Friedrich Listnek van egy 1841-es műve, A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere. Ezt a művet szokás nem ismerni, illetve lesajnálni. Pedig ebben a műben List különbséget tesz a csereérték termelése, és a termelőerő termelése között. Egy nemzet gazdagságát, List szerint, nem a csereérték, hanem a termelőerő határozza meg. És List világossá is tesz, hogy mit ért termelőerőn: demokrácia, jogszabályi kiszámíthatóság, jó közerkölcs, magas közbiztonság, fejlett iskolarendszer, jó egészségügyi ellátás stb. Ettől lesz egy nemzet gazdag, attól hogy fejlett termelőerővel bír. A fejlett termelőerő ui. az alapja a magas csereértéknek. List bírálja azokat a közgazdászokat, akik úgy hiszik, hogy az iskolák, a kórházák, a hivatalok, a rendőrök stb. improduktívak, mert nem hoznak létre csereértéket, sőt csak úgymond fogyasztanak. És valóban, mondja List, az iskolák, kórházak, bíróságok, rendőrörsök, és egyéb közhivatalok nem csereértéket termelnek, hanem termelőerőt termelnek. Méghozzá olyan termelőerőt, ami viszont hatalmas csereértéket képes létrehozni. A termelő fejlettsége a gazdagság valódi alapja. Például az általános jó közerkölcs termelőerejéhez képes egy fejlettebb erőgép termelőereje eltörpül. És persze nincs az a hatalmas nemzetközi támogatás, ami egy banánköztársaságot fejletté tehetne. List mindezt pontosan tudta, és leírta. Amikor List a védővámokat ajánlotta a hazai ipar védelmére, akkor pontosan tudta, hogy ezzel az ország csereértéket veszít. Ellenben termelőerőt nyer. És mert List szerint az igazi gazdagság nem a csereérték, hanem a termelőerő, így átmenetileg csereértéket veszteni azért, hogy termelőerőt nyerjünk hosszú távon nem a nemzet elszegényedését, hanem meggazdagodását segíti elő. Illetve fordítva, amikor egy nemzet lemond a termelőerői fejlesztéséről azért, hogy némi csereértéket nyerjen, akkor ez hosszú távon lemaradáshoz, és a függőséghez vezet. Amikor egy nemzet bírókat, tanárokat, orvosokat és redőröket 'tart' - ugyanezt teszi. Nevezetesen, csereértéket áldoz fel a jobb termelőerőért. És ugyanígy: a demokrácia fenntartása drága, de az még drágább az, ha nincs demokrácia.

A műveletlen közgazdászok olyan, mint a csecsemők. Minden vicc új nekik.

@ricardo:

Szó sincs itt műveletlenségről. Arról van szó, hogy különböző nézetek, irányzatok vannak jelen, amelyek mind máshová helyezik a hangsúlyt.

Az egyik ilyen irányzat az intézményi háttért tekinti mérvadónak. Egyáltalán nem új, legfeljebb az elfogadottsága. Azonban az intézményi irányzat sem ad választ arra, hogy egyáltalán miért van az egyik helyen jobb, a másik helyen kevésbé sikeres intézményrendszer.

Emellett az intézményi rendszer nem fed le minden jelentős különbséget. Sok esetben azonos intézményi fejlettségű államok között is óriásiak a különbségek, sőt... Érdemes belegondolni abba, hogy az USA-ban a kevésbé fejlett intézményi háttér ellenére magasabb az életszínvonal, mint az EU legtöbb régi, bevált demokráciájában...

Ezek az "apróságok" pedig mindig ébren fogják tartani a vitát arról, hogy miért azok a gazdagok, akik.

@Rorgosh:
Pusztán List művére kívántam felhívni a figyelmet. Ui. List leginkább úgy van elkönyvelve, mint a 'sovén protekcionista' gazdaságpolitika atyja, jóllehet van ott más is. Nem kell mindig feltalálni a melegvizet. A közgazdaságtan nem Gary Beckerrel meg Robert Barroval kezdődött.

Tegnap a Közgázon a miniszterelnök előadást tartott. Értékekről beszélt meg gazdasági növekedésről. Még Edmund Phelpset is emlegette ennek okán.

www.progresszivpolitika.hu/pdf/05_pp_04.pdf