Szerintem Ken Rogoff javaslata egy nagy tévedés.
Gondoljunk bele, mi lenne ha a repülőgépgyárak nem a repülőgépeket tökéletesítenék, hanem felemelnék a gépek árát, majd az így befolyt többlet pénzből alapot képeznének a lezuhanó gépek utasainak és személyzetének kártérítéséhez .
Rogoff javaslata sajnos éppen ilyen ...

@Sorge: szeritnem az összehasonlítás nem éppen szerencsés, ugyanis, egyes bankok csődje nem csak egyes csoportokat érintenek, hanem az egész világgazdaságot.

@Sztifler: Úgy látom, hogy félre értettél.
Én arra céloztam, hogy nem a bekövező baj kezelésére kell az erőforrásokat áldozni, hanem a megelőzésre. Azt hiszem ezzel te is egyetértesz.

@Sorge: a poszt arról szól, hogy bankadó kéne bankmentésre.

a bankok felelőssége eléggé egyértelmű, aztán, az más kérdés, hogy a liberalizált piacok miatt az országok 1000 szálon kapcsolódnak egymáshoz, és emiatt világválság lett. ezzel nem azt mondom, hogy rosszak a paicok, de ugye Friedmannt nem tudjuk lehúzni (meg akkor a növekedésből is adni kéne neki).

a megelőzéshez nem pénz kell, hanem szigorú szabályok, melynek következménye lehet a lassú növekedés, ez elég kockázatos.

a pénz arra kell, hogy keynesi módon "megoldható" legyen a válság, és ne eladósodás legyen a vége, hanem a konjunktúra időszakában félretett pénztömeg segítsen visszaesés idején - így nem kéne még mélyebb recessziótól tartani.

@Sztifler:
Szerintem a szabályozáshoz is pénz kell. Bár biztos vagyok benne, hogy kevesebb is elég.
Szabályozott piacot kell létrehozni és aki ott csődbe megy, azt hagyni kell .
Azt azért el kell mondani, hogy a válság előtt és most is, nagyon durván manipulálták és manipulálják a piacokat az amerikai alapok és bankok .
A világ legnagyobb pénzkibocsájtója ( USA ) ellenőrizhetetlen mennyiségű pénzzel avatkozik be a folyamatokba. Amíg ez megtörténhet, addig felesleges szabályozásról beszélni. Hiszen ez minden szabályozást felülír . Ez esetben persze valóban már csak a kárelhárítás marad, és akkor erre tényleg érdemes gyűjteni. De azt hiszem, már ebből is látszik, az USA okozza a világ baját, de másokkal akarja az utólagos kárelhárítás költségeit megfizettetni .
Abban biztos vagyok, hogy ez így sokáig nem maradhat fenn . Kár is elkezdeni .

@Sztifler:

Felettébb valószínűtlennek tartom azt, hogy az államok jó polgár módjára félreraknák ezt az adóbevételt, készülve a következő válságra akkor, amikor az elmúlt fél évszázadban csak elvétve fordult elő, hogy kevesebbet költöttek volna a bevételeiknél.

Szerencsések lehetnénk, ha a hiány mérséklésére fordítanák, ám valószínűbb, hogy egyszerűen csak kihasználnák a többlet adóbevételt valamilyen "halaszthatatlanul fontos" (ám a választók vagy a kormányzatot hatalomra segítő gazdaságé érdekcsoport számára annál népszerűbb) program, beruházás finanszírozására.

Abban viszont igazad van, hogy a szigorúbb szabályozás a jó eséllyel lassabb fejlődéssel nem épp szívderítő (vagy akár hosszabb távon bevállalható) alternatíva.

Valójában azt kellene megértenünk, hogy a kockázatok életünk velejárói. Együtt kell élnünk velük, akár tetszik, akár nem. A legtöbb, amit tehetünk, hogy egyénileg és közösségileg (ebben a fontossági sorrendben) az ésszerű határokon belül felkészülünk arra az eshetőségre, hogy a kockázat valósággá válik. Illetve olyan szabályokat alkotni, amely a piac szereplőinek kezébe adja a fejlődési és a kockázatkezelési stratégia megválasztását.

Ugyanis a jelen válság legalább annyira az állam felelőssége, mint a többi szereplőé összesítve. Ugyanis nagyon sok olyan szabály volt (és van máig) érvényben amely a pénzpiac szereplőit egyszerre késztette kockázatosabb beruházási stratégiára és a megemelkedett kockázatok elrejtésére. Miközben - legalábbis nálunk - továbbra is hiányoznak azok a szabályok, amelyek lehetővé tennék, hogy az adósok rugalmasabban kezeljék a saját kockázataikat (ehelyett a bankok oldalán tettük merevebbé a rendszert, ami csak olyan körülményeket teremtett a zilált hazai pénzpiacon, ami kartellszerű viselkedés irányába mozdította a bankokat).