A Kína által finanszírozott amerikai többletfelhasználás sokak szerint döntő oka volt a válság kirobbanásának. Ez az okfejtés azonban a korábbi adósságválságok tapasztalatait alkalmazza a közelmúlt turbulenciáira. Eszerint a folyamatosan eladósodó ország estében a finanszírozó tőkebeáramlás egyszer csak megfordul, és ez a sokk indítja el azt a hirtelen alkalmazkodási kényszert, ami a válságszimptómákat okozza. Ricardo Caballero (MIT) szerint azonban a közelmúlt pénzügyi válságában megfigyelhető folyamatok egyáltalán nem ezt mutatták, hiszen az USA soha egy pillanatig sem került szembe a külső finanszírozás elapadásával vagy korlátjával. A globális egyensúlytalanság hagyományos értelemben tehát semmiképp sem lehetett a pénzügyi válság oka. Sokkal inkább egy másik egyensúlytalanságáról, a világgazdaság biztonságos (legalábbis annak tekintett) vagyoneszközök iránti csillapíthatatlan éhségéről van szó. Azok az újítások, amelyekkel a pénzügyi szektor kétes biztonságű lakáshitelek tömegeit AAA minőségű értékpapírokká csomagolta át, valójában erre az igényre kínáltak megoldást.
Globális egyensúlytalanság: nem is úgy volt?
2010.01.12. 09:54 eltecon
6 komment
Címkék: globális aránytalanság
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr911665774
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Vidéki 2010.01.12. 11:42:48
A két lábon járás is egyensúlytalan helyzet, melyet az idegrendszer és az izmok jó koordinációja mégis lehetővé tesz.
A válságot a világgazdaságban egy „idegrendszeri zavar” idézte elő, melyet a cikk utolsó bekezdése jól jellemez:
„a világgazdaság biztonságos (legalábbis annak tekintett) vagyoneszközök iránti csillapíthatatlan éhségéről van szó. Azok az újítások, amelyekkel a pénzügyi szektor kétes biztonságú lakáshitelek tömegeit AAA minőségű értékpapírokká csomagolta át, valójában erre az igényre kínáltak megoldást.”
A válságot a világgazdaságban egy „idegrendszeri zavar” idézte elő, melyet a cikk utolsó bekezdése jól jellemez:
„a világgazdaság biztonságos (legalábbis annak tekintett) vagyoneszközök iránti csillapíthatatlan éhségéről van szó. Azok az újítások, amelyekkel a pénzügyi szektor kétes biztonságú lakáshitelek tömegeit AAA minőségű értékpapírokká csomagolta át, valójában erre az igényre kínáltak megoldást.”
Rorgosh 2010.01.12. 15:20:54
Jogos.
Viszont a dolgok másik oldala az a kérdés, hogy miért keresett mindenki csak biztonságos eszközöket?
És miért nem esett le senkinek, hogy biztonság és tartósan magas hozam csak a népmesékben létezik?
Viszont a dolgok másik oldala az a kérdés, hogy miért keresett mindenki csak biztonságos eszközöket?
És miért nem esett le senkinek, hogy biztonság és tartósan magas hozam csak a népmesékben létezik?
Vidéki 2010.01.12. 22:28:58
@Rorgosh:
Valóban fogas kérdés: „És miért nem esett le senkinek, hogy biztonság és tartósan magas hozam csak a népmesékben létezik? „
Azt hiszem, az emberi természetben létezik egy hajlam, ami a kapzsisághoz hasonló. Sok ember értelme nem képes kontroll alatt tartani ezt az ösztönzést.
Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy szélhámosok milyen jól ki tudják használni az emberi természetnek ezt a gyengeségét.
Nemrég az USA-ban lelepleződött 170 milliárd dollár kárt okozó Madoff pilótajátéknak sok kiváló intellektusú személy is áldozatul esett.
Valóban fogas kérdés: „És miért nem esett le senkinek, hogy biztonság és tartósan magas hozam csak a népmesékben létezik? „
Azt hiszem, az emberi természetben létezik egy hajlam, ami a kapzsisághoz hasonló. Sok ember értelme nem képes kontroll alatt tartani ezt az ösztönzést.
Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy szélhámosok milyen jól ki tudják használni az emberi természetnek ezt a gyengeségét.
Nemrég az USA-ban lelepleződött 170 milliárd dollár kárt okozó Madoff pilótajátéknak sok kiváló intellektusú személy is áldozatul esett.
Vidéki 2010.01.13. 09:20:41
@Rorgosh:
Érdekes cikket olvastam régebben a Konzervatóriumon.
A „hosszútávú önérdek” és a „tisztességes magatartás” emberi motivációival foglalkozott.
A cikk arra a következtetésre jutott a fenti motivációk által irányított cselekvések alapján, hogy ezek a fogalmak (eredményeik alapján) konvergálnak.
Azokat a személyeket, akik a pénzügyi válsághoz vezető legfontosabb döntésekben szerepet játszottak, nem a „hosszútávú önérdek” motivációja vezérelte.
Érdekes cikket olvastam régebben a Konzervatóriumon.
A „hosszútávú önérdek” és a „tisztességes magatartás” emberi motivációival foglalkozott.
A cikk arra a következtetésre jutott a fenti motivációk által irányított cselekvések alapján, hogy ezek a fogalmak (eredményeik alapján) konvergálnak.
Azokat a személyeket, akik a pénzügyi válsághoz vezető legfontosabb döntésekben szerepet játszottak, nem a „hosszútávú önérdek” motivációja vezérelte.
Rorgosh 2010.01.14. 18:00:59
@Vidéki:
Ám van egy másik lehetőség is...
Gondolj csak bele, hogy nagyon sok állam (a magyar is) a különféle pénzintézeteknek kötelezően előírta, hogy tőkéjük bizonyos hányadát teljesen biztonságosnak tekintett, AAA minősítésű eszközökben tartsa.
Ezzel azonban gyakorlatilag mesterséges keresletet támasztott a biztonságos kötvények iránt, amelyet a piac igyekezett kielégíteni.
Másrészt az állam ezen előírása megfosztotta a pénzintézeteket a várható bevételük egy részétől, ezért azok kapva kaptak azokon a biztonságos befektetéseken, amelyek hozamszintje magasabb a kockázata által várhatónál.
És ezzel veszélyes vizekre került a pénzpiac egésze. A pénzintézetek vezetői valószínűleg sejtették, hogy az eszközök kockázati szintje nem egyezik pontosan azok hivatalos besorolásával, ezért is kötöttek viszontbiztosítási és visszavásárlási szerződéseket. Amivel akaratlanul is elfedték a kockázatokat. Emellett hatalmas nyomásnak voltak kitéve. Az ő eszközeik is csak akkor keltek el, ha azok besorolása kedvező, ám a várható hozam magas...
Ám van egy másik lehetőség is...
Gondolj csak bele, hogy nagyon sok állam (a magyar is) a különféle pénzintézeteknek kötelezően előírta, hogy tőkéjük bizonyos hányadát teljesen biztonságosnak tekintett, AAA minősítésű eszközökben tartsa.
Ezzel azonban gyakorlatilag mesterséges keresletet támasztott a biztonságos kötvények iránt, amelyet a piac igyekezett kielégíteni.
Másrészt az állam ezen előírása megfosztotta a pénzintézeteket a várható bevételük egy részétől, ezért azok kapva kaptak azokon a biztonságos befektetéseken, amelyek hozamszintje magasabb a kockázata által várhatónál.
És ezzel veszélyes vizekre került a pénzpiac egésze. A pénzintézetek vezetői valószínűleg sejtették, hogy az eszközök kockázati szintje nem egyezik pontosan azok hivatalos besorolásával, ezért is kötöttek viszontbiztosítási és visszavásárlási szerződéseket. Amivel akaratlanul is elfedték a kockázatokat. Emellett hatalmas nyomásnak voltak kitéve. Az ő eszközeik is csak akkor keltek el, ha azok besorolása kedvező, ám a várható hozam magas...
Vidéki 2010.01.14. 19:04:52
@Rorgosh:
„Könnyű Katát táncba vinni, ha maga is akar.”
Írod: „nagyon sok állam (a magyar is) a különféle pénzintézeteknek kötelezően előírta, hogy tőkéjük bizonyos hányadát teljesen biztonságosnak tekintett, AAA minősítésű eszközökben tartsa.”
Gondolom ennek az előírásnak volt némi racionális magyarázata.
A nagyon nagy problémát ott látom, hogy az eszközök „kockázati szintje nem egyezett pontosan azok hivatalos besorolásával”.
Gondolom azért, mert akiknek feladata lett volna a „pontos hivatalos besorolás” nem álltak hivatásuk magaslatán és ki tudja milyen motivációktól vezettetve hamis képet festettek a valóságról.
A nemrég felszínre került Madoff féle, 170 milliárd dolláros veszteséget okozó pilótajáték esetében is bebizonyosodott, hogy a hatalmas kárt okozó bűntényt az tette lehetővé, hogy az „őröket” ( a tőzsdefelügyeletet) Madoffnak sikerült évtizedeken keresztül elaltatni.
„Könnyű Katát táncba vinni, ha maga is akar.”
Írod: „nagyon sok állam (a magyar is) a különféle pénzintézeteknek kötelezően előírta, hogy tőkéjük bizonyos hányadát teljesen biztonságosnak tekintett, AAA minősítésű eszközökben tartsa.”
Gondolom ennek az előírásnak volt némi racionális magyarázata.
A nagyon nagy problémát ott látom, hogy az eszközök „kockázati szintje nem egyezett pontosan azok hivatalos besorolásával”.
Gondolom azért, mert akiknek feladata lett volna a „pontos hivatalos besorolás” nem álltak hivatásuk magaslatán és ki tudja milyen motivációktól vezettetve hamis képet festettek a valóságról.
A nemrég felszínre került Madoff féle, 170 milliárd dolláros veszteséget okozó pilótajáték esetében is bebizonyosodott, hogy a hatalmas kárt okozó bűntényt az tette lehetővé, hogy az „őröket” ( a tőzsdefelügyeletet) Madoffnak sikerült évtizedeken keresztül elaltatni.
