Nézzünk egy konkrét példát:

A Bankszövetség elnöke idén év elején a Kossuth rádióban azt nyilatkozta, hogy a hiteltörlesztési gondok elsősorban a lakosság felelőtlen hitelfelvételeinek köszönhetők, a hazai bankok "jól szerepelnek" a válság kapcsán.

Ehhez képest: nekem van egy lakáshitel-szerződésem, amiben az én teljes személyes felelősségem meg van állapítva, többek között ingatlan-jelzálog formájában, a bank összesen annyit vállal, hogy a törlesztőreészletet egyoldalúan módosíthatja.
A szerződés felhívja a figyelmet az árfolyamkockázatra, ehhez képest a törlesztő részletem 15% volt magasabb a kezdőnél akkor, amikor a svájci frank árfolyam 3%-kal volt rosszabb a kezdő árfolymanál.
A különbség a kamatnövekedés, amit a drágább forrásjhoz jutással indokolnak a bankok.
Ugyanakkor erre vonatkozó utalás nincs a szerződésben, sőt arra sem, hogy a bank nem rendelkezik svájci frank forrásokkal, hanem törlesztés során próbálj azt beszerezni, ebből következően nyilván kalkuláció vagy képlet sem arra, hogy mi befolyásojla a kamtot.
Ez mondjuk engem nem is érdekel, hogy a banknak van-e elegendő frank forrása vagy hogy ezt hogyan szerzi be, ez az ő dolga, szerződés sem tartalmaz erre vonatkozóan semmi információt, illetve rám vonatkozó felelősséget, az egész az egyoldalú banki módosításban van elrejteve.

Tanulság: a hazai banki hosszútávú szerződések csak a hitelfelvevő felelősségét rögzítik, banki felelősségvállalás nem érhető tetten sem garantált feltételekben, sem a megfelelő tájékoztatásban a kockázatokkal kapcsolatban, arról nem is beszélve, hogy a bankok nem csak saját hibás vagy kockázatos döntéseiket hárítják az ügyfélre ("nem rendelkezem svájci frankkal, de azért kölcsönadok, ha meg valami gáz van, akkor azt fizeti az ügyfél, de erről egy szót sem a szerződésben, nehogy előre kiderüljön"), hanem kvázi "biztosító"-ként működnek, tehát a saját felelőtlen hitelkihelyezéseik ("önerő minimum"-mal nem fizető ügyfelek, nem megfelelően fedezett hitelek bedőlése) kárát is a többi ügyféllel fizettetik meg, ami legalábbis aggályos, mert azt jelenti, hogy a bank semmilyen kockázatot nem visel és semmi felelősséget nem vállal üzleti döntésiét, hanem abban érdekelt, hogy minél több pénzt kedvező kezdő feltételekkel kihelyezzen, tekintet nélkül a kockázatokra, tehát viselkedésével a felelősen hitelt felvevő prudens ügyfelek helyzetés is adott esetben könnyen destabilizálhatja a felelősség és kockázatok korlátlan áthárításával.

Ja még annyi plusz konklúzió hogy:

Az egyoldalú, feltétel nélküli törlesztőrészlet-módosítás lehetősége a hitekihelyező számára lehetővé teszi azt, hogy a hitelszerződésben a törlesztő részlet jövőbeli alakulására vonatkozó lényeges körülményeket egyszerűen elhallgason.

Ezt a hazai bankok a tapasztalat szerint minden devizahitel-alapú ingatlanhitel esetén meg is tették, azaz a törlsztés teéjesítését lényegsen befolyásoló körülmény(eke)t elhallgattak.

aszora:Igen igazad van.
Ezért is a legnagyobb kizsákmányoló, uzsorás a bank meg a velük összefonódott kormányok, gazdasági szerveződések "fináncoligarchia" ! Ezrek, milliók mennek tönkre miattuk,veszítik el otthonaikat, miközben vezetőik hatalmas fizetésükből, bónuszaikból élvezik az életet Hawaii-in.

"a jelen válságban valójában nem kaptak érdemi veszteségtérítést az adófizetők pénzéből,"

lárifári!
Melyik magyarországi bank is volt veszteséges 2009-ben vagy 2008-ban?
(Ha esetleg volt is 1-2, az össz. eredmény mindenképp pozitív.)

Aszora remekül összefoglalta a hazai bankok a deviza alpú hitel-kihelyzéssel kapcsolatos tünetegyüttesét.

Dióhéjban annyit megemlítenék, hogy bár forint alapú hitellel rendelkezem, amelynek a kamatai a nemzeti alapkamathoz kötöttek, a bankom minden kamatperiódus végén amikor csökken az alapkamat, rendkívül emelkedett hangnemben tájékoztat erről az üdvözítő tényről. Továbbá ilyenkor csendben megemlíti, hogy időközben növekedett a hitelem kezelési költsége, így nem fog változni a törtlesztőrészleteim nagysága. Ámde az olyan pénzügyileg vérzivataros időkben mint a tavalyi év, amikor az alapkamat jelentősen növekedett, gondolkodás nélkül ráterhelte a havi törlesztőmre.

Ritkán szoktam egyetérteni Vonával, de a fenti, globálisan létező problémát jól adaptálta a magyar viszonyokra.

Mostani, konkrét esetem a bankokkal: munkanélküli vagyok, saját vállalkozásba fognék, mivel hónapok óta nem találtam (kaptam) megfelelő munkát. Megpályáznám a munkaügyi központ által kiírt vállalkozóvá válást elősegítő támogatást (vissza nem térítendő 2 millió Ft) amelyhez a munkaügyi központ fedezetet kér. A fedezet lehet NEM lakóingatlan, vagy bankgarancia. Mivel sajnos nincs felesleges üres telkem, hétvégi házam, stb, ezért gondoltam, hogy megpróbálom a bankgaranciát. Első bukkanó: a legtöbb bank szóba sem áll induló vállalkozással. Az a kevés bank, amely mégis vállalná a bankgaranciát, csak oly módon vállalja, hogy én is betolom mögé a fedezetet (ez már lehet lakóingatlan, a banknak mindegy). Eddig rendben lennénk, de most jön a lényeg: megkaptam az első ajánlatokat és majdnem padlóra ültem: a mindenféle díjak (elbírálás, szerződéskötés, értékbecslés, stb) meg a 3 év alatt fizetendő díj mindösszesen 500-600 ezer Ft közötti nagyságrendet tesz ki, banktól függően. Pályázok tehát 2 millió Ft-ra, betolom mögé a fedezetet, és a bank lenyúlja a pályázati pénzem 25-30%-át azért, hogy a kevésbé likvid ingatlanfedezetemet likvidebb fedezetté generálja a munkaügyi központ felé. Hát elmennek a fenébe. Inkább nem pályázok, teszek rá nagy ívbe, de nem fogom a szemét bankot a semmi szolgáltatásért ennyi pénzhez hozzájutni.

@Aladár69: miért erőlködsz? Nézd meg: vallalkozz-okosan.com

Ha ennyire utáljuk a bankokat, büntessük meg őket, ne vegyünk fel hitelt ! Ja, akkor nem lehet a haveroknak, rokonoknak megmutatni az új metál daewoo-t, meg az új lakást ? Meg kell várni, amíg a bank akar kölcsönt adni, nem az első reklám kampányra beugrani. Bár ezt már sokan megtapasztalták az utóbbi 2 évben. Az IMF-t anyázni felesleges, pont ennek az eladósodott néprétegnek az érdekében kellett kuncsorognunk.

Soproni1 ! Tégedet sem az eszedért kedvelnek az ismerőseid. A pénzügyi szolgáltatásnak éppen olyannak kell lennie, mint más szolgáltatásnak !
Nem szabad hagyni, hogy BŰNÖZŐK kezébe kerüljön .
És minden szolgáltatás esetében igaz .

@soproni1:

Öcsém, a modern gazdaság a munkamegosztásra épül.
Megfelelő sabályozásra emiatt szükség van. Én nem hiszem, hogy te örülnél neki, ha mondjuk a szabályok engednék, hogy az élelmiszeripar akármilyen adalékanyagot használhatna, ha meg neked ez nem tetszik, akkor menjél krumplit és répát kap'lni, tarts disznót stb. oszt ellátod magad...

A megflelő szabályok igénye nem a bakok utálata, hanem a többi gazdasági szereplő érdekeinek megfelelő védelme miatt kell.

Bármely más vállalkozás és/vagy magánszemélyek közötti a banki hetelsuerződésekhez hasonló "bianco" feltételek esetén gyanúm szerint simán megtámadható lenne a bíróságon, csak bizonyos pénzügyi szolgáltatások vannak ilyen kivételezett helyzetben jelenleg, ami nem jó.

Persze senki sem tud pénzügyileg lőre 10-20 évre tervezni, akármilyen pénzügyi zseni, és tulnyomórészt a bankoknál sem pénzügyi zsenik dolgoznak.

Emiatt a törlesztőrészlet időnkénti felülvizsgálata jogos igény a bankok részéről.
Az viszont, hogy megengedjük az akármilyen módosítást, nem helyes. Mindjárt más lenne a helyzet, ha szerződés tartalmazná a módosítás feltételeit (pl. képlet), ami alapján most is kiszámolják, csak ugye ez állítólag "banki titok".

Namármost te hogyan értékelsz egy olyan szerződést, ahol ez egyik fél egyoldalúan módosíthat, hogy mi alapján és hogy módosít, az pedig "titok"?

Egy elfogadható szerződés mindkét fél számára kiszámítható és érdekeinek megfelelő feltételeket kell hogy tartalmazzon, és miután a pénzügyi szolgáltató szféra a gazdaság egy alapvető része, nem megoldás, hogy megfelelő szabályozás helyett azt mondjuk, hogy nem kell igénybe venni.

Aszittem ezen már túl vagyunk gondolkodásban, de úgy látszik tévedtem...

@aszora:
Természetesen az ilyen " Soproni1" félék kiabálják leghangosabban, hogy az a hibás és felelőtlen, aki hitelt vett fel .
Ezt állítani persze nagyon durva hazugság ! Leginkább csak olyanok állítják, akik a kifosztott adósok pénzéből élnek és gazdagodnak .
Ha Magyarországnak igazi nemzeti kormánya lesz, remélhetőleg magyar állami bankokat fognak létrehozni, hogy az állampolgárok ne kényszerüljenek a csaló bankokhoz. A hiteleket átvisszük oda, a csalók pedig mehetnek az anyjuk keservébe !

@aszora:
Hidd el, a Bankszövetség elnöke igazat mondott, a Magyarországon működő bankok, bár az elmúlt évekhez képest a nem fizető adósok miatt jelentős céltartalékot kellett képezniük, mely a profitjukat csökkenti, stabilan vészelték át a válságot. Nyugat-Európával ellentétben a magyar állam nem támogatta a bankokat egy fillérrel sem, csak az OTP és az FHB jutott forráshoz az IMF hitelből (az FHB egyébként már vissza is fizette).
Azt is elhiheted, hogy rengetegen vettek fel felelőtlenül hitelt, vagy eredetileg azzal a szándékkal, hogy nem fizetik vissza, vagy olyan összeget, melynek részleteit nem a teherviselő képességükhöz igazították. Ezek jellemzően szabadfelhasználású és fedezetlen hitelek voltak, és komoly felelősségük volt a különböző ügynököknek is! A csúcson lévő munkanélküliség miatt is sokan nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket, de ez nem a bankok hibája.
Sokszor elhangzik az is, hogy a bankok kényük-kedvük szerint módosítják a kamatokat egyoldalúan, és nem indokolják meg. Minden szerződésben benne van, hogy a bankok a pénzpiaci folyamatok változása miatt módosíthatják a kondíciókat, és azt gondolom, hogy az emberek 99%-ának ez is több információ, mint amit be tudnak fogadni. Meg kellene érteni, hogy a banküzemtan is egy külön szakma, amit bizony tanulni és gyakorolni kell. Lehet erőből kritizálni és lehet azt gondolni, hogy mindenki ért hozzá, de ez nem így van. Olyan matematikai képletekkel és pénzügyi mutatók alapján számítják ki pl. azt, hogy mennyi legyen egy törlesztőrészlet, ami első ránézésre egy prog-mat. szakon végzett embernek sem lenne teljesen világos.
Az, hogy a világválság ennyire drasztikusan érintette Magyarországot, az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikájának, és sajnos a magyar emberek mentalitásának is köszönhető. Az állam részéről magas adók, eladósodottság, korrupció, nem hatékony állam, az emberek részéről adóelkerülés, inaktivitás, széthúzás, ügyeskedés sodorta ide az országot. Folytatni kellett volna az 1998-ban megkezdett gazdaságpolitikát 2002 után!
A konklúzióm az, hogy mindenki nyugodjon meg, nem erőből és agresszíven kell megoldani a problémákat, hanem okosan, higgadtan és összefogással!

@Mr. Too Good:
Te nagyon hülye !

Na látom nemcsak a focihoz ért mindenki hanem a pénzügyekhez is:) Azt persze nem értem, hogy ha mindenki ennyire tudja a tutit akkor miért nem alapítottatok pénzügyi szolgáltató céget és gazdagodtatok meg? Jaaaa, hogy halvány fingotok sincs hogy müködik egy bank? Ez persze nem baj de ne szakértsetek mert rettentő mennyiségű hülyeséget sikerült máris ideírnotok.

@Mr. Too Good:
sok mindenben igazad van de aszora is sok igazat írt. A bankokat érintő szabályozást újra kell gondolni és szigorítani kell. Persze olyan szabályozást nem tud senki csinálni ami a felelőlen hitelfelvevőket megvédi saját maguktól. De a számukat lényegesen lehet csökkenteni...

@paaj:
" ...miért nem alapítottatok pénzügyi szolgáltató céget és gazdagodtatok meg? "
Paaj, most engedj meg egy kérdést : - Jól keresnek a stricik ? ...Ugye jól ... Akkor miért álltál annak ?

Egyébként is csak addig " éri meg " bankárnak lenni, amíg a törvény felett állnak ! De ez az állapot nem sokáig maradhat fent, mert forradalom, de minimum lincselés lesz a vége !
Most a kormányváltás után változást várok . Vagy jaj a bankároknak ! ! !

Na akkor mindenki örömére idézek

Kevin Dowd: Moral Hazards and the Financial Crisis c. cikkéből egy keveset (a fordítás rögtönzött, ne kössetek bele :))

(itt olvasható az eredeti:
webcache.googleusercontent.com/search?q=cache%3ARMK8UccPaRoJ%3Awww.ciaonet.org%2Fjournals%2Fcato%2Fv29i1%2Ff_0016066_13941.pdf+financial+crisis&hl=hu&gl=hu
)

Az erkölcsi kockázat természete

Az erkölcsi kockázat azt jeleni, hogy valaki felelős más valaki érdekeiért, de az a szándéka, hogy saját érdekeit részesíti előnyben. Tipikus példa a a munkás aki munka helyett szándékosan lóg.
Pézügyi példák, többek között:

- El akarok adani egy olyan pénzügyi végterméket (am: szart -a ford. megj.), előre tudván, hogy nem szolgálja a vevő érdekeit
- Nagymértékű bónuszokat fizetek ki magamnak az álatalam kezelt pénzalapokból
- Olyan kockázatot vállalok, amelyért aztán másnak kell jótállnia

Az ilyen jellegű kockázatok gyakran előforduló és elkerülhetetlen részei a pénzügyi rendszernek és általában a gazdaságnak. Kezelésük - mai alatt ésszerű ellenőrzés alatt tartásukat értem - az intézményrendszer egyik alapvető feladata. Valójában nem túlzás azt állítani, hogy a gazdaság alapvető intézményi struktúrája - a használt szerződés típusok, a mód ahogy cégek és piacok szerveződnek - nem kis részben ezen erkölcsi kockázatokra adott válaszként fejlődött azzá, ami.

Szubvencionált kockázat: ha fej én nyertem, ha írás, te vesztettél

Számos ilyen erkölcsi kockázat kockázatvállalást tartalmaz: ha én kockáztathatok, de másnak kell helytállnia, akkor vállalom a kockázatot; ha viszont a kockázatos döntés következményeit nekem kell viselnem, sokkal felelősebben cselekszem. Így tehát a kockázatok nem megfelelő kontrollja gyakran vezet túlzott mértékű kockázatvállaláshoz - és a túlzott mértékű kockázatvállalás bizonyosan egy visszatérő téma a jelen pénzügyi válságban.

Egy jó példa subprime botrány. Régen egy bank jelzáloghitelt azzal a céllal adott, hogy az lejáratig kezeli. Ha a hitelfelvevő fizetésképtelenné vált, a bank általában veszteséget könyvelt el. Így tehát elővigyázatosan választotta meg, kinek ad kölcsönt, és a reménybeli hitelfelvevőket tüzetesen megvizsgálta. Egy subprime hitelesnek nem sok esélye lett volna kölcsönt kapnia. Ha azonban a bank a hitelt eleve továbbértékesítési szándékkal (pl. biztosítás) adja, az elővigyázatosság komoly mértékben csökken. Valójában, ha a hitelt továbbértékesíti, akkor nem érdekli, hogy a hitel bedől-e vagy sem, csupán hitel elindításáért neki járó jutalék. A kezdeméynező bank most már boldogan hitelez bárkinek, és végül ahhoz a szituációhoz érkezünk, ahol a hitel a kockázatokra való tekintet nélkül vagy csak csekély figyelembevételével kerülnek kibocsátásra.

Ezen az alapon még a legóvatosabb jelzáloghitelező is folyósít hitelt a legkevésbé hitelképes ügyfélnek. A tény, hogy a hitelfelvevő nem képes törleszteni varázsütésre beárazódik a biztosítási procedura során, ahol aztán becsomagolódik egy más hasonlóan hanyagul kezelt hitelekkel együtt, majd értékesítik egy gyanútlan német Landesbank-nak a vonzó kezdeti hozam segítségével. Mindenki juztalékot kap a folyamat során, mindenki boldog.

@Sorge: Primitív vagy, de valószínűleg nem tehetsz róla...

Ez még egy olyan rész a fenti cikkből, ami tanulságos (most nem fordítom le)

There is also a second and even more powerful reason for the failure of financial risk
management. However good they might be, and however good the risk management systems they install, risk managers still take their orders
from senior management, who often pressure them to take shortcuts, turn a blind eye, produce low-risk numbers to keep down capital requirements, and generally not rock the boat.

The ultimate responsi-
bility for risk management must therefore lie with senior management.
In the final analysis, if it is not in the interests of senior management to contain excessive risk-taking, then no amount of risk management is going to contain it.

And if senior managers are themselves working on
remuneration packages that encourage excessive risk-taking—as most real-world remuneration packages do—then that is what will result.
The whole edifice of financial risk management is thus built on sand.

@Mr. Too Good: Csak a hozzád hasonlók váltanak ki belőlem ilyen vad indulatot . Bankárnak börtönben a helye .

www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=316813

@Sorge: Róna Péter? Ez már igen!

@Luzitán:
Engem sosem a szerző érdekel, hanem az, hogy igazat mond-e vagy sem .
Egyébként az már jelenthet valamit, amikor a Népszava közgazdászának a fejtegetéseit a HírTv kritikátlanul lehozza . :-)

Eszembe jut még az is, hogy amikor ment a gazdaság, a bankokra Magyarország a rendes - az EU-ban a legmagasabbak közé sorolt - adórendszere mellett még egy kis különadót is kivetett, ezzel is rontva a magyar bankok tőkemegfelelőségét.

A magyar bankrendszer a válságban (szinte egyedüliként) adófizető maradt, a válság előtt pedig a többi vállalkozásnál is több adót fizetett. Elgondolkodtató, nem?

@antal.daniel:
Azt hiszem,neked fogalmad sincs, hogyan történik a devizahitelezés . Gyakorlatilag fedezetlen pénzt adnak a hitelfelvevőnek, ami persze pénzhíguláshoz vezet . A külföldi bankok a semmire szednek kiugróan magas kamatot .
Egyébként pedig ha engem büntetlenül engednek lopni, a lopott pénz után is hajlandó vagyok adót fizetni. Na ennyit a bankok válságban fizetett adójáról .
Vajon milyen oka lett volna egy Magyarországi banknak, hogy a válság ideje alatt ne fizessen adó ??? Hiszen a válságon gazdagodott !

www.vg.hu/penzugy/penzugyi-szolgaltatok/farkat-behuzva-menekult-a-lerohant-amerikai-bankvezer-312630