléros munkahelyeken nem kell túlórát fizetni)
- A "hire and fire" (ami amúgy egy amerikai kifejezés) a fejlett országokban egyedül az USA-ban legális - lásd a jogi linket amit fent idéztem. Nem csak legális hanem tipikus eljárás is.

@Gondolkodjunk:
Lassan mondom: nagy-vál-la-lat.

@Lord_Valdez:

Még lassabban mondom: az USA-ban csak a munkavállalók kb. 10%-át védi kollektív szerződés és 90%-át nem, míg Németországban a munkavállalók 100%-át védik a szabályozások ...

Mit olyan nehéz ezen megérteni?

@Gondolkodjunk:
Nagyvállalatokról beszélek. A munkavállalók nagy része nem nagyvállalatoknál dolgozik. Arról nem is beszélve, hogy mik vannak azokban a kollektív szerződésekben. Az USA-ban minden szar szabályozva van. A német kollektív szerződések sokkal megengedőbbek, rugalmasabbak.

@Lord_Valdez:

Ne haragudj de még mindig össze-vissza beszélsz.

Előszöris, miért beszélsz még mindig konokul csak a munkavállalók 10%-ról amikor nyilván a 100%-ot kell figyelembe venni? Szimpla tény hogy Németországban a munkavállalók sokkal szervezettebbek mint az USA-ban - idéztem a linkeket, csak rá kell klikkelni.

Másodszor, nagyon nem vagy tisztában az USA és Németország közti munkaerőpiac-szabályozási különbségekkel:

Németországban egyszerűbbek lehetnek a kollektív szerződések, mert nagyon sok munkavállalói garanciát már alapból törvényi szabályozás biztosít. Az USA-ban még a legalapvetőbb munkavállalói jogok sincsenek garantálva törvényileg (gyakorlatilag egyedül a diszkrimináció tilos), így a kollektív szerződéseknek mindent zéróról kell kezdeniük.

Az alapvető felmondási és munkaidő-garanciákon túl pl. az USA-ban nincs állampolgári jogon járó egészségbiztosítás - ez Németországban alapjog. Az USA-ban nincs állampolgári jogon járó nyugdíj - Németországban ez alapjog. Az USA-ban ezért ezeket mind a kollektív szerződésekben (kell hogy) szabályozzák.

Harmadszor, és talán ez a legfontosabb, Németországban flexibilisebbek a munkáltatók és munkavállalók, mert:

_ válság idején az állam kifizette a bérköltség egy részét _

Nem emberbaráti indíttatásból nem rúgtak ki dolgozókat a német cégek amikor az export összeomlott 2009 elején, hanem mert az állami automatizmusok miatt jobban megérte nekik megtartani őket.

Ha szimpla nyerskapitalizmus lenne Németországban, állami, adófinanszírozott pénzügyi buffer nélkül, akkor valószínűleg ott is 10%+ lenne a munkanélküliség mint az USA-ban.

(Mellékesen megjegyzem hogy a "bankmentő" csomagok nélkül (amit kizárólag a "fiat money" pénznyomtatás tett lehetővé - aranyfedezet mellett nem voltak lehetségesek) most valószínűleg 30%-os lenne a munkanélküliség mint az 1930-as nagy gazdasági világválság idején.)

Nyár és tél, hangya és tücsök - ismered a sztorit, ugye?

@Gondolkodjunk:
"Németországban flexibilisebbek a munkáltatók és munkavállalók"
Erről beszélek, de nem azért, hanem mert mindig is azok voltak.

A valóságban csak tücsök és tücsök van. Nyáron semelyik kormány nem fogja azt mondani, hogy most megszorítások jönnek. Az megbukik. Ezért Keynes receptje addiktív. Csak élénkítés követ élénkítést, és az egymást követő élénkítések egyre kevésbé hatásosak, míg az adósság csak halmozódik.

@Sorge: "A túltermelési válság nem azt jelenti, hogy mindenki degeszre ette már magát és mindig tele a tál."

Ne hívd a mostani válságot túltermelési válságnak, amikor gyakorlatilag nincs semmi amit túltermelnének ...

Ami most van az gyenge fogyasztás, ami miatt a cégek kevesebbet termelnek és a pénzügyi forrásaikat nem befektetésre fordítják hanem kötvényeket vásárolnak belőle - ami tovább csökkenti az inflációt - ami ördögi körben van a foglalkoztatottsággal.

Ez egy játékelméleti sakk-matt - a "Stag hunt" szituációhoz hasonlít leginkább: kis túlzással mindenki csak a nyulat vadássza és rosszul jár. A nyers szabad piac beletervezett rövidlátása és énközpontúsága ilyen játékelméleti dilemmát okozhat.

Senki nem önt kávét a tengerbe - de pl. az USA gazdasága jóval az optimális kapacitása alatt működik, ami mindenkinek rossz, kivéve a hitelezőknek és a mazohistáknak.

@Lord_Valdez: "Nyáron semelyik kormány nem fogja azt mondani, hogy most megszorítások jönnek."

Triviális ellenpélda Kanada vagy akár Németország: alacsonyan tartották az államadósságot és feltöltötték a tartalékokat és a válság idején eszemód költöttek - és így mindkét ország jól átvészelte a
válságot.

(Kína is ellenpélda de egy tervgazdaságot nem tekinthetünk tiszta példának. De említhetném Svédországot vagy akár Finnországot is.)

Nem kell "megszorítás" - a megszorítás (alacsony kamatkörnyezetben) egy buta válságintézkedés ami pont az ellenkező hatást éri el és a válságot mélyíti.

(Magas kamatkörnyezetben nyilván nincs más és nadrágszíjat kell húzni külső kényszerből - lásd Magyarország.)

Ilyen egyszerű ez, nem egy bonyolult koncepció.

De észrevettem hogy te nem nagyon fogadsz el tényeket ellenérvként - talán mert vallásnak tekinted a közgazdaságtant és hitből és meggyőződésből érvelsz?

Szerintem érdemesebb tudományként kezelni és tényekkel és logikus érvekkel operálni.

@Gondolkodjunk:

Ja és Magyarországot tekintve, "nadrágszíjszorítás" és "nadrágszíjszorítás" közt is van különbség:

Általános megszorítás helyett jóval hatékonyabb onnan szerezni pénzt ahol már van: a magas jövedelműektől (legyen az cég vagy személy).

Ily módon a Fidesz megszorításai eléggé okosak: kvázi-monopóliumokat (a leggazdagabb cégeket) sújtja válságadókkal, míg a fogyasztókat nagyrészt békénhagyja.

A nyugdíjvagyon felélése és a reálhozam kifizetése pedig egy masszív stimulatív költekezéssel ekvivalens. Rizikós de több hatáscsatornán keresztül is bejöhet.

Ami butaság az az adócsökkentés módja: a magas jövedelműek nem fogyasztásra hanem megtakarításra (indirekt módon kötvényvásárlásra) "költik" a kapott összeget - így inflációt csökkentenek és munkanélküliséget gerjesztenek ...

Ha költenek akkor is inkább luxuscikkekre, ami összegek főleg külföldre vándorolnak és nem a hazai termelést erősítik.

Ha olyan erős és minőségi lenne a hazai termelés mint mondjuk Svájcban akkor az alacsony személyi jövedelmi adó nem lenne akkora probléma: a fogyasztás jó része országon belül marad.

@Gondolkodjunk: Ezt írod.
" Ne hívd a mostani válságot túltermelési válságnak, amikor gyakorlatilag nincs semmi amit túltermelnének ..."

Menj vissza az iskolapadba és tanuld meg a túltermelés definícióját ! Csak aztán irkálj ide.
Istenem, hol van ilyenkor Pete Péter professzor?

@Gondolkodjunk:
Tényeket akarsz?
Kanada és Németország is súlyosan el van adósodva.(>80%)
Hol van, akkor az a bizonyos tartalékképzés?

Kanadáról nem tudom, de pl. Németország erejét pont az adja, hogy ott a megszorításokat véghez lehet vinni. Pl. Franciaországban ezért már zavargások lennének.

A Fidesz megszorításai egyáltalán nem olyan okosak, mert pont a gazdaság infrastruktúráját sújtják. A bankszektort, amely közvetíti a pénzt. A távközlést, ami nélkül nincs hatékony nagyvállalat, a közlekedést, ami nélkül nincs hatékony kereskedelem, az energiaszektort, ami nélkül nincs semmilyen munkafolyamat stb. Pont azt szorongatja, amire a növekedés épülne.

A megtakarításra költött pénz nincs rossz helyen. Azok a vállalatokat dinamizálják, ezáltal munkahelyeket teremtenek.

@L:
" ...a gazdaság infrastruktúráját sújtják. A bankszektort, amely közvetíti a pénzt. "

A szívem szakad meg szegény bankszektorért!
450 ezer Ft a havi átlag bruttó !!! A bank igazgató helyettese többet keres, mint a miniszterelnök! ! !

Lord_Valdez, te csak internetes troll vagy. Azt hiszem, ezen a portálon befejezem a társalgást. :(((

@Sorge:
Ilyen a piacgazdaság. Ha ez vigasztal a GE, Exxon stb. igazgatói is lesajnálják az amerikai elnököt... Az ő évi 400 ezer dolláros fizetése egy vállalati felső, de nem csúcsvezetőének felel meg. Egy hollywoodi sztárról nem is beszélve...

Ami azt illeti, ha marxizmussal akarsz házalni, akkor tényleg nem egy közgáz portál a legjobb hely.

@Lord_Valdez:
Nézd öregem, én nem Marxszal házalok, hanem azokat közgazdasági törvényszerűségekre hivatkozom, amit először Marx ismert fel .
Neked azért fals alapjában ( ! ) minden elméleted, mert ezeket a törvényszerűségeket nem veszed figyelembe ! ! ! !
A bankárokra térve : aki kimagasló jövedelemmel rendelkezik, az fizessen kimagasló adót ! ! !
A skandináv típusú piacgazdaság híve vagyok !

@Sorge:

Nem tudom megfigyelted-e de senki nem hívja rajtad kívül túltermelési válságnak, ahogy a disznót sem hívjuk lónak és a recessziót sem hívjuk depressziónak.

Ne ragaszkodj ilyen mereven egy régen tanult definíciókhoz: az is csak a közgazdaságtan egyik válfaja volt, emberek írták a definíciókat és ők sem voltak szentek. Ha egy definíció nem jó mert a neve pont az ellenkezőjét mondja mint ami történik a valóságban akkor tessék alkalmazkodni és finomítani rajta, ez nem a biblia.

A klasszikus túltermelési válság egy a banki rendszer és ezen keresztül a kereskedelmi rendszerek összeomlása után kialakuló erős (világ-)piaci kontrakció ami destruktív önerősítő ciklusban generál deflációt.

Ez a folyamat esetenként olyan gyors volt hogy valóban túltermeltek (eltűnt a piacról likviditás) és öntötték a kávét a tengerbe. A termelők (pl. farmerek) olyan mélységű deflációval álltak szemben hogy a szimpla, előző évszakban felvett operatív hitelek csődbe döntötték őket - tovább erősítve a kontrakciót. Az USA-ban több ilyen deflációs ciklus is volt az 1800-as években, de a legkirívóbb az 1930-as volt.

A mai 2011-es helyzetben sem önerősítő kontrakció nincs (stagnálás ill. a lehetőségeknél lasabb növekedés van), sem defláció (volt dezinfláció de konkrétan defláció nem volt), és a banki (és kereskedelmi) rendszerek sem omlottak össze.

Ami van az a erősen nyomott összkereslet miatt kialakult (egyre) tartósabb munkanélküliség, stagnálás ill. lassú növekedés. Az a gyanú hogy ez az állapot stabil tud lenni, akár évtizedeken keresztül is.

Ez egy igazán tragikus (és elkerülhető) folyamat: Európában jelentősen megnőtt a 2008-as válság után a fiatalkorú munkanélküliség (pl. Spanyolországban 40% fölötti), ami egy teljes generáció (aki nem is hibáztatható a válságért - még gyerekek voltak) munkaerőpiaci karrierjét sérti permanensen.

Ehhez szorosan kapcsolódó viszonylag friss hír az hogy a legújabb statisztikák szerint Európában jelentősen megnőtt a fiatalkorúak által elkövetett öngyilkosságok száma - ez tükrözi a Japánban a 90-es években kialakult társadalmi folyamatot.

@Lord_Valdez: "Kanada és Németország is súlyosan el van adósodva.(>80%) Hol van, akkor az a bizonyos tartalékképzés?"

Kezdem azt hinni hogy te égni jársz ide :-)

Tartalékképzés a válságok _előtt_ van - egy recesszió folyamán a GDP esik mindenhol, így a GDP arányos eladósodottság automatikusan "emelkedik" - minden egyéb költés nélkül.

Nézd meg pl. Kanada esetét, a sufficit/deficit arányt, 20 évre visszamenőleg:

blogs.usask.ca/the_bolt/images/federal_surplus_defecit_2009.gif

Látod hogy a válság előtt Kanada hogyan növelte tartalékait - míg 2008-ban nem megszorított hanem _költekezni_ kezdett és így sikeresen tompította a válság hatását:

research.stlouisfed.org/fred2/graph/fredgraph.png?&id=CANURHARMMDSMEI,USAURAMS&scale=Left,Left&range=Custom,Max&cosd=2006-01-01,2007-01-01&coed=2011-04-01,2011-04-01&line_color=%230000ff,%23ff0000&link_values=false,false&line_style=Solid,Solid&mark_type=NONE,NONE&mw=4,4&lw=1,1&ost=-99999,-99999&oet=99999,99999&mma=0,0&fml=a,a&fq=Monthly,Monthly&fam=avg,avg&fgst=lin,lin&transformation=lin,lin&vintage_date=2011-07-08,2011-07-08&revision_date=2011-07-08,2011-07-08

Nézd meg hogy a kanadai munkanélküliség csak 2.5%-al növekedett a válság hatására és két éven belül a felét ennek a növekedésnem a felét már ledolgozta.

Az USA nyerskapitalizmusában a munkanélküliség a kanadai duplájával növekedett (+5%) és két év alatt ennek a munkanélküliség-növekedésnek csak a töredékét sikerült visszanyerni - hosszútávú munkanélküliséget gerjesztve.

A gyakorlatban ilyen sokat jelent az állami tartalékképzés és a jó időpontban végrehajtott szufficites ill. deficites költségvetések.

@Lord_Valdez:

Ha ráklikkeltél a kanadai példára akkor az nagyon látványos volt: sufficit a válság előtt, deficit utána, és jóval "puhább landolás".

A német példa nem ennyire tiszta mert a válság előtt is deficit volt, de ha az arányokat megnézed:

3.bp.blogspot.com/_qA8QmxrSIpk/S7R3W_jV9jI/AAAAAAAAAYc/QMqaOXRDYF8/s1600/GerDef96-2010.jpg

Folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak a válságig - és vedd figyelembe hogy a német GDP évi 30-40 millárd euróval nőtt akkor, tehát a GDP arány csökkent és reálértéken tartalékolás volt.

A válságkor elkövetett "rossz időkben költekezés" ezen a grafikonon is látványos, és meghozta a gyümölcsét, ahogy az aktuális Eltecon cikk is taglalja.

A munkaerőpiaci összehasonlítás még látványosabb mint a kanadai esetben:

research.stlouisfed.org/fred2/graph/fredgraph.png?&id=DEUURAQS,USAURAMS&scale=Left,Left&range=Max,Max&cosd=2007-01-01,2007-01-01&coed=2011-01-01,2011-04-01&line_color=%230000ff,%23ff0000&link_values=false,false&line_style=Solid,Solid&mark_type=NONE,NONE&mw=4,4&lw=1,1&ost=-99999,-99999&oet=99999,99999&mma=0,0&fml=a,a&fq=Quarterly,Monthly&fam=avg,avg&fgst=lin,lin&transformation=lin,lin&vintage_date=2011-07-08,2011-07-08&revision_date=2011-07-08,2011-07-08

Kanada és Németország jó példa hogy hogyan lehet kapitalizmust okosabban csinálni - összehasonlítva az erősen deregulált amerikai "nyerskapitalizmussal".

Így működik a gyakorlatban a "spóroljunk nyáron, költsünk télen" gazdaságpolitika.

@Gondolkodjunk:
Ez azért elképesztő ! Képes vagy egy teljes oldalt írni teljesen feleslegesen, mert a túltermelés definícióját mégsem írtad le. De hát így nem lehet arról vitatkozni, hogy van-e túltermelés és ha van, okozott-e válságot ?
Akkor majd én leírom .
Túltermelésről akkor beszélünk, ha a fizetőképes kereslet kisebb. mint a gazdaság által előállított javak mennyisége. Ha ez az állapot tartósan fennáll, akkor az túltermelési válsághoz vezet.
Ez itt lényeg, a többi csak süket duma .
A mai helyzet megfelel-e az általam megfogalmazott állapotnak ?
Bizony megfelel !
Aki ezt nem érti, az adja vissza a közgazdász diplomáját, - és kérje vissza a tandíjat. :(

@Sorge: "Túltermelésről akkor beszélünk, ha a fizetőképes kereslet kisebb. mint a gazdaság által előállított javak mennyisége. Ha ez az állapot tartósan fennáll, akkor az túltermelési válsághoz vezet."

És ezt próbálom neked már negyedjére megmagyarázni: ez az eset most (2011-ben) nem áll fenn, mert a gazdaság termelése nem haladja meg a keresletet ...

Nézd meg például a készlet/eladások arányt az USA-ban:

http://research.stlouisfed.org/fred2/graph/?s[1][id]=ISRATIO

Látsz 2011-ben túltermelést? Igen, a válság folyamán felszaladtak a készletek (még ha konkrétan kávét nem is öntöttek a tengerbe) - de ez időközben normalizálódott és ismét a válság előtti szinten van.

A probléma máshol van, lásd a kommentjeimet.

@Gondolkodjunk:

klikkelhető grafikon:

research.stlouisfed.org/fred2/data/ISRATIO_Max_630_378.png

@Gondolkodjunk:
Ne viccelj ! Mit szedsz gondolkodás ellen ???
Miért nincs munkahely az USA-ban? Azért nincs, mert nincs fizetőképes kereslet a munkahelyek által előállított javakra. Miért nincs ? Mert már mindenki bevásárolt hitelből és most el van adósodva.
Hogyan tudhatott mindenki hitelből bevásárolni, vagyis többet költeni, mint a tényleges vásárló ereje ?
Csak úgy, hogy amit megvett, az már meg volt termelve. Tehát a tényleges vásárló erőnél több árú volt és azért kaptak az emberek hiteleket, hogy ezt a többletet elvigyék, lehetővé téve ezzel a további termelést . Csakhogy ezzel még súlyosbodott a válság. Kérdezem én, hogy hová termel most az USA ? Miért növekszik évente az USA államadóssága 1200 milliárd dollárral? Azért mert az amerikai állam megrendeléseket ad az amerikai vállalatoknak, amelyek e nélkül bezárnának . Csakhogy így az állam fog csődbe menni . Nem kár érte . :)))
HA MÉG EZ SEM ÉRTHETŐ, AKKOR TÉNYLEG REMÉNYTELEN .

@Sorge:

Ne haragudj de nem tudom értelmezni a válaszodat. Én konkrét gazdasági adatokhoz linkeltem amik azt jelzik hogy most, 2011-ben, nincs túltermelés.

Ha szerinted van túltermelés akkor linkelj azokhoz az adatokhoz amelyek ezt bizonyítják és az állításomat cáfolják.

Sajnálom ha nem hiszel a saját szemednek.

@Gondolkodjunk:
Az USA-ban 9-10 %-os a bevallott munkanélküliség. Korábban csak 3-5 % volt.
A munkanélküliek munkájára nincs szükség, mert az általuk termelt javakat nem tudja felszívni a fizetőképes kereslet. Ezért aztán már nem is dolgoznak, és így a raktárakat nem töltik meg a túltermelt áruk .
Ezért nem látsz te tele raktárakat.

@Gondolkodjunk:
Autóból is túltermelés van .
Az autógyártásnál már a gyártáshoz is hitelt vettek fel . Persze a legyártott autók nagy részét nem lehetett eladni. Így aztán nem is gyártanak már hitelből autókat. A gyárakat az állam mentette meg, vagy eladták őket olcsón . :))

@Gondolkodjunk:
Nagyot csalódtam benned. Te sötétebb vagy mint a Negro cukor. :(

@Sorge: "Ezért nem látsz te tele raktárakat."

Ha nincsenek tele a raktárak (már tavaly a válság előtti szintre normalizálódtak), tehát ha nincs túltermelés, akkor miért ragaszkodsz hozzá hogy ez "túltermelés", hm?

"így a raktárakat nem töltik meg a túltermelt áruk . "

Ez egy láthatatlan túltermelt áru? :-)

Ne haragudj de erősen ellentmondásos amit írsz.

@Gondolkodjunk:
Ennyire már tényleg nem lehetsz hülye.
Látom, hogy te is csak egy internetes troll vagy, mint a másik két süket hülye haverod. :))

www.portfolio.hu/gazdasag/oriasi_meglepetes_az_usa-bol_nott_a_munkanelkuliseg.152146.html

@Gondolkodjunk:
Gondolom, te akkor is tovább termelnél, ha a termékedet nem tudnád eladni !
Így aztán azt kívánom neked, hogy ez meg is történjen veled ! Szegény hülye.... :)))

@Sorge: "te akkor is tovább termelnél, ha a termékedet nem tudnád eladni!"

Szóval most hogy beláttad hogy 2011-ben nincs túlkészletezés és nincs túltermelés, akkor miért hívod még mindig "túltermelésnek"? :-)

Ez olyan marxista logika? A Párt három jelmondatára emlékeztet:

A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ

Adjuk hozzá:

A TÚLTERMELÉS: AMIKOR NINCS TÚLTERMELÉS

A munkanélküliséggel kapcsolatban: ha ráklikkeltél volna a munkanélküliség-összehasonlító grafikonokra amikhez linkeltem (még 14:30 előtt), akkor nem lepődtél volna meg a mai amerikai NFP adaton ...

@Gondolkodjunk:
Nem láttam be, hogy nincs túltermelés, ugyanis VAN !
De neked meg van engedve, hogy ne azt mond, túltermelés van, hanem azt, hogy kevés a fizetőképes kereslet. Úgy emlékszem, ezt ismételgetted eddig. Ennél többre te úgysem leszel képes. :(((
Az általad idézett párt három jelmondata, egy marhaság. Szerintem az a te saját pártod lehet. :(((
Mekkora marha lehetsz te, ha azzal élvezkedsz, hogy nekem hülyeségeket feleselsz....

@Sorge:

1) "Nem láttam be, hogy nincs túltermelés, ugyanis VAN !"

Pedig hát ezt írtad: "a raktárakat nem töltik meg a túltermelt áruk". Vagy úgy értetted hogy azok az áruk amik megtöltik és amiket eladnak azok túl vannak termelve? (ennek még kevesebb értelme van de nem látok be a fejedbe.)

És láttad az adatot is amihez linkeltem, a raktározás/eladás arány a válság előtti szinteken van és az USA GDP-je (árutermelés) is elérte a válság előtti szintet, sőt meg is haladta azt:

research.stlouisfed.org/fred2/graph/fredgraph.png?&id=GDP&scale=Left&range=Custom&cosd=2007-01-01&coed=2011-01-01&line_color=%230000ff&link_values=false&line_style=Solid&mark_type=NONE&mw=4&lw=1&ost=-99999&oet=99999&mma=0&fml=a&fq=Quarterly&fam=avg&fgst=lin&transformation=lin&vintage_date=2011-07-08&revision_date=2011-07-08

A probléma kicsit máshol van, lásd amiket írtam.

2) "Az általad idézett párt három jelmondata, egy marhaság."

whoosh ...

@Gondolkodjunk:
Van több millió munkanélküli, akiknek a termelésére nincsen fizetőképes kereslet. Ezért aztán nem termelnek. Tehát folyamatosan fennáll a potenciális túltermelési válság . Ha ezek termelnének, akkor sem kapnának fizetést, mert az általuk termelt áru már eladhatatlan . Ezért inkább nem dolgoznak ingyen és feleslegesen. A munkanélküliek most állami segélyen tengődnek, az állam pedig tovább adósodik.

@Gondolkodjunk:
Ha már égésről van szó:
Vess egy pillantást a saját grafikonodra és egyet a munkanélküliségre.
www.statcan.gc.ca/pub/71-222-x/2008001/sectionp/p-unemployment-chomage-eng.htm
Nézzük csak a 2001-es recessziót. Látható, hogy Kanada akkor is puhábban landolt, mint az USA, csak éppen az időtájban rekord szufficite volt és később se kezdett költekezni! A megszorítások ellenére a Kanadai gazdaságot kevésbé rázta meg és ugyanúgy talpra állt.
A válasz az ellentmondásra, hogy nem az állami költekezés miatt érintik kevésbé az amerikai válságok Kanadát.

Hova tovább az USA-ban hatalmas (nem rekord, de majdnem) mértékű az állami költekezés és mégse akar magához térni a gazdaság.

@Sorge:

de legalább te okos vagy:)

@Lord_Valdez: "Nézzük csak a 2001-es recessziót."

Ismét demonstráltad hogy mennyire nem ismered ezt az egészet: a "rossz idők" deficites költekezés arra vonatkozik amikor a monetáris politika már nem effektív, mert a zéró kamatláb közelébe ért. (likviditási csapda - említettem már néhányszor)

Normál időkben, mint pl. a 2001-es recesszió, tökéletesen elég ha a jegybank csökkent kamatot. Ha megnézed a kanadai alapkamatot:

www.tradingeconomics.com/canada/interest-rate

akkor láthatod hogy 2001-ben bőven volt mozgástere a kanadai központi banknak, míg most zéró kamatkörnyezetben dolgozik és a fiskális politikának kell korrigálnia.

(Zéró kamatkörnyezetben a deficites költekezés gyakorlatilag negatív reálkamatot teremt és így megteszi azt a montáris lazítást amit a jegybank már nem tud megtenni.)

Ugye hogy nem olyan nehéz ezt megérteni?

@Gondolkodjunk:
Áh, új szempont.
Akkor hadd kérdezzem meg, hogy mi a helyzet 90-93-es időszakkal?
Deficit nő, alapkamat csökken és a munkanélküliség mégis emelkedik? Ez hogy jön össze?
(úgy, hogy nincs ilyen szép, mechanikus összefüggés köztük)

Mellesleg a negatív reálkamat viszont igen káros, mert értelmetlen befektetéseket eredményez. Koreában is ez történt. Alakult egy nagy rahedli cég és pár év múlva már a tizede sem létezett.

@Lord_Valdez: "Áh, új szempont."

Ez standard macrogazdaság, nem "új szempont": a jegybanki kamatszint egy ország gazdasági "tartalékának" része: ha csökkentik akkor likviditást generálnak (jegybanki élénkítés), ha növelik akkor likviditást csökkentenek (jegybanki szigorítás).

Az a te problémád ha ezt nem ismered - és megkérdezném itt hogy miért is állsz egy állásponttal szemben ha nem is ismered?

Ja és igazán beismerhetnéd már hogy a 2001-es és 2008-as kanadai példa igen jól leírja hogy hogyan lehet korrektül ilyen válságot kezelni, szemben azzal amit te állítottál:

"A valóságban csak tücsök és tücsök van. Nyáron semelyik kormány nem fogja azt mondani, hogy most megszorítások jönnek. Az megbukik. Ezért Keynes receptje addiktív. Csak élénkítés követ élénkítést, és az egymást követő élénkítések egyre kevésbé hatásosak, míg az adósság csak halmozódik. "

A grafikonok amiket idéztem tisztán cáfolják ezt az állításodat.

Vagy a "bocs tévedtem, ebben igazad van" nem opció a részedről?

(Az 1991-es kanadai recesszió hátteréről is beszélhetünk ha a fentit tisztáztuk.)

@Gondolkodjunk:
Dehogynem ismerem. A monetaristák ezt tanítják.

Csak akkor opció, ha nincs igazam.
És igen, lehet, hogy találtál egy példát, Kanadát (bár 91-et ügyesen elkerülted), de ez nem cáfolja azt, hogy az államok nem szoktak megszorítani növekedés esetén, hanem ilyenkor az egyszeri politikus örül, a választó örül és a költekezés megy tovább zavartalanul. Semelyik politikus nem vállalja fel könnyen azt, hogy ő most adót emel, vagy visszavágja a kiadásokat, amíg a körülmények nem kényszerítik erre.
Az egész eurózóna szenved attól, hogy még a legnagyobb növekedési periódusokban se tudnak spórolni. Vegyük 2006-ot, a világgazdaság pénzbőségének csúcsát. Az EU-ból hány állam volt képes komolyabban megtakarítani? Jó indulattal 10. A többiek mind vagy minimális mértékben, vagy még ekkor is deficitesek voltak.
Még a 2001-es válságnak is átlagosan 60%-os adóssággal vágtak neki. Miért? Mit csináltak az elmúlt években? A fene se érti miért, de ez a fránya adósság felfelé valahogy mindig sokkal könnyebben megy, mint lefelé.

@Lord_Valdez: "Az EU-ból hány állam volt képes komolyabban megtakarítani? Jó indulattal 10. A többiek mind vagy minimális mértékben, vagy még ekkor is deficitesek voltak."

Nekem úgy tűnik hogy abszolút, nem reál-GDP-t (állam-)adósságot számolsz. (nem linkeltél adatokat ezért nehéz ezt kapásból megmondani)

Egy átlag-GDP-növekedésnyi adósságnövekedés a "zéró" vonal egy gazdaság számára. Ha ez alatti az adósságnövekedés (vagy akár abszolút értéken szufficites, mint Kanada) akkor reálértéken szufficites.

Ez volt pl. Németország (aminek az adatait már linkeltem), ami ugyan csak egyetlen ország, de az európai gazdaság 20%-át jelenti. Németország válság-stabilitása a blog-cikk témája is.

Ezzel pedig máris megcáfoltuk "a valóságban csak tücsök és tücsök van" állításodat: igenis lehet szufficitesen belemenni egy ilyen monumentális válságba és deficites "helikopterrel pénzt szórni" módszerrel helyreállítani az egyensúlyt és szépen kijönni belőle.

Az alternatíva jóval roszabb: egy merev monetáris politika (pl. aranyfedezet), ez előhozza azokat a nagyon durva boom-és-bust ciklusokat amik az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején jellemezték az USA-t, és amely az 1930-as depressziót is olyan méllyé tette és amelyek így olyan sok (fölösleges, elkerülhető) emberi szenvedést okoztak.

Abban egyetértek hogy Európában (egyéb) baj van: pl. az hogy Németország a kőkemény eurón keresztül deflációt exportál a perifériára. Ez megtöbbszörözi a periféria nehézségeit (függetlenül attól hogy hogyan kerültek bele - más történt Írországban, Görögországban és Spanyolországban), és ez előbb-utóbb vissza fog ütni a németekre is ...

@Gondolkodjunk:
Az eurostaton ennél mélyebben nem tudok linkelni. Innentől magadnak kell beállítani a lekérdezést.
epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/data/database
Németországnak pl.
2001 58,8
2002 60,4
2003 63,9
2004 65,8
2005 68,0
2006 67,6 (4 teljes tizedszázalékot sikerült)
2007 64,9 (ez igen, ez már tényleg valami)
2008 66,3
2009 73,5
2010 83,2
Reál érték adatokhoz kicsit nehezebb hozzájutni, de mivel az eurózónában nincs valami veszett nagy infláció annyira azért nem torzít.

Tudod, néhány kivétel nem igazán cáfol egy általános megállapítást. Az államadósság bizony hosszútávon monoton nő. Rövidtávon előfordulnak kisebb esések, de utána mindig nagyobb emelkedések jönnek. Erről nagyon nehéz lesz leszokni.

Engem nem kell meggyőznöd az aranyalap értelmetlenségéről, az Kronstadt.
Ugyanakkor az 1930-as depressziót nem az aranyalap okozta, hanem az amerikai kormányzat. Eleinte protekcionizmussal próbálkoztak, ami visszaütött és utána ők se tudtak exportálni. Félve a bank runtól, zárolták az aranyat, ezzel gyakorlatilag prociklikus viselkedést produkálva. A deflációt kiegészítették egy masszív pénzkivonással.

@Lord_Valdez: "Reál érték adatokhoz kicsit nehezebb hozzájutni, de mivel az eurózónában nincs valami veszett nagy infláció annyira azért nem torzít."

A "reál" adat szimplán az abszolút adósság változása leosztva a "real GDP"-vel (ami a legutóbbi két business cycle-ból extrapolált lehetséges GDP, eliminálva a recessziós ill. boom torzító hatásokat).

Van egy nagyon jól használható adatforrás ami a főbb nyugati gazdaságok töménytelen mennyiségű makroadatait szolgáltatja - a "Fred" adatbázis.

Pl. Németországra 143 adatsor van:

research.stlouisfed.org/fred2/categories/32273

Ezek az Eurostat, OECD, a német statisztikai hivatal vagy hasonló elsődleges információforrásra támaszkodnak.

Nyers ill. szezonálisan igazított adatsorok is vannak. A legtöbb dollár alapú adatsor normalizált nemzetközi dollárra és egyben inflációkorrigált is. Transzformálni is tudsz: pl. GDP-vel osztani.

Szóval igen jól használható és jó, releváns eredményeket lehet vele kapni. Diákoknak melegen ajánlott közismert recessziókat megnézni rajta.

@Lord_Valdez: "néhány kivétel nem igazán cáfol egy általános megállapítást."

Európa legnagyobb és Észak-Amerika második legnagyobb gazdaságát nem nevezném "néhány kivételnek". (és akkor említhetném még Kínát is.)

Ahol megpróbálták ott a célzott stimulus, a deficites válságkezelés jól működött ebben a válságban.

(Nyilván Magyarországnak ez nem volt opció: a tartalékok zérón voltak és még nullára sem sikerült vinni a jegybanki alapkamatot, mert olyan rossz volt az adóspozíció.)

@Lord_Valdez: "Ugyanakkor az 1930-as depressziót nem az aranyalap okozta, hanem az amerikai kormányzat. Eleinte protekcionizmussal próbálkoztak, ami visszaütött és utána ők se tudtak exportálni."

Mivel a kormányzat adja ki a bankókat és tartja fenn az aranyalapot ezért ez egy igencsak kényelmes érv: az anarchiák nem tudnak fejlett gazdaságot fenntartani tehát mindig van állam és mindig lehet az állam a hibás, ugye?

Tévedsz a protekcionizmust illetőleg: a protekcionizmus általánosságban nyilván nem jó (csökkenti a hatékonyságot) de az USA Smoot-Hawley importvámjai nem okozhatták az 1930-as válságot mert a protekcionizmus szimmetrikusan hat: azon túl hogy az USA 1930-ban egyáltalán nem volt export-orientált, a protekcionalizmus ebben az 1 éves időskálában csökkenti az importot de növeli a helyi termelést.

Ez tisztán látszik ha összehasonlítod hogy a nemzetközi kereskedelem hogyan változott az 1930-as és a 2008-as válság során:

www.princeton.edu/~pkrugman/ertrade.JPG

Noha 2008-ban nem volt protekcionalista importvám, a nemzetözi kereskedelem mégis erősen esett - jobban mint 1930-ban ...

Magyarul: a pénzügyi válság (és az amiatt kialakult kereslethiány) okozta a nemzetközi kereskedelem összeomlását, nem a kereskedelem összeomlása okozza/rontja a pénzügyi válságot.

Sőt, a protekcionalizmus valószínűleg ideiglenesen lassította is a válságot (!) de a fő probléma a likviditási csapda okozta masszív kereslethiány és defláció volt.

@Gondolkodjunk:
Hát, azért akkor is igen csak kivétel. Nem sok ország tudta megcsinálni. Kínát meg inkább hagyjuk. Nem csak azért, mert nem igazán piacgazdaság, de a statisztikái sem megbízhatóak. Pl. tudjuk jól, hogy az adósság nagy része el van rejtve az önkormányzati rendszerbe, ami hivatalosan nem is vehet fel hitelt.

Hogy működött-e az igencsak vitatható. Hol volt kellően célzott és hol nem?

Nem mondtam olyat, hogy a protekció okozta, hanem az csak súlyosbította. Válaszként ugyanis a többi ország is védővámot vetett ki az amerikai termékekre. Ez konkrétan az amerikai gabonaipart sújtotta porba. Olyat mondtam, hogy a likviditási válságot főleg a jegybank okozta. Válságok jönnek és mennek, de igazán súlyos válságot csak kormányzati segítséggel lehet összehozni :)

@kronstadt:

"a kutyának se kell az USA államkötvény...

fő vásárló = FED"

Nagyjából mennyi kötvényt vett az utóbbi egy hónapban a FED?

@Sorge:

"Túltermelési válság van, ami azt jelenti, hogy több az árú mint a szabad vásárlóerő."

Érdekes szemlélet. Hol rejtegetik most ezt a túltermelt árut. (Csak így rövid u-val írom, nehogy valami eltérő fogalomról beszéljünk.)

@Ψ: Remélem, te nem vagy olyan sötét, mint az előzőek egy része. :)
A túltermelt áru az üzletekben, raktárakban van, vagy már le sem gyártják, ezért nő a munkanélküliség.

@Sorge:

"A túltermelt áru az üzletekben, raktárakban van, vagy már le sem gyártják, ezért nő a munkanélküliség. "

Az üzletekben annyi áru van, amennyit megvesznek, nagyon extrém esetben halmoznak csak fel készletet, (A kereskedő nem hülye, ráadásul pénze sincs ilyesmire)
A raktárkészletek szintje megint csak nem mutat magas értéket...
A "le sem gyártják", és ezért nincs is, pedig épp azt jelenti, hogy meg sem termelik. (lásd még van-e akkor túltermelés...)

Ez így sajnos nem jön össze. Nézz utána kicsit alaposabban annak amiről beszélni szeretnél, mielőtt osztani kezded az észt!

Kétségtelen, ez nem egy magas nívójú blog, de azért vannak határok.

@Ψ:
Ezt témát egyszer már megvitattam "gondolkodóval"
Azt olvasd el, ha érdekel a dolog.
Nekem trollokra nincs időm.

@Sorge:

"Nekem trollokra nincs időm. "

Pedig jó ha szánsz egy kis időt magadra is.

@Ψ:
Kétségtelen, ez nem egy magas nívójú blog, de azért vannak határok. Nézz utána kicsit alaposabban annak amiről beszélni szeretnél, mielőtt osztani kezded az észt!
Üdv. :)

@Sorge:

Megbuktál, lássuk tud-e valamit szépíteni troll ügyben kronstadt! Gyanús, hogy hozzád hasonló kaliberű lehet.

@Ψ:

emlékszem még a szánalmas kommentjeidre:)

eltecon.blog.hu/2010/10/31/megint_a_fiskalis_expanziorol

te tényleg troll vagy:)))

@kronstadt:

Amint az sejthető is volt, fogalmad sincs mennyi kötvényt vett a FED, de azt olvastad valahol a Blikkben, az aranyhirdetések mellett, hogy a FED a fő vásárló...

Beégtél már a legegyszerűbb kérdésnél, akár csak Sorge haverod. Szép kis troll-páros.

@Ψ:

Klikk alább!

eltecon.blog.hu/2010/10/31/megint_a_fiskalis_expanziorol#c11456508

Inkább ezt magyarázd:)

@kronstadt:

Azon mit magyarázzak? A blog gazdájának nem tetszett a "böfögés" szó. Azóta nem használom ezt a szót.. Gondolom nem emiatt vagy sötétségben arról, hogy mennyi kötvényt vásárolt a FED. Mert látom minden lényegtelen körülménybe belekapaszkodsz, csak válaszolni ne kelljen.
Ez bizony téged minősít, nem a "böfögés" használatát.

@Ψ:

Egyéb?

@kronstadt:

"Egyéb? "

Mi egyéb?

@Ψ:

Pl. vmi önálló gondolat?

@kronstadt:

Továbbra is áll az egyszerű kérdés, amire nem tudtál még válaszolni. Ehelyett előtúrtál a blogról lényegtelen dolgokat.

@Ψ:

Ennyi?

@kronstadt:

"Ennyi? "

Neked ez bőven elég.

@Ψ:

vagy csak erre vagy képes...

@kronstadt:

Előbb ugord csak át a legalacsonyabb lécet, aztán feljebb tolhatjuk, nincs semmi akadálya.
De ha erre sem vagy képes...

@Ψ:

Te ugord át ! :)

@kronstadt:

Nekem nem célom, hogy tanítsalak.
Ha kicsit is érdekel a valóság, akkor utánajársz, ha nem, akkor meg írod majd továbbra is az ostobaságaidat.

@Ψ:

Hová akarsz kilyukadni?

@Ψ:

Múltkor is csak kötekedni akartál… és semmit sem indokoltál…

Állíts vmit, utána talán reagálok… ha olyan kedvem van…

@Ψ:

Eme bulvár-gyöngyszem kapcsán Rád gondoltam:) Elvégre Te emlegetted a Blikket:)

Drunken Ben Bernanke Tells Everyone At Neighborhood Bar How Screwed U.S. Economy Really Is
August 3, 2011 | ISSUE 47•31

www.theonion.com/articles/drunken-ben-bernanke-tells-everyone-at-neighborhoo,21059/

Bernanke Gets Hammered, Tells Truth About US Economy

www.zerohedge.com/news/bernanke-gets-hammered-tells-truth-about-us-economy