A rendszertagadó, alapvető változást követelő  populista mozgalmaknak semmi esélyük, ehhez már túl bonyolultak a rendszereink. Ha egy rendszer elegendően bonyolulttá válik, szinte mindegy, hogy a vezénylő elit mennyire szúrja el a dolgokat. Minden következő krízis csak növeli hatalmukat, hiszen csak ők látszanak érteni a bonyolult rendszer egészét ahhoz, hogy úrrá legyenek a válságon. Ám minden újabb megoldásuk még bonyolultabbá, s ezért még sebezhetővé teszi a rendszert, így teremtve keresletet az újabb megoldásra.

Ross Douthat persze nem rólunk, hanem a világról, Amerikáról és Európáról beszél, de ilyen érzéseink helyben is lehetnek. Legfeljebb azon morfondírozhatunk, hogy ha ez így van, akkor már nagyon régóta így van, a társadalom rendszerei már régóta sokkal bonyolultabbak annál, semmint hogy a laikus állampolgár tisztában lehessen működésükkel. Mi több, a CD lejátszónkkal ugyanez a helyzet, ám ez mégsem avatja a szerelőjét a kiváltságos elit tagjává.