nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Tanulságok északról 3.

2010.02.22. 08:26 eltecon

De most egészen másféle tanulságokról van szó. Gorodnichenko, Tesar és Mendoza az 1991-93 között Finnországot sújtó gazdasági visszaesést elemzik egy olyan dinamikus modell segítségével, amelyben a bérmerevségeknek jelentős szerepe van.  A gazdaságot megrázó sokk a Szovjetunióval bonyolított, speciális egyezményekkel védett külkereskedelem össeomlása volt. A válság előtt a finn ipar jelentős mértékben specializálódott a szovjet piacokra, kvázi barter rendszerben fizetve a döntően onnan beszerzett kőolajért. A Szovjetunió összeomlása megszüntette a védett piacot és a finn termékekért cserébe olcsón kapott olajforrások is kiapadtak. E kettős sokk a finn ipar radikális átrendeződését kívánta meg, ez pedig - a bérmerevségekkel súlyosbítva - elhúzódó és mély válságot okozott.

A java azonban most jön. Szerzők modellje nemcsak a finn gazdasági visszaesés fő vonásait magyarázza kiválóan, hanem remekül illeszkedik a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet gyötrelmeit ugyanebben az időszakban megtapasztaló volt szocialista országok transzformációs visszaesésnek nevezett hasonlóan súlyos recessziójára is. Márpedig, ha ugyanaz a sokk egy szilárd és jól működő piacgazdasági intézményekkel rendelkező országban - és Finnország kétségkívül akkor is ilyen volt - lényegileg azonos következményeket produkál, akkor a volt szocialista országok gyatra vagy nem létező intézményei az átmenet nehézségeiben nem játszhattak olyan domináns szerepet, mint amekkorát a korban oly divatos tranzitológiai irodalom hagyományosan tulajdonít nekik. Pedig milyen sokan éltek ebből a kilencvenes évtizedben! Abból, hogy nálunk minden más, nálunk minden speciális, a közgazdaságtan általános elemzési elvei csak a piacgazdaságra érvényesek, nálunk nem. Ehhez ezért csak mi érthetünk. Persze, ami elmúlt, elmúlt. Azért mégis érdemes újragondolni ezt az egészet.

Ez a papír megjelenésekor egyszer már szerepelt blogunkon, ám akkor csak mint gazdaságtörténeti érdekesség a válságokat összehasonlító sorozatban. A fenti szempontokra Karádi Péter hívta fel figyelmünket, köszönjük.


Szólj hozzá!

Címkék: transzformációs válság

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr851780071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása