nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Csalás a felsőoktatásban

2009.09.05. 21:29 eltecon

Nem az egészben, csak a közgazdász hallgatók körében. Egy Ph.D hallgató magyar és francia hallgatók körében végzett vizsgálata arra az eredményre jut, hogy a magyar hallgatók jóval inkább hajlamosak arra, hogy a vizsgákon csaljanak mint a franciák. Tanulság?


4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr51362643

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

perro morado 2009.09.06. 18:28:43

Azt, hogy ennek a kulonbsegnek mik az okai, azt persze mar sokkal nehezebb megmondani. Az emlegetett kulturalis kulonbsegek mellett szerintem az egesz magyar felsooktatas strukturaja, formalis es informalis intezmenyei is okolhatok. Nem olyan reg volt egy post az evkozi szamonkeresrol, a kommentekben sok erdekes dolog felmerult.

magichorze 2009.09.06. 20:27:22

Egyik tanárunk mesélte, hogy kint volt az USA-ban, és vizsgaidőszak előtt megkérdezték a hallgatók, hogy vizsgára mit kell tudni. Erre ő: hogyhogy mit? Hát mindent. Mindent, amit ledarált a félév alatt. No igen, ő az itteni rendszer híve, ahol a vizsga arról szól, be tudod e seggelni a 150 oldalt szóról-szóra, amit aztán vizsga után elfelejtesz, ott meg esetleg arról, hogy tudod-e alkalmazni a tudást. Ehhez pedig elég a lényeget tudni, azt viszont stabilan és alkalmazhatóan.

Steve 2009.09.07. 11:48:31

Ez egészbiztosan így van. Egy magyar barátnőmmel együtt jártunk egy amerikai egyetemre, ahol első alkalommal rettenetesen meg voltunk lepve azon, hogy senkit nem láttunk puskázni vagy súgni. Kiderült, hogy egyrészt ott annak ha elkapnak nagyon komoly következményei lehetnek, másrészt hogy a diákok is kivetik magukból azt aki csal. Ezen túl van néhány különbség az oktatási rendszerben amelyik hozzájárul ahhoz hogy hogyan tolerálják a csalást vagy segítenek egymásnak. Egyrészt az egyébként nagyon ellentmondásos curve system, ahol egy nagyjából fix százalék kap jelest, jót, közepest, stb... Tehát ha tolerálom hogy a másik csal, akkor ezzel a saját jegyeimet is rontom. Másrészt hogy az USAban szinte nem buktatnak, viszont UV sincs. Tehát a kérdés általában nem az hogy újra kell-e az egész vizsgát csinálni, hanem hogy egy jeggyel jobbat vagy gyengébbet kapsz. Az egy külön érdekes kérdés, hogy ez mire motiválja a diákokat.

bornyú 2010.01.16. 20:52:31

Vannak ujabb eredmenyek is, ha erdekel irj egy mailt ide: gaborosz@gmail.com, szivesen elkuldom az anyagot.
süti beállítások módosítása