nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Racionális tudatlanságból irracionális összeomlás?

2010.06.29. 19:46 petepeter

Az emberek többsége biztosan nem tudná megjavítani a saját autóját, és legtöbbünknek - noha egész nap előtte ülünk és vele keressük a kenyerünket - fogalmunk sincs arról, hogyan működik a számítógépünk. Az ismeretek ilyen hiánya egészen biztosan sok rossz döntéshez vezet, és kiszolgáltat bennünket  a szakértőknek, szerelőknek és bolti eladóknak. Ám az ebből fakadó veszteségek felvállalása még mindig sokkal kevesebbe kerül nekünk, mintha megpróbálnánk megszerezni mindazt a szakmai ismeretet, ami felvértezne bennünket a tudatlanságunkból fakadó veszteségekkel szemben.

Racionális tudatlanságnak nevezzük ezt az attitűdöt, amely elkerülhetetlen velejárója annak a specializáción alapuló gazdasági rendszernek, amely a megelőző évszázadokban élő elődeinknél összehasonlíthatatlanul gazdagabbá tett minket. Vajon mit tennénk, ha minden harmadik autó átlagosan háromévente felrobbanna, és minden második számítógép rendszeresen jól megrázna bennünket? Sokkal kevesebb autót vennénk általában, vagy nagyobb óvatosságot tanúsítanánk, jobban felkészülnénk a vásárlás előtt?

Fentiek a The New Yorker cikkének olvastán jutottak eszembe. A cikk ugyan egyáltalán nem robbanó autókról szól, hanem arról, hogy vajon milyen szerepet játszott az amerikai lakosság pénzügyi ismereteinek hiánya a válsághoz vezető eladósodásban, s hogy az oktatásnak és szabályozásnak milyen elegye volna alkalmas a helyzet javítására. Vajon van-e, s ha igen mekkora relevanciája van a fenti autós példázatnak a pénzügyi termékek vásárlásánál, hitelek felvételénél tanúsított magatartásra vonatkozóan? Nem lehet kétség afelől, hogy a rendszer összeomlását rossz pénzügyi döntések tömegeinek egymásra hatása okozta. Intézményeké és háztartásoké egyaránt. Utóbbiak közül sokan vettek fel lehetőségeiket meghaladó nagyságú hitelt, akárcsak ha robbanásra hajlamos autókat vásároltak volna, amelyek csúnya tömegkarambolokat okoztak a pénzügyi közvetítés autópályáján. Persze tudjuk, gátlástalan, profithajhász bankok csak mérsékelten igyekeztek felhívni a vevők figylemét a rájuk leselkedő veszedelmekre. Ám nincs az a nagyhatalmú bank, amelyik hitelfelvételre kényszeríthet bárkit, aki azt nem akarja felvenni. Nem tudhatjuk, hogy a kockázatok puszta hangoztatása ellensúlyozta volna-e a felkínált kedvező kondíciókat, ahogy nálunk is hatástalan volt az árfolyamkockázat emlegetése akkor is, amikor már tényleg emlegették.

Az idézett cikk csak egy a sorban, manapság a legfejlettebb országokban is divatos azon sápogni, hogy a lakosság jelentős részének pénzügyi ismeretei mennyira hiányosak. S ez valószínűleg igaz is, abszolút értelemben is, a pénzügyi innovációk által kimódolt bonyolult termékekhez képest meg különösen. Ám a válságot megelőző boom idején nemcsak a pénzügyi szakismeretek hiányoztak, példák tömegei szólnak arról, hogy a minimális óvatosság sem volt jelen. A dolgot még tovább bonyolítja, hogy a pénzügyi válságok egyáltalán nem ritkák. Ha akkorák, mint a legutóbbi nem is fordulnak elő minden évtizedben, hitelek időnként akár tömeges elbukása a legtöbb ember saját életében már előfordult valamely nem nagyon távoli helyen.

Megoldás? Annak sem értelme, sem esélye nincs, hogy a pénzügyi ismeretek oktatását mondjuk a deviza-swapok szintjéig kötelezővé tegyük. Az a szint, ahol ma a közlekedési rendszabályok ismerete áll, azért valószínűleg a pénzügyek terén is kitűzhető. A másik oldalon csökkentheti a rossz döntések kockázatát a szabályozás, egyfelől őrködve a rendszerszintű biztosnságon, másfelől fogyasztóvédőként, ellensúlyozandó a fogyasztó szükségszerűen meglévő ismerethiányát. Azt persze ne feledjük, hogy  a nagyobb biztonságnak ára van. Minden, a kockázatosságot csökknető szabályozás automatikusan drágítja a rendszer működését, a pénzügyi rendszer esetében az áhított forrásokat.

Az autógyártót is tenger szabály kötelezi arra, hogy terméke megfeleljen bizonyos biztonsági előírásoknak. Ám az autónkkal szemben nem csak az az elvárásunk, hogy ne haljunk meg benne. Azt is akarjuk, hogy menjen.


41 komment · 1 trackback

Címkék: pénzügyi válság portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr152118374

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szíveskedjenek végre intézkedni! 2010.06.30. 12:29:38

Most már türelmetlen vagyok. És a svájci frank árfolyamát látva egyre türelmetlenebb. Ezt persze önmagában ki nem szarja le... Viszont a jelek és az árfolyamok szerint a nemzetközi pénz- és tőkepiacok szereplői is egyre türelmetlenebbek Orbán Viktor ko...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hátezmi 2010.06.29. 21:40:31

A társadalom, és a benne élő emberek személyisége, szemlélete a kulcs. Érteni kell/ene a világot.

2010.06.29. 22:59:01

A specializációval az a probléma, hogy egy bizonyos mértéken túl a társadalom egyre inkább kitermeli azokat az embereket, akik képtelenek felelősséget vállalni a saját életükért, mert szinte minden téren olyan dolgoktól függenek, amire az égvilágon semmi befolyásuk sincs, a tömegek mérete miatt pedig nem igazán működik az, hogy az életük fontos döntéseit nyugodt lélekkel másokra bízhassák. Emiatt aztán (sokszor jogosan) másra mutogatnak a bajaikért. Nem vezet ez hosszútávon jóra, erről a végtelenségig növekvő komplexitásról sokszor eszembe jut a bibliai Bábel tornya sztori, ami a vallási mázt lefejtve tartalmaz azért megfontolandó tanulságokat.

aszora 2010.06.29. 23:08:20

Alapvetően hibás gondolatmenet.

Először is: a szerelő nem veszteség, hanem (nagyjából) előre kalkulálható, és ismerten létező költség (gondolom nem kell magyarázni a különbséget).

Normál piacokon a gyártó, szolgáltató garnciát vállal az általa gyártott/kínált termékért vagy szolgáltatásért és erre törvény is kötelezi. A cipőn fél év, hűtőgépen 1 év, garancia, jótállás stb.

Erre pedig szükség van, mert egyszerűen képtelenség tudni (még egy szakembernek is), hogy egy adott termékkel kapcsolatban milyen probléma merülhet fel.

Mondjuk a Volvo egy fejlesztő mérnöke vesz egy Mercedes autót, akkor nem tudhatja, hogy annak van-e valami konstrukciós hibája pl. mert a felhasznált anyagok paraméterei (szilárdsága, élettartama stb.) egyedi gyakorlati adatok, amelyek a szakmai ismeretekből nem levezethetők.

Marad az, hogy bízik a gyártóban/márkában az eddigi tapasztalatok alapján. Ha meg kiderült, hogy gond van akkor ott a garanciális szervíz.

Azok az eurpai bankok, vagy magánbefektetők pl. amelyek Lehman Brothers származtatott "termékeket" tartottak a portfóliójukban, ugyanígy nem voltak abban a helyzetben, hogy tudják, valójában mi a realitás ezen papírok mögött, akármilyen pénzügyi ismeretekkel rendelkeztek, a garancia ott is csak a Lehman Brothers neve, minősítése, esetleg tőkefedezete, ami a papír mögött áll.

Ha pedig a minősítést és/vagy a könyvelést manipulálták, amikor már nagy bajban volt, akkor egyszerűen szélhámosság történt.

Kb. mintha a Mercedes a piaci hírnevében bízva kijönne egy olcsóbb, de konstrukció hibás fékkel valamelyik típusában, és még az utólagos vizsgálaton is spórolnának, akkor olcsóbb lenne az autó, mindenki örülne egészen addig, amíg el nem kezd rendetlenkedni a fék.
Ebben az esetben viszont a Mercedest megvásároló Volvo mérnökünknek semmivel nem nagyobbak a túlélési esélyei egy hajtűkanyarban, mint egy analfabétának.

Szóval nincs összefüggés a fogyasztó ismeretei és a pénzügyi válság között, mert a tudás hiánya ugyan eredményezhet rossz döntéseket, és okozhat némi veszteséget fogyasztóknak, de ha egyetlen vásárló sem tudja, hogy hogy működik a mobiltelefon, és hülyén vásárol, akkor sem okozhat válságot a mobiltelefon-iparban, mert vannak szabványok, van garancia, és van a gyártó felelőssége, ami garantálja a működést.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy telefont, hűtőt, de még autót is sokszor vásárolhatunk, de mondjuk egy 20-25 év futamidejű lakáshitelt szerencsés estben egyszer, max kétszer.

Ebből következik, hogy a banknak az az érdeke, hogy "megfogja" az ügyfelet egy kezdeti kedvező feltétellel utána pedig el ne engedje, és ha végül az ügyfél csalódik, az sem gond, mert többet úgysem találkozunk vele ebben az életben.

Én pl. kapásból betiltanám azt, hogy a törlesztő részletből kezdetben a bank döntő részt kamatnak számoljon el, és a tőketartozás évekig gyakorlatilag alig csökkenjen, mert ezzel a stratégiával a bank célja a verseny kizárása, nem lehet jól kijönni belőle, mert valaki fizet 3-4 évig, és ha talál egy kedvezőbb hitelt, akkor sem biztos hogy érdemes kiváltania, mert már évek ótan fizet, a tartozása mégis majdnem ugyanannyi, az szerződésbontásnak/kötésnek is vannak költségei. Ha mégis megteszi akkor pedig a bank a szerződéses kamat többszörösét zsebeli be haszonként teljesen érdemtelenül, az ügyfél meg kezdheti előlröl a kamat törlesztést, és ha esetleg 4-5 év múlva megint szertne váltani, akkor ugyanaz a dilemma: 10 éve fizet lassan és ugyanannyi a tartozása, ami azért elég "érdekes" rendszer.

De még lennének ötleteim hogy kellen szabályozni ezt a "piacot", ami igazából nem is normális piacként működik jelenleg.

Hungaro Sapiens 2010.06.29. 23:19:54

Teljesen egyetértenék azzal, ha oktatnák az alapvető pénzügyi ismereteket már a középiskolában.

A válságnál azonban nem csak az egyszeri emberek voltak a hibásak. A szabályozás lazítása, a hitelminősítő intézetek felelőtlen (bűnös?) üzleti gyakorlata, a gazdasági vezetők rövidlátása mind-mind fontos szerepet játszottak.

Ha ezek a tényezők rendben lettek volna, pénzügyi analfabéták sem sem jutottak volna elegendő saját tőke nélkül hitelhez. Az autós példánál maradva: nem kaphattak volna jogosítványt.

A túlzott liberalizáció eddig felmerült költségei egyszerűen lenullázták az elért hasznot. Persze mindig utólag okos az ember.

aszora 2010.06.29. 23:26:33

Ja és még annyit:

NINCS olyan másik gazdasági ág, amelyik a fogyasztótól mélyreható ismereteket igényelne, vagy erre hivatkozva próbálnál elhárítani a SZAKMAI FELELŐSSÁGET.

Mondjuk a fékbaleset után a Mercedes szóvivője kiáll és azt mondja, hogy a gépjárműtulajdonsok nem rendelkeznek megfelelő műszaki ismeretekkel, és különben sem ellenőrizték a fék működési módját és megbízhatóságát, amikor vásároltak, szóval ők hoztak rossz döntést.

Nevetséges hazudozás, amit a pénzügyben csinálnak, gondolom a legtöbb "szakember" vagy cégtulajdonos, vagy manager és ez az érdekük, jelentős a "bias" a szakmai véleményekben is, totál szakmai hülyeségekkel próbálják etetnia jónépet.

A "pénzügyi frigyláda" (amire földi halandó rá se nézhet, mert akkor ki tudja mi történik), az nem létezik, az hogy az ágazat nem traszparensen működik és a banki ügyfelek azt sem tudhatják, hogy m alapján kalkulálja a bank az új törlesztő részletet (csak homályos utalások vannak), az egyszerűen csak a felelősség elhárítása és a szélhámosság leplezése, és totálisan ássa alá a bizalmat éls a hatékonyságot, ami nélkül szerintem ez az ágazat (sem) működhet normál "piaci" alapon.

Szalai Ervin · http://publius.blog.hu/ 2010.06.30. 03:34:49

Alapismereteket középiskolában tanítani kéne mégpedig azért, hogy tudatosítsuk: válságok mindig lesznek. És nekünk addig jó, amíg vannak.

szs_ 2010.06.30. 08:07:58

"Ám nincs az a nagyhatalmú bank, amelyik hitelfelvételre kényszeríthet bárkit, aki azt nem akarja felvenni. "

Hogyne lenne!
Amikor a bank olyan szerződést köttet, hogy ha nem fizeted, jogosult vagyok overdraft keretet nyitni Neked 25%-30%-os kamatért forint esetén, és a 12%-os hiteled esedékes törlesztőrészletét abból teljesíteni, ha már Te nem fizetsz be. Ez pontosan szándékolatlan hitelbe hajhászás. Azért mert én azt a papírt aláírom, nem azt jelenti, hogy szándékomban is áll OD-be menekülni. (és lássuk be, ki az aki a közjegyzői sablonszerződés felolvasásakor nekiáll kötöszködni a közjegyző és mondjuk a hitelközvetítője jelenlétében, hogy ezt a mondatot húzzuk, ki - ez is valahol erőfölénnyel, a tömeges értékesítés erőfölényével való visszaélés - )

A Bank gyönyörűen alábástyázza magát, még a céltartalék-képzési kötelezettségét is kitolja (esetleg eliminálja).

miriamele · http://epreskert.blog.hu 2010.06.30. 09:30:32

Abszolút pénzügyi analfabéta vagyok, de szerintem a lakosság hibáztatása egyszerű "victim blaming" azaz az áldozat hibáztatása.
A pénzügyi válságot nem te meg én és a lakáshitelesek okozták, lehet, pár év múlva megtudjuk, hogy kinek a pénz- és hataloméhsége okozta.
a H1N1 oltás körüli felhajtás is szimpla profitmaximalizálási ügylet volt, aztán legfeljebb, ha tényleg világjárvány lesz valami mocskos betegség, a népek meg nem bíznak az ő oltóanyaggyártójukban, akkor legfeljebb elpusztul néhány milliárdocska.

llyes Edit (törölt) 2010.06.30. 10:34:40

@aszora: A fórumokat olvasgatva nyilvánvaló, hogy a hitelfelvevők jelentős része azt gondolta: ha 20 százalékkal romlik a forint árfolyama, akkor 20 százalékkal fog megnőni a havi részlet. Ez azért nagyon súlyos. :(

Ha felvettem 50.000 svájci frankot 150 forintos árfolyamon, kézhez kaptam 7,5 millió forintot. Ha utána az árfolyam 200 forintra nő, a tartozásom forintban 10 millió (leszámítva az időközben törlesztett tőkerészt, ha volt ilyen). Ez nem a bank aljassága, ezt írtam alá.

És 10 milliónak adott futamidő alatt már eredetileg sem annyi a törlesztője, mint 7,5 milliónak - ráadásul a magasabb törlesztőt magasabb árfolyamon kell megvennem.

Azért ne tegyünk már úgy, mintha ennek a megértéséhez szilárdtestfizikai doktorátus kellene. Ez egy általános iskolai szintű feladvány, amin a lakosság egy jó része megbukott.

Namir 2010.06.30. 11:28:58

Szerintem mindkét oldalon javítani kellene a helyzeten:

Az emberek értsenek jobban a pénzügyekhez (autóvezetés=KRESZ), a hatóságok sokkal szigorúbban fogják és szankcionálják a bankokat, biztosítókat és a többi pénzintézetet, hogy ne élhessenek vissza az erőfölényükkel, és átláthatóvá, és érthetővé tegyék a termékeiket.

Ide kapcsolódik (épp most olvastam): több bankban továbbra is félretájékoztatják az ügyfeleket.
"A Magatartási Kódex elveivel ellentétes szóbeli tájékoztatást adtak több esetben a pénzügyi intézmények ügyintézői..."
www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=7&k=2&i=135290

aszora 2010.06.30. 12:00:14

@Illyés Edit:

Asszem itt valami nem stimmel...
Ha valaki felvett 50 ezer svájci frankot akármilyen árfolyamon, akkor akárhogy változik az árfolyam, a tartozása nem lesz több SVÁJCI FRANKBAN, azaz marad az 50 ezer mínusz amennyit már törlesztett.

És maga a törlesztő részlet is frankban van megállapítva, úgyhogy mindegy hogy forintban számolva aktuálisan mennyi a tartozás, amennyiben a kamat nem változott, a törlesztő részlet frankban SZINTÉN nem változik, tehát a forint törlesztő részlet pontosan az árfolyamingadozásnak megfelelően változik.

NINCS olyan hogy magasabb forint tartozás az árfolyam miatt, és utána még magasabb törlesztő az árfolyam miatt, mert akkor duplán számoltad az árfolyamváltozást :)

Ez azért elég súlyos :)

llyes Edit (törölt) 2010.06.30. 12:51:04

@aszora: A népnyelvben "törlesztő"-nek hívott havi fizetnivaló nem csak a tőketörlesztő részletet és a kamatot tartalmazza, hanem mindenféle kezelési és egyéb "kreatív" költségeket is. Ha ezeket a hitelező mondjuk évente egyszer a maradványtőkére vetítve az aktuális árfolyamon forintban számolja fel, és (jellemzően az ügyfél kérésére) beleforgatja a devizában fizetendő részletekbe, akkor duplán kell fizetni az árfolyamváltozást. Jó pár esetet ismerek, ahol emberek aláírtak ilyen konstrukciót. Diplomások vannak köztük.

micskeil · http://www.bankracio.hu 2010.06.30. 13:42:51

@aszora:
Miért van az, hogy el kell olvasnunk minden egyes bejegyzésnél a 2 oldalas semmit mondó véleményedet? És ha valaki ír egy értelmes hozzászólást, te minél messzebb akarsz kerülni, hogy megértsd a tartalmát, egyből bele kell kötnöd egy lényegtelen elemébe?

Illyés Edit mondanivalója annyi, hogy jóval több gondolkodás és kevesebb siránkozás várható el egy átlagosan iskolázott banki ügyféltől.

Másik felvetésem: Gépkocsigyártokkal megfogalmazott hasonlatod teljesen téves. Azt sugalja, hogy elromlottak, azok a hitelek, amiket anno bármilyen devizában adtak. Ez nem így van. A bankok lehetőségeket tesznek a fogyasztók elé, ezekhez különböző kockázat is társul. Ezt a kockázatot válalták és viselik most az adósok. De a bankok termékei még ugyanúgy működnek, legfeljebb az ügyfelek nem jártak oylan jól, mint hitték. Ez scakis abból ered, hogy nem megfelelően mérték fel saját kockázatukat, nem pedig azért mert elromlott valami a hitelben (egy fék, vagy egy számológép a bankban).

is 2010.06.30. 14:00:36

@Illyés Edit: "...beleforgatja a devizában fizetendő részletekbe..."

na itt kell a PSZAFhoz fordulni atbaszas miatt.

@poszt: a hasonlat nem elg pontos. az autokozlekedes 30 ora gyakorlassal tanulhato, a repulogep vezetes elsore is sokszaz ora, aztan minden evben folyamatos utankepzes. egy butorvasarlas aruhitellel, 12 honapra a mindenkitol elvarhato penzugyi ismeret. meg a gyorskolcson is belefer ebbe, akar 200%-os kamattal is. lakasvasarlasnal viszont igenis kell a pnzugyi kozvetito (pilota a repulore), de felelosseget is kellene vallalnia, ha katasztrofa van. es a hatosagoknak nem szabadna hagyni, hogy ezt a felelosseget korlatozza, kijatssza stb.

tehat legyen penzugyi kepzes, de a gyorskolcsonig, nem a 30 eves deviza alapu hitelekig.

aszora 2010.06.30. 15:03:23

@kocian:
Nyugodtan ugorj át, ha szerinted nem mond semmit :)

Az autós példának az lett volna a lényege, hogy lehetnek (vannak) olyan kockázatok termékekben, amikről a fogyasztó nem tudhat (esetleg akkor sem ha szakértő), pláne ha ezeket eltitkolják.

A hitelkockázatok a banki szerződések és tájékoztatás alapján egy átlag ügyfél számára nem felmérhetők.

Egyrészt elméletileg a forint piacon a devizahitelnek is pontosan ugyanakkora kockázata van, mint a forinthitelnek, tehát a kamat nem lehetne alacsonyabb, illetve amennyivel alacsonyabb, annyival nagyobb a kockázat.

Ezt mondjuk egy átlag hitelfelvevő biztosan nem tudja, szakemberek nyilván tudják.

Viszont én nem tudok olyan tájékoztatóról, vagy szerződésről, amelyik közölte volna az ügyfelekkel, hogy egy hosszútávú szerződésnél a törlesztőrészlete várhatóan előbb-utóbb el fogja érni ugyanazt a szintet, mint a forinthiteleknél.

A másik hogy lehetetlen számolni olyan kockázatokkal, amelyek az egyik szerződő fél viselkedésétől függenek abban az esetben, ha ez a fél a szerződésben a maga részéről minden felelősséget és garanciát kizár.

Ha a bankok egyszercsak teljesen leállnak a devizathitelezéssel, akkor persze elszáll az árfolyam, kérdés, hogy ilyen kockázattal egy ügyfél hogyan számolhat.

Kockázat megfelelően csak akkor kalkulálható, ha minden szerződő fél a maga részéről valamilyen feltételek teljesítését vállalja, ebben az esetben a kockázat nyilván valami külső hatás, ami nem a szerződő felektől függ.

Ha a bankok csak olyan szerződést hajlandók kötni, aminek feletételeit egyoldalúan módosíthatják a szerződésben nem is szereplő kalkuláció alapján, akkor az ügyfél kockázata korlátlan.

Magyarán az egyetlen racionális döntés ebből a szempontból az lenne, hogy senki semmilyen hitelt nem vesz fel, mivel korlátlan kockázatot senki sem vállalhat egyoldalúan, mert az felelőtlenség :)

llyes Edit (törölt) 2010.06.30. 16:23:34

@is: Az miért "átbaszás", ha egy aláírt szerződést betartanak és betartatnak? Az árfolyamveszteség ilyen-olyan költségek formájában történő évenkénti realizálása az általam tegnap látott szerződésben VASTAG BETŰVEL volt szedve. A felek szabad akaratukból írták alá, mint akaratukkal megegyezőt. Mit jelentsek a PSZÁF-nak?

@aszora: Az ügyfél kockázata, hogy nem látja át a bankrendszert. A bankrendszer kockázata, hogy nem látja át az ügyfelet (munkanélküliség, betegség, válás, gyermekáldás, hitelek halmozása, stb. stb.).

Ha választanom kellene, hogy kilakoltatott legyek, vagy banktulajdonos tízezer eladhatatlan lakásból álló ingatlanportfólióval, én is az utóbbit választanám. A bukás az adósnak általában jobban fáj, mint a hitelezőnek, de nem nagyon látom, hogy ezen hogyan lehetne - és miért kellene - változtatni.

aszora 2010.06.30. 17:04:09

@Illyés Edit:
Csak nem banki ügyintéző, esetleg családtag? :)

Nézd, én senkinek sem kívánom, hogy mondjuk ólmozott paprikát vagy fertőzött kolbászt vásároljon a boltban, aztán meg azt mondjuk neki, hogy hát tisztában volt vele, hogy van kockázat, mégis ott vásárolt?

Minden normális piacon van termékfelelősség, és a gyártó és szolgáltató nem zárhatja ki a saját felelősségét és kockázatát még semmiképpen, nem látom be, hogy a pénzügyi szférára ez miért ne vonatkazhatna ugyanígy.

Az összes devizahitel reklám arról szólt, hogy mennyivel olcsóbb a törlesztő, arról meg nem, hogy ez csak 1-2 évig lesz így :)

Pedig a szakemberk tudhatták, nem véletlen, hogy a reklámban állítottakat a szerződésben már nem vállalták, azaz nincs olyan hitelszerződés, hogy a feltételek ugyan változhatnak de a részlet mindig alatta marad mondjuk valamilyen referencia forint hitel részleteinek 10-20-akármennyi %-kal.

Mert akkor ez korrekt, akkor nem beszélhetünk a fogyasztók szándékos megtévesztéséről.
Csakhogy ilyen nics, pontosan tudták, hogy hazudnak, és ezért nem is vállaltak semmit a szerződésben.

A vastag betűvel szedett árfolyamkockázat nem indokolja a van-akinek dupljára nőtt törlesztőrészletét, úgyhogy nem csak az változott.
Az emberek nem vehettek volna fel magasabb összegű hitelt, mint amit forint hitel alapján is törleszteni tudtak volna, na ez volt az igazi kockázat, de ez sehol nem volt kiemelve, a reklámok pedig pontosan az ellenkezőjét állították.

Ha én ilyet csinálnék (árulnék valamit, ami nem is azt tudja aminek mondom, és ezzel jelentős veszteséget okoznék másoknak a sajét hasznomra), akkor engem lecsuknának szélhámosságért.

Itt pedig pontosan ez történt.

llyes Edit (törölt) 2010.06.30. 18:22:06

@aszora: Nem, vásárlói pozícióban lévő ingatlanpiaci szereplő vagyok, akit egy icipicit idegesít már, hogy a bedőlt 20 milliós hitel ellenére sem sürgős a devizahitelesnek az eladás, legalábbis nem annyira, hogy a kereslethez igazítsa az irányárat. (Kilakoltatási moratórium, stb.) Továbbá menthetem ki szegényt az adómból a nemzeti eszközkezelő útján, és még sajnálnom is kell, naponta legalább háromszor. :)

Nem állítottam, hogy a bankok nem viselnek RÉSZfelelősséget a kialakult helyzetért.

aszora 2010.06.30. 22:10:12

@Illyés Edit:

Aki 20 milliót vett fel, az könnye lehet, hogy valóban felelőtlen hitelfelvevő volt, és nem kell sajnálni, de az átlagos hitelösszeg azért ennek csak a fele.
Az az igasság, hogy aki most ad el, az valóban nagyon nagyot bukik, de mondjuk a 20 milliósokat én se nagyon sajnálom, tisztelet a kivételnek, de ezen a szinten tényleg sok lehet a hülye.
Én 5,6 milliót vettem fel majdnem pontosan 4 éve, úgyhogy nem nagyon nagy a részletem és még nem is nagyon nőtt, mert jó árfolyamon vettem, és a válságig végig alacsonyabb volt.

Viszont így is izgultam, mert nem szeretek olyan szerződést kötni, ahol minden felelősség az enyém, a másik fél meg azt csinál, amit akar, a bankokról meg már legaláb 17 tudom, hogy totál megbízhatatlanok.

Szerintem a bankadó kb. fedezi a kimentést (talán mlg marad is belőle), nem tudom pontosan a részleteket, de szeritem nem sok ember szeretne bérkő lenni a házában, ha nem muszály.

Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2010.06.30. 22:16:36

@Illyés Edit: A kereslet az az lenne, amennyire Te le akarod verni az árat? Ühüm. Tényleg. Érthetetlen, miért is nem igazodik hozzád...

Az adóból való kimentés pedig elég ócska szöveg. MAJD ha a TE adódból MÁR megtörtént a kimentés, lehet beszélni. Addig nem. Egyelőre úgy néz ki a helyzet, lassan másfél éve, hogy a még nem bedőlt devizahitelesek viselik a bedőltek terhét. Tőlük azonban nem hallani ennyi mocskolódást érdekes módon.

Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2010.06.30. 22:20:10

@aszora: "Szerintem a bankadó kb. fedezi a kimentést (talán mlg marad is belőle), "

A bankadó el lesz tapsolva, borítékolom. A devizahitelesek lesznek az utolsók, akik látnak belóle valamit.

Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2010.06.30. 22:22:17

@aszora:" de mondjuk a 20 milliósokat én se nagyon sajnálom, tisztelet a kivételnek, de ezen a szinten tényleg sok lehet a hülye."

15 milliót vettem fel. Tudom fizetni. Ó mondd meg nekem, nagy Manitou, hülye vagyok vagy a kivétel? Úgy szeretném tudni...

aszora 2010.06.30. 22:37:19

@Cyr:
15 az nem 20 :)
Kérlek szépen az önismeret nagyon fontos, mindenkinek magáról kell ezt elsősorban eldönteni :)
Ettől függetlenül a nagyobb összeget felvevők között valószínűleg többen vanak, akik alaposan elkalkulálták magukat.
Aki a válság miatt lett munkanélküli, és elsősorban emiatt került bajban, azok között pl., iegn sok lehet (100 ezem emberről beszélünk), aki egyáltalán nem volt felelőtlen mégis így járt.
Igazság nincs, ez a pénzügyi manipulátorok felelőssége, hogy egy ilyen válságban véletlenszerűen keletkezhetnek olyan embereknél is súlyos veszteségek, akik pedig az égvilágon semmiről sem tehetnek. A válság véletlenszerűen is osztja el a kockázatot s s veszteséget, de aki eleve többet kockázatatott, annak azért így is nagyobb az esélye hogy gödörbe kerülön.

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.06.30. 23:29:28

Ezek szerint, a lakosságnak látni kellett volna előre a pénzügyi és gazdasági válságot, hogy akkor is törleszteni tudják a hiteleiket, amikor nincs munkájuk hosszabb ideig, és a hitelek törlesztőrészlete nagy mértékben megnövekedett.

A probléma csak az, hogy a közgazdászok legjobbjai sem látták előre a válságot, sőt, örvendeztek a piac szabályozatlanságából fakadó hatalmas növekedés miatt.

Továbbá ezek szerint, annak, aki hitelt vesz fel minimum kockázatelemzőnek és/vagy közgazdásznak kell lennie, hogy biztos ne dőljön be a hitele. Na, de ha nem is közgazdásznak, magas szintű pénzügyi ismeretekkel kellene rendelkeznie. Ezzel csak az a problémám, ha a bankok oldalán ül egy ilyen guru, aki el tudja dönteni, hogy kinek ad hitelt és kinek nem, akkor a hitelfelvevőnek miért kéne ezt újra megtennie?

Ám legyünk egy kicsit liberálisok, és mondjuk azt, hogy a hiteles a hibás mindenért, [...] és azok a fránya társadalmi normák (társadalomnak való megfelelni vágyás, saját lakás,ház), amikhez a közgazdászoknak semmi közük, mert bizony nem ők teremtették, s még a fogyasztói társadalmat se, ugye.

Ha az egyének fejét teletömjük mikróval, makróval, meg egy kis pénzügyi ismerettel, akkor máris jobb lesz a helyzet; de ugyan kinek? Egyrészt kérdéses, hogy milyen formában kellene eszközölni ezt, és kinek a költségére. - De bármilyen megoldás is születne, az időt és energiát venne el az emberektől (általános iskola, középiskola, főiskola...), amiből az következik, hogy a többi ismeretet megszerzésének (szaktárgyak az egyetemen, érettségi tárgyak a középiskolában) rovására menne.

Persze, mondhatjuk, hogy maradjanak bent 5-ig az iskolában, legyen egy közgázos blokk az egyetemen, munka után maradjanak ott és rajzolgassanak grafikonokat az emberkék, - és csodák csodájára megmenekül a világ, nem lesz több bedőlt hitel. […] De egyszerű volna az élet…

Komolyra fordítva a szót, az új pénzügyi instrumentumok, és a magukat pénzügyi elemzőnek hívó, érettségivel rendelkező egyének egyértelmű felelőssége látszik kirajzolódni; ugyanis ők sem rendelkeznek magas pénzügyi ismeretekkel – jobbára, ha jól tudom elég egy gyenge okj-s papír -, sőt, gyakorlatilag semmilyen pénzügyi ismerettel, ám ha mégis rendelkeznének, számukra racionális lépés minden esetben az, hogy „eladják” a hitelt, tudniillik, jutalékért dolgoznak. Ennek alapján a piacok szabályozatlanságából fakadóan, liberális eszméket követve, sikerült - majdnem teljesen - kivágnunk magunk alatt a fát.

tbb 2010.07.01. 02:57:55

@Illyés Edit:

Én a kommented ellenére mégis azt gondolom, hogy az a tök jogos az a nézet, hogyha 20 %-t romlik a forint, akkor 20 %-kal nő a törlesztő részlet. És nem többel. És nem értem, hogy miért naív ez az elképzelés. Megpróbálnád esetleg érthetően elmagyarázni ?

llyes Edit (törölt) 2010.07.01. 07:49:37

@tbb: Nem azt mondtam, hogy nem jogos ez az elvárás, hanem azt, hogy nem annyit kell fizetni, amennyi "jogos", hanem amennyit a szerződésben aláírtál. És sokan el sem olvasták a szerződésüket, vagy átfutották, de nem értették meg, és nem kértek segítséget független szakembertől. (A többség nem venne használt autót anélkül, hogy szerelővel átnézetné, de simán eladósodik 25 évre 25 perc alatt, szakértő segítség nélkül.)

A dupla törlesztők szerintem csak úgy jöhetnek ki, hogy nem csak az ilyen-olyan kezelési díjakat számolják mindig aktuális árfolyamon, hanem a teljes törlesztőt. Tehát a mai árfolyamon vett tőkeértéket felszorozzák a kamattal, majd leosztják a hátralévő hónapok számával. Ez nagy disznóság, de a képletnek benne kell lennie a szerződésben, ezt írta alá az adós. Itt egy cikk, ami erről szól: www.fmh.hu/fokusz/20090209_duplajat_fizethetjuk.aspx?s=rel

Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2010.07.01. 09:33:35

@Illyés Edit: A dupla törlesztők úgy jönnek ki, hogy mint kiderült, a hitelfelvevő bianco szerződést ír alá a bankkal. A bank BÁRMIKOR jogosult változtatni a feltételeken. BÁRMIT. Az csak a pofátlanságon (ami határtalan) múlik, hogy mennyit és milyen mértékben.
Azonban sorban fognak kiderüli, hogy bizony ezek a változtatások messze nem jogszerűek (hogy tisztességtelenek, azt régóta tudjuk).
Csak egy példa: a K&H bank egyoldalúan megváltoztatta több ügyfélnek a futamidő lejárta előtt történő visszafizetés feltételeit. Mi magunk úgy vettünk fel náluk hitelt, hogy az egyösszegű visszafizetés nem fog semmibe kerülni. Tudatosan. EZT írtuk alá, mert előre terveztünk. (más bankoknál volt költsége pl.) Amikor visszafizettük egy összegben akkor ért a meglepetés: 220 000 Ft-ba került ez az akciónk az egyoldalú szerződésmódosítás miatt. A GVH most rájuk szállt, KÖTELESEK visszafizetni ezt a pénzt az adott időszakban hitelt felvevő és kiváltó ügyfeleknek. (kivéve 50 000 Ft-ot, az valami miatt hirtelen jogszerű lett nekik, pedig korántsem az). MIféle szerződés az, amit csupán az egyik fél módosíthat bármikor egyoldalúan?
Nagyon remélem, hogy ez csak egy intézkedéssorozat kezdete. Ha csak a saját példámból indulok ki, az elmúlt 2 éves időszakban ilyen-olyan banki vakaródzásra fogott kamat- és egyéb költségemelés nagyjából 1 milló Ft-ot vett ki a zsebemből. (az árfolyamkülönbözeten és a BEVÁLLALT és ALÁÍRT kamatváltozáson FELÜL) EZT sem a közjegyző, sem az én pénzemből vígan élő hiteltanácsadó nem említette. A hiteltanácsadókról is kiderült azóta, hogy csupán a névjegykártyájukon szerepelt a "szakértő" szó, valójában soha nem voltak azok.
EZ is az én felelősségem? Az én pénzügyi analfabétizmusom? Komolyabb dologról van itt szó. Bizalomról.
A bankok iszonyatosan nagy bizalomvesztéssel kell, hogy megküzdjenek a következő időszakban (a bedőlő hiteleken felül). Megkaptuk a következő évi hiteltörlesztésünk kamatait, összegeit (egy éves kamatperiódus) a napokban az egyik banktól. Nem emeltek. Jótündérek lennének? Kötve hiszem. A logika szerint emelniük kellett volna ismét, hiszen egyre több a bedőlt hitel, amit eddig is velünk fizettettek meg. Elárulom: félnek. Félnek attól, hogy így még több bedőlt hitel omlik a nyakukba és ők is beleroppannak. Tesztelték a tűrőképességet, mára látják, hogy alaposan túllőttek a célon. Eljutottunk odáig, hogy a bank és a hiteltanácsadó akkor is hazudik, ha kérdez. Én vagyok az egyik szereplője a piacnak (mint hitelfelvevő vagy betétes) ők a másik. Létezhet-e ez a piac ugyanúgy a továbbiakban a kölcsönös bizalom nélkül? Aligha.
Nyilvánvalóan történnie kell valaminek. A bankok hatalma le fog törni. Ha ugyanis megmarad, akkor az égvilágon semmit nem érnek a hatalmukkal, nem lesz ember, akin gyakorolják :) Szükség van valamiféle egyensúlyra, két pólusra ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen a másik (ha úgy tetszik, erősebb). Talán idétlen a példa: világosság sincs sötétség nélkül, jó sincs rossz nélkül. A hatalom is ÉPPEN ennyire függ az alárendeltségtől. Attól, hogy legyen, AKI alá van rendelve. Ha már senkiből nem lehet pénzt kihúzni, hogy a hitelre kiadott "játékpénzeket" realizálják, kártyavárként omlik alá a rendszer. És kétlem, hogy a hitelfelvevők lesznek a vesztesei. Vesztes sem lesz ilyen gondolatmenettel. Változás lesz, valami teljesen új. Amit mindenkinek elölről kell tanulnia, egyenlő esélyekkel indulva ismét. Nem is olyan rossz gondolat...

aszora 2010.07.01. 09:40:14

@tbb:
Ha valaki felvett mondjuk 5 millió Ft-ot, és 20%-kal gyengült a frank, akkor az már 6 millió lett.
A bank pedig uyganezt az összeget 1 évre vette fel, nem mondjuk 20, és évente refinanszírozza magát, és ha mondjuk a válság miatt a bankközi kamat emelkedett 3%-kal, akkor az eredeti 5 millió 5%-os kamata helyett most idén a 6 millió 8%-os kamatát kell kipengetnie, tehát 20%-kal nagyobb forint összegre 60%-kal nagyobb kamat, az testvérek között is pont 92%-os emelkedés, és ennek nagyrésze NEM az árfolyam miatt van, hanem a kamat miatt, mert a kamatnövekedést az EGÉSZ tőkére fizeti.

Úgyhogy az jár a legrosszabbul, aki nmerég vett fel hitelt (mert az tőkét még nem nagyon csökkentett), és jó nagy összeget vett fel.

Az más kérdés, hogy bank finanszírozási igénye valójában kisebb, maóint a papíron fenálló tőketartozás, mert bank nem úgy fizeti a hitelét mint az ügyfél.

eztígyhogy (törölt) 2010.07.01. 20:36:25

aszora, többiek

K,érdés1: ugyan, hány bank tájékoztatta erről az ügyfelet és hánynak szerepelt a szerződésében, hogy a bank ilyen feltételekkel és háttérrel nyújt hitelt?
Kérdés2: ha erről a bank tájékoztatja az ügyfelet, vajon hány döntött volna úgy, hogy ilyen feltételekkel is vállalni meri.
Az átlag ügyfél ugyanis tévedésben volt, a bank által szándékosan megtévesztve, hiszen a prudens üzleti életben a hosszútávú hitelügyleteket hosszútávú refinanszírozással szokás fedezni, nem 1 hónapossal, mint kiderült xbizonyos bankról és nem is félévessel. Egy spekuláns terméket adtak el a fogyasztónak, anélkül, hogy a fogyasztót erről és eme spekuláns termékkel járó kockázatról tájékoztatták volna.
Magam is állami támogatású forint hitelt vettem volna fel, ha tudtam volna, de a feltételei ugye eléggé behatároltak voltak. Top 7%os legtöbbet adózó polgárként örömmel tölt el azonban, hogy támogathattam adómból szerencsés forinthiteles honpolgárainkat. Ugyanígy örömmel tölt el, hogy országunkban rajtam kívül még 4 állampolgárt is eltarthatok a saját családomon felül, egyedállóként. (...és nem, nem kapok semmiféle támogatást a 12600 huf családi pótlékon felül.) Örülök, hogy támogathattam a távfűtéses rászorulókat, a nagycsaládosokat, a gázártámogatottakat, és még ki tudja kit. Örülök, hogy az adómból megtámogatták (az én bankom kapott, valóban) a bankom és örülök, hogy mindezt a válság röpke másfél évében még vissza is tudta fizetni. Örülök, hogy ezalatt az idő alatt minden idők legnagyobb nyereségét is hozni tudta nevezett bank, negyedévről negyedévre egyre jobbat. Örülök, hogy 2 éve vagyok devizahiteles és a sokat emlegetett árfolyam nyereségből egy grandot nem realizáltam. Viszont a törlesztőrészletem svájci frankban a szerződés megkötése után 6 hónappal 54%-kal nőtt, a féléves kedvezményes periódus lejárta után ígért törlesztőrészlethez képest pedig 40%-kal. Mindezen túl, palotát, plazmatévét, terepjárót vettem-e? Nem, csak egy 2,5 szobás panelt, nincs autóm, nincs lapostévém, és drága bútorom sem. A hitelemen a befektetett összeggel plusz a zsebemből jogtalanul kivett évi extra kamatként (!) felszámolt immáron másfél millióra rúgó összeggel együtt cca 6-7 milliót buktam. A tőketartozás árfolyam vesztesége ezenfelül...
Én vagyok az átlagon felüli költekező... Az akiről beszélnek, hogy ne az én adómból, meg a hülye devizahiteles, meg a továbbnyújtózkodó, etc. Ja, és hogy miért nem jó albérletben, albérletezzen 10 évig, akinek két mamája van, a végén még egy kis gyerekkel. Ja, hogy minek szültem, legalább egyet akartam, a futamidő elején még házasságban, mielőtt kifutok az időből. Ja, és hogy előtte miért nem spóroltam, tán azért , mert albérletet és egyetemet fizettem, de még így is volt megtakarításom. ( Ez már nincs, az elmúlt másfél évben feléltem.) Miért tanultam, dolgoztam? Mert azt gondoltam, ha dolgozom, tanulok, nem a sült galambra várok, akkor boldogulhatok... Nem, nem boldogulhatok...
Hát azt mondták, el lehet innen menni... Lehet valóban ezt kellene tennem, az engem szidó ingyen önkormányzattól megvett lakásban lakó, meg a minimálbéres villalakó vállalkozó, meg az adóforintjaimból megtámogatott állami támogatású forinthiteles, meg a többi támogatott, szóval ők mind tartsák el az én adómból élő eddigi plusz 4 főt, én pedig szépen kivándorolok egy olyan országba, ahol a tudás, a munka érték, a fizetésem nem arra van, hogy a bankok és szolgáltatók sorban álljanak érte hó elején nekem ennivalóra se hagyva, ismerik a tisztességes üzlet fogalmát, ahol lehet évtizedekre tervezni, nem félévre sem, ahol a húzó lovat nem agyonütik, hanem azért etetik is... Ahol egy pénzintézet nem tehet másfél év alatt 20 évnyi munkát, életet semmivé, miközben minden idők rekordnyereségét éri el... És kedves posztíró, ebben az országban én eddig még mindig és mindenért csak fizettem, támogatást nem kaptam. Én lennék ugyanis a magyar középosztály, diplomás középvezető, magas fizetéssel, panellakó, autó és lcd tévé nélkül. Nem, nem kertvárosi 500nm-es házban lakunk, mint amerikai sorstársaink, nincs 3 dzsipünk, és nem lehet 3 gyerekünk.. Nem járunk a Maldív-szigetekre se, a Balatonra se nagyon. Ha bedől a hitelünk, mi hiába veszítjük el a lakásunk, amerikai sorstárainkkal ellentétben továbbra is adós rabszolgák maradunk, kb majdnem az eredetileg felvett tőke összegével. És ha netán megmentenek, buktuk az elmúlt 20 évben összeszedett soványka vagyonkánkat, ha(!) nyugdíjasok leszünk továbbdolgozhatunk majd, hogy kifizethessük az albérletet és miután kajára alig telik immáron biztos, hogy továbbra is olyan felelőtlen állampolgárok leszünk, hogy a havi többszázezernyi járulék és adó mellett már nincs pénzünk a bármikor csődbe vihető önkéntes nyugdíjpénztárba is ön-gondoskodni. Mindez mire volt jó? Immáron csak annyi pénzt tartok bankban, amennyit muszáj, a többi cihalakó, valamennyit valutában, a gyerekemet arra tanítom, hogy bankhoz soha, én magam is, ha egyszer bármi módon megszabadulok tőlük, soha többé nem üzletek velük a muszájon felül. Hajlandó vagyok 20 év után az abszolút nulláról kezdeni az életem, de sorry, abban sem bank, sem társadalmi szolidaritás, sem alkalmazotti lét nem szerepel. Ezek azok az üzleti és társadalmi felelősségvállalást érintő értékekben okozott károk, melyet becses pénzintézeteink és előző, a bankok túlkapásait kontroll nélkül hagyó kormányunk okozott.
Hosszú, kedves fenti posztoló, szinte egy új poszt, de unom már a sok rinyát, miközben húzom az igát. A szöveged demagóg és semmit sem tudsz az átlag devizahitelesről. A bankok szándékos megtévesztése viszont nagyon is valós, sehol nem írták le, sehol nem mondták el, semmilyen szerződésben nem szerepel, hogy hosszútávú hitelügyleteket rövidtávú spekulációs ügyletekkel fedeznek. Plusz, a chf hitelkamatok 9-11% között vannak máig is. Csodálatos bankjaink adhattak volna egy évnyi levegő vételt, nem adtak, feléltük tartalékainkat, sajna a következő svájci frank válságra nem jut. Vigyék a panelt, én meg elmegyek egy jobb országba és kezdek új életet, le vannak ezek sz..va.

tbb 2010.07.01. 22:08:16

@Illyés Edit:

Már ne haragudj, de így sem értem. Mert szerintem akármit is csinálnak a törlesztőrészlettel az az arányokon nem változtat. Még akkor sem, ha kamatot is változtatják, mert azok akkor is változnának, ha az árfolyam változatlan maradna. A gebasz akkor van, ha a bank látva, hogy megszűnt az előnyös kihelyezhetőségek lehetősége, egyoldalúan elkezdi srófolni felfelé a már meglevő hitelek törlesztő részleteit. Nahát elmennek a picsába. Meg azok felügyeletek is amelyek ezt megengedik. Abban persze igazad van, hogy csórikáim is gondolkodhattak volna előre, hogy nem mennek bele olyan szerződésbe, ami lehetőséget ad a bankok egyoldalú szerződés módosítására. Nem mentség, hogy bíztak a bankokban, és bankfelügyeletben. Kis hazánkban ez nem jóhiszeműség, hanem párját ritkító balekság.

tbb 2010.07.01. 22:22:16

@aszora:

Neked se tudok mást mondani, mint hogy ha indokolt a 6 milla utáni 3% kamatemelés, akkor az indokolt lenne az 5 milla esetén is. Tehát az 5 milla esetében is 8 % lenne a kamat.

A probléma tehát, ahogy te is mondod egyébként, hogy nem az árfolyamváltozás a fő probléma, hanem hogy a bankok egyoldalúan változtathatják a szerződést.

Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2010.07.01. 23:01:11

@mérges vagyok: Szép volt egy szuszra, egyetértek, hasonló cipőzök, igaz, hárommal több gyermekkel, de dettó támogatások, kedvezmények nélkül. Az már fél siker, ha sikerült kiöntened egy kicsit magadból. A lelki egészségedre ugyanis még jó darabig szükséged lesz, hogy a testi is megmaradjon. A gyereked érdekében is.

K.G. 2010.07.01. 23:31:19

Nagyjából Aszorával értek egyet.

Peter vitaindító commentjében jogos a megállapítás, miszerint Rozi néninek nem kell értenie a műholdjavításhoz, de itt sem és a médiában sem kap elég visszhangot mekkora idióták is ülnek odafent (A rosszhír az, hogy sajnos ugyanez a helyzet máshol is pl az atomerőművekben, adópolitikában, stb.
).

A válság egyik oka az "upstick rule" kiiktatása volt az amerikai tőzsdefelügylet (SEC) nagy tekintetű 5 tagja által. Innentől kezdve a részvényárak szépen csorogtak lefelé, mint amikor kihúzzák egy kád dugóját. Az upstick rule-t a nagy gazdasági válság után vezették be a 30-as években, tehát a két válság annyiban biztos hasonlít, hogy nem volt upstick rule érvényben ami megállíthatja a zuhanást. Ez nem egy közgazdasági csodapirula, hanem egy egyszerű pszichológiai hatású eszköz, ami megakadályozta, hogy a shortügyletekkel romba lehessen dönteni egy részvény árfolyamát.

Devizahitel: előttem szólók jól leírták, pár éve a frankhitel volt a racionális döntés, mert sokkal olcsóbb volt a Ft hitelnél. Sajnos ezt a megtakarítást az alacsonyabb törlesztőnél, nem a hitel idő előtti visszafizetésére fordították, hanem annyival több hitelt vettek fel, amit akkor a havi családi büdzsé elbírt. Ha hagyjuk ezeket mind bedőlni, nem csak a hitelesek lesznek szarban, hanem mindenki itthon, és talán a határon túl is. Szerintem a bedőlés előttiek pályázhassanak valami olcsóbb állami forrásra, amit közvetlenül az állam vesz fel és továbbít a rászorultaknak minimális marzzsal. A bankok pedig írják le az átadott roszz hitelek mondjuk harmadát-felét (legközelebb majd előre gondolkodnak), és persze az adóstól is jelentős áldozatot kell követelni, ne vágyjon már mindenki a védőhálóba. Persze ezzel 80-ról 85%-ra ugrik majd az államadósság, de amúgy is hol van már a magyar Euró.

A fizetőképes adósoknál az előtörlesztés díját minimum el kéne törölni, de lehet, hogy negatív előtörlesztési díj sem lenne nagy hülyeség (azaz enegedmény a korábban fizetőknek). Ez talán versenyre kényszerítené a bankokat végre.

llyes Edit (törölt) 2010.07.02. 09:18:58

@mérges vagyok: Ha középvezetői fizetéssel egy 40%-os törlesztő-növekedés azt jelenti, hogy nem marad pénz ennivalóra, 2 év alatt felélted a tartalékaidat és a hiteled bedőléssel fenyeget, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy túlvállaltad magad.

Hidd el, személyesen nagyon sajnálom, hogy egyedülálló anyaként ez történt veled, és tényleg nem az észt akarom osztani. :(

aszora 2010.07.02. 10:07:59

@mérges vagyok:

Abban szerintem nincs igaza a postolónak, hogy elsősorban az ügyfelek okozták volna a problémákat, mert hitelbírálat mindenhol volt, és nincs felelőtlen hitelfelvevő felelőtlen hitelező nélkül :)

Abban viszont van valami, hogy saját döntéseiért elsősorban mindenki maga felelős.

Akkor viszont az a kérdés merül fel, hogy miért vannak szakértők és közvetítők és miért kell nekik fizetni?

Én jártam úgy, hogy volt ügyvéd is meg könyvelő is, és mégis nekem kellett jelentős összeget fizetnem, büntetőkamatokkal együtt. És ugye a jogszabályok nem ismerete nem mentesít..., és elsősorban enyém a felelősség. Aztán később az mondja a könyvelő, hogy az evá-val is benn kell maradni a könyvelésben, az a jó (mármint neki :)).

Rendben, ha muszály, akkor én is utána tudok nézni mindennek, csak akkor miért köteleznek olyan közreműködők igénybevételére, akik nem garantálnak semmit?

Olyan ismerősöm is van, ai mindent ügyvéddel csináltatott, és az űrlapon nem lett kitölteve a "kéri a 35 éven aluliak illetékkedvezményét", és emiatt nem kapott illetékkedvezményt.

Kérdem én, hogy egyáltalán ilyesmit miért kell megkérdezni (ki az a hülye aki nem kéri), és milyen eljárásjogi szabály az, hogy adott esetben egy x elmulasztáas egy adott űrlapon jogvesztő, olyan esetben is amikor nem is szerződésről van szó, tehát az államot semmi kér nem éri azzal, hogy nem tudta meg éppen akkor hogy mit szeretne, és milyen közvetités az, amit éppen az eljárási ismeretek hiányában veszünk igénybe, és pont a korrekt és érdekeimnek megfelelő eljárást sem tudja garantálni?

Az emberek nagyon gyakran "eljárási hiba" miatt kerülnek nehéz helyzetbe, a fizetett közreműködők pedig még a korrekt eljárást sem tudják garantálni.

Én szerintem egyébként az emberek nagyon felelőtlenek :)

De minden relatív: a bankok, meg pl. a Gyurcsány kormány sokkal nagyobb kockázati tényező egy adott hitelfelvételnél (az állam került először ugye csődhelyzetbe, 2 héttel előtte pedig még úgy volt, hogy nem "fog a válság begyűrűzni").

Csakhogy se a bankok, se az állam nem kerülhetők meg (se az ügyvéd, se a könyvelő stb.), ezek pedig mind jelentős kockázati tényezők, amikkel igen nehéz kalkulálni, és az ember hajlamos azt hinni, hogy ha ezek vannak és dolgoznak és jó pénzért, akkor neki nem kell mindent pontosan tudnia ha nem akar rosszul járni (valamikor én is azt hittem), de sajnos tényleg nem ez a helyzet.

Éppen ezért az viszont nyugodtan ki jelenthető, hogyha bank, ügyvéd állam stb azt mondja, hogy neki fizess, ő meg ezt vagy azt megcsinálja, és te nyugodtan aludhatsz, akkor rögtön tudhatod, hogy szélhámos, és utólag úgyis ki fog derülni, hogy minden a te felelősséged.
Csak az korrekt, ha ezt kiemelten előre közli, hogy mindenért te vagy a felelős, és ez alapján vedd igénybe a szolgáltatás, és fizesd ki az árát, már ha így is úgy gondolod, hogy megéri :)

llyes Edit (törölt) 2010.07.02. 10:30:21

@aszora: Ügyvédnek kell, hogy legyen felelősségbiztosítása, könyvelővel is csak akkor szabad szóba állni, ha van neki.

Egy kisebb kft. éves könyvvizsgálata 100.000 forint körül van. Gondolom, egy jelzáloghitel-szerződést is megvizsgál a független könyvvizsgáló ennyiért. Kiszámolja, hogy x% árfolyamváltozás esetén szerződés szerint mennyi lesz a törlesztő, stb. Írásba adja, felelősséget vállal érte. Egyoldalú szerződésmódosítással persze nem tud kalkulálni, de az többnyire (pl. a zöld banknál) csak rátesz egy-két lapáttal a krízisre, önmagában nem az temeti maga alá a hitelfelvevőt.

Ettől függetlenül persze sok igazság van abban, amit írsz, hogy nem csak az állampolgár, de minden szereplő tolja el magáról a felelősséget, és ebben egyes szereplők jobban tudják az érdekeiket érvényesíteni, mint mások.

aszora 2010.07.02. 11:10:34

@Illyés Edit:
Hát ez régen volt, akkor még nem volt pl. könyvelői felelősség. De tökmindegy, mert ha minden szabályos, akkor sem garantált, hogy az ügyfél érdekét megfelelően tökrőző döntés születik, mert az döntés joga és felelőssége bionyos dolgokban mindig az ügyfélé, a megfelelő tájékoztatásra pedig nincs nem adható garancia (nehéz is lenne).
Éppen ezért egyre többen vannak azon a véleményen, hogy akkor már az ügyfél felelőssége se legyen korlátlan, mert milyen dolog, hogy mindenki korlátolt felelősségű, egy kivétellel :)

Azaz: legyen magáncsőd, és ha a hitelfelveő nem teljesít, akkor a hitelező viheti aházat vagy a kocsit, de semmi többet nem követelhet!

Kalkulálja úgy a hitelfeltételeket, hogy ha az bármikor bedől, akkor a fedezet fedezze a követelést, és pont.

eztígyhogy (törölt) 2010.07.02. 21:26:02

Kedves Edit,

elkerülte a figyelmed, hogy a törlesztőrészlet emelkedés 40 illetve 55% volt CHF-ben, nem forintban. Csak a közjegyzőnél derült ki, hogy kamu kedvezményes beetető törlesztőrészlet van, és hogy jó pár tízezerrel lesz több az törlesztő, amit félév múlva fizetni fogok. Miután már többszázezrem állt az ügyletben, és egyébként kifejezetten rákérdeztem tanulva előző rossz tapasztalatimból, mire számíthatok félév múlva. A tanácsadó azt mondta ez a normál kamat és az ügyféltájékoztatókból sem derült ki más. Levezetett táblázatokat kaptam a futamidő végéig a havi törlesztőm nagyságáról, bár esküdött, hogy az árfolyam max 10-20% eltérést mutathat, én 50%-kal kalkuláltam. Nem fogadtam el a teljes felajánlott hitelösszeget, ami 40%-kal volt magasabb CHF-ben számolva, mint amire szükségem volt. Ez amúgy belefért a jövedelmembe.
Félév múlva CHF-ben lett a törlesztőm 55%-kal több. Plusz a válság. 6%-ből 9,3% kamat, ami azóta is másfél éve ennyi, és miután a legutolsó kamatperiódusban sem csökkentették, még egy darabig ennyi is marad. Az 50%-os árfolyam emelkedés bőven belefért volna, de nem az 50%-os CHF kamatmelés! Évi fizetnivalóm a bank felé nincs, nincs mi alapján feltőkésíteni az összeget. Túlvállalatam magam? A törlesztőrészletem több mint a duplája, és a különbözetet mások 1-2 hó alatt keresik meg. Sokatmondó azonban, hogy a bank a 30 éves futamidő első két évében már megkereste rajtam a kihelyezett tőke 30%-át, a futamidő végére a kihelyezett CHF tőke 3Xosát, a HUF tőke több, mint 5Xösét szeretnék beszedni. Európa kulturált felén ez uzsora kamat, van olyan ország, ahol ezt számszerűsítik is.
Kedves Edit, pontosan tudom, hogy a bank átvág. Azt is, hogy ezt a gyenge PSZÁF miatt teheti meg. Sokat mondó, hogy előző PSZÁF elnökünk készségesen átadta a helyét az újnak, miután még egy árva sort sem mutatott be arról a 30 bankos kamatvizsgálatról, amit hónapok óta reklámozott. Szintén sokat mondó, hogy kishazánkban az első kamatcsökkentések épp ezen vizsgálat idején történtek, természetesen a féléves kamat periodusok miatt pont csak a tavaszi fordulónaposok hitelére lesz hatással. Köztudomású, hogy a legtöbb lakáshitel nem áprilisban köttetik. Ha nem értenék a dologhoz, akkor elhinném a porhintést, amivel a népet etetik, de nemzetközi joggal foglalkozom és elképesztő, ami ebben az országban megy. Pontosan tudtam, hogy egy bank sok mindent megtehet ebben az országban, de legalább a saját jól felfogott üzleti érdekükben bíztam, ha már engem, mint ügyfelet lesz...ak. Sajnos a saját jól felfogott üzleti érdeküket sem bírják végiggondolni, ezért vagyunk ott, hogy a hitelállomány nagyon-nagy része billeg a bedőlt hiteleken és dőlni készülőkön túl. Mindezentúl a legnagyobb baj, hogy az a több, mint egy havi átlagfizetés, amit befizetek a csoda banknak, nem kishazánk vállalkozóit gazdagítja, hanem egy külföldi anya veszteségeit csökkenti és eme külföldi anya ügyfelének máig sem kell horrortörlesztővel küzdeni, mert őt védik saját országának ügyfél jogai. Nem véletlen, hogy az Európai Bankszövetség hisztizik a bankadó miatt; ki a fene fogja finanszírozni az anyákat, ha lányok nem utalják ez extra profitot. Minden Magyarországon bankba befektetett 100 forintból a tulajdonos éves mérlegtől éves mérlegig 100forintot akar visszakapni. Ez 100%os profitkulcs és majdnem megvan. Ha a nemzetközi bankjogot nézem az ügyféljogok szempontjából és összehasonlítom a magyarországival, alig van olyan elv, ami itthon ne sérülne. A meglevő szabályozások az ügyfelek védelmében inkább csak alaki és formai követelményeket írnak elő, mint az ügyfelek valódi jogainak biztosítását. Ez itt kérem szépen a bankjogi vadkapitalizmus. Nézd meg például a ptk-t a pénzügyi szolgálatatások részen, ha találsz benne egyetlen sort is, ami az ügyfél érdekében íródott volna, megérdemelsz egy virtuális piros pontot. Csak azért, mert az ingatlanszakmában dolgozol egyáltalán nem garantálja, hogy egyből profi nemzetközi pénzügyi jogásszá is válsz ismerve a nemzetközi gyakorlatot, szabályozásokat, azokat amiket az unióba való belépésünkkel elvben mi is követni szándékoztunk volna. (Sikerült csak a rosszat átvenni.) Nem mintha én profi lennék, de néminemű összehasonlítási alapom van.
Attól, hogy ismered a hazai banki vadkapitalizmust, egyáltalán nem biztos, hogy a demokratikus kapitalista országokban is ezek a szokások dívnak. Sajnos előző kormányaink nem erőltették meg magukat, hogy javítsanak a jogszabályi környezeten, az uzsora kamatos törvényt is úgy szétcincálták, hogy még vécépapírnak se érdemes használni. A befektetésvédelmi sem igazán vált be, szinte minden ország képes volt úgy megalkotni, hogy az alapján az egyszeri ügyfél is érvényesíthesse jogait, na pszáf szinte egy árva sort sem talál benne, ami alapján büntethetne. Megnézi a dokumentumokat, formailag ellenőrzi, de nincs annyi vér a pucájában, hogy a bankok jogász hadával szembeszálljon. Nyilván iszonyatosan jó jogászok kellenének nekik is, plusz kellene ismerni azokat a trükköket, amiket a bankok el szoktak követni, plusz ki kellene sétálni a bankhoz, helyben azonnal kérve anyagot, hogy ne tudják kozmetikázni. A pszáf nem szokott kisétálni, mondván se pénze, se ideje rá. Magyarországon nincs valódi pénzügyi kontroll. Ez volt Amerikában is, csináltak is egy világválságot. A bankárok olyanok, mint az aranyhalak, nem szabad sok kaját szórni nekik az akváriumba, mert halálra eszik magukat. Ők is ilyenek, ha nem szabályzod őket, profitéhségükben felzabálják saját ügyfeleiket, s mire észbe kapnak dől a rendszer. S még mindig aranyhal, ha legközelebb több kaját szórsz, akkor sem hagynak fel a zabálással tanulva szerencsétlen társaik végzetéből. Most ez van. A bankoknak lett volna módjuk egy évig levegőt hagyni az ügyfeleiknek, hogy ne horror kamaton törlesszenek, nem tették, sok ügyfélnek nem maradtak tartalékai a következő válságra. Az állammal felvásároltatni a rossz hiteleket gerinctelen dolog, de erre jó (lenne) az állam, bankadót fizetni, azt nem, mi az hogy... Na, itt meg a következő bibi. Az más tészta, hogy a mentettek milliókat buknak, a bankok a nyomott áron átvett hitelek után is nullán lesznek az előre beszedett horror törlesztők miatt, a szerncsétlen egyszeri hiteles meg szépen piaci bérleti díjon visszacsengeti megmentése költségét. Az államnak a 90es években eladott romhalmazából lesz egy csilli-villin felújított új bérlakása. Egyszeri ügyfél meg majd lakik valahol, ha nem fogja tudni fizetni öregkorában a piaci bérleti díjat.
...és még telik kenyérre, de a hócipőm tele van azzal, hogy félvilág támogatására adózom, én pedig mindent extra piaci áron kapok, arról nem is beszélve, hogy az elmúlt 2 év alatt milyen áremelkedések voltak... Röpke két év alatt majdnem megháromszorozódtak a megélhetési költségeim. Kicsit elegem van már abból, hogy birkának néznek és nagyon nincs már kedvem ebben résztvenni. Éltem külföldön, megálltam a helyem, boldogultam, gyarapodtam, tehát képes vagyok rá. Ha ez itt nem megy, és rajtam kívül sok millió honfitársamnak sem, akkor nem bennem/bennünk lehet a hiba.

llyes Edit (törölt) 2010.07.03. 00:09:07

@mérges vagyok: "Csak a közjegyzőnél derült ki, hogy kamu kedvezményes beetető törlesztőrészlet van... Ha nem értenék a dologhoz... de nemzetközi joggal foglalkozom..."

Vannak azért itt nehezen értelmezhető momentumok ebben a történetben. :)

Ha másfél éve nem csökkentik az ügyleti kamatot, az valóban probléma, de ha nem vagy megelégedve a szolgáltatóval, akkor lépni kell és átvinni a hitelt másik bankhoz, nem pedig várni a csodára.

Mondjuk én az FHB-t eleve nagy ívben elkerültem volna (ha jól értem, náluk vagy).

Rorgosh 2010.07.12. 09:18:01

@aszora:

Megtaláltad a kulcsot, de elmentél mellette:

"Minél alacsonyabb a kamat, annál nagyobb a kockázat."

A devizahitelek kamatai lényegesen alacsonyabbak voltak (még mindig azok!) mint a forinthiteleké. Vagyis nagyobb volt a kockázat. És a legtöbb ember el sem gondolkodott azon, hogy ha nagyobb a kockázat, akkor egy picit érdemesebb lenne óvatosnak lenni.

Ha elolvasod a neten felsorolt drámákat majdnem mindig az alábbit látod: lakáshitel+autóhitel+áruhitel (vagy általános hitel).

És itt látható az óvatosság hiányának a lényege. Önmagában a kockázatos lakáshitel nem lett volna még gond, maradt volna tartalék a családi költségvetésben, és mégiscsak lakni kell valahol.

Ám ugyanakkor ott volt egy autóra és általános fogyasztásra felvett hitel is, amelyek következtében egyszerűen alig maradt pénzügyi mozgástere a családoknak. Ráadásul ezek is devizahitelek voltak jobbára, így ezeknek a kockázatai megegyeztek a lakáshitelével.

És itt jön az adós felelőssége. Lakni kell valahol, és érthető, hogy az ember a legolcsóbb hitelt választja, még ha annak magasabbak is a kockázatai. Ám ekkor már tényleg nem kényszeríti arra semmi, hogy felvegyen még egy hárommilliós hitelt autóra és még fél-egymilliót úgy általában. Mert ezeknek ugyanúgy meg kell felelni, mint a lakásra felvett 10-15 milliónak. A legtöbb bajba került adós esetében márpedig ezek járulékos hatása okozta a teljes pénzügyi ellehetetlenülést, amiből most a társadalom egészének kell kimenteni őket.

Mert a banki különadót is mi fizetjük meg. Nálunk lesz miatta drágább a hitel, alacsonyabb a betéti kamat, a beszűkülő hitelforrások miatt lassabb a kilábalás a válságból.

A kilakoltatási moratóriumnak is lesznek ugyanígy költségei. Ha a bank nem juthat a pénzéhez, akkor a veszteséget - mint minden vállalkozás a lényegéből adódóan - a fogyasztóra (ez esetben az ügyfelekre) terheli.

Vagyis megint az áll be, hogy más viseli a kockázatokat, és másnak vannak pénzen megvásárolható javai a kockázat felvállalása révén...

aszora 2010.07.12. 12:43:15

@Rorgosh:

Hali,
Persze a hitelfelvevőnek van felelőssége, viszont nincs felelőtlen hitelfelvevő felelőtlen hitelező nélkül :)

A banki managerek, ügynökök hada pedig a jutalékban érdekelt, így várhatóan manipulálni, félretájékoztatni is hajlandók az ügyfeleket a minél több hitel kihelyezése érdekében.

Ha pedig egy hosszútávú ingatlanhitelben tudottan magas a kockázat, akkor miért nincs olyan szabályozás, ami a kockázatok figyelembevételét kikényszeríti? Pl. gépjármű-felelősségbiztosításra is lehetne azt mondani, hogy nem kötelező, mindenki ítélje meg a saját kockázatát, mégsem mondják.

Az meg a másik, hogy az ügyfél nem tudja a kockázatot megbecsülni, mert az a bankok viselkedésétől függ. Ha mondjuk bankok-ügynökök sok eleve kockázatos hitelt helyeznek ki, akkor az árfolyam drasztikus gyengülését és a kamatkockázatot is részben a saját viselkedésükkel okozzák, ilyen alapon max mondjuk ötödakkora hitelt szabadna felvenni, mint amennyit a bank hajlandó adni, mert ki tudja mit csinál még, kiknek ad aztán majd egyoldalúan módosítja a szerződés, mondván, hogy megnőtt a "kockázat".

Ha a bankok nem folytatnak prudens hitelkihelyezési gyakorlatot, akkor semmilyen hitelt nem szabad felvenni, mert az ügyfél számára ez extrém kockázat, nem tőle függ, a szerződést pedig a bank majd egyoldalúan módosítja.

Ha pedig elismerjük, hogy egy hosszútávú hitelnek időben növekvő kockázata van, akkor nem szabada engedni olyan konstrukciót, amiben a törlesztőrészlet (azonos feltételek mellet) nem változik.

Hanem olyan hitellefutást kell kalkulálni, hogy minden évben mondjuk 2%-kal csökkenjen a törlesztőrészlet. Ezzel figyelembe vettük valamennyire a jövőbeni kockázatot, mert pl. egy 20 éves 5 milliós lakáshitelnél a kezdő és utolsó törlesztő részlet között az eltérés 40%, tehát a kezdő részlet nem 40 ezer lenne hanem 50 ezer, az utolsó pedig 30 ezer.
Akkor eleve kisebb összegű hitelt vesznek fel, mert a magasbb kezdő részletet is ki kell fizetni, és van egy "puffer" a konstrukcióban, a tőketartozás jobban csökken az elején mindjárt.
süti beállítások módosítása