Ha a jobb és baloldali fogalmat a hagyományos értelemben használjuk, akkor a jobboldali a fiskális megszorítások mellett kell legyen, míg a baloldali ezek ellen.
A káoszt az okozza itt nálunk Mo-n, hogy a szocik - álbaloldaliként kőkemény neoliberális vérkonzervatív gazdaságpolitikát folytattak, míg a Fidesz és kapcsolt részei - szintén áljobboldaliként - valójában vérszocdem, majdnem kommunista gazdaságpolitika felé menetelnek (szerintem most helyesen, amúgy).

Én azt látom ma, hogy a közgazdászok jelentős része tudja, hogy mi történik a közgáz törvényei szerint, azonban azt sok esetben nem veszik figyelembe, hogy a valóság azért nem teljesen ilyen (még az USA folyamatait sem lehet tisztán leírni, pedig ők nagyon követik a piacot). Sőt, idehaza erősebben nem olyan, mivel van egyrészt a múlt, amit még mindig nem vetkőztünk le teljesen, másrészt van egyfajta sajátos mentalitás bennünk, ami miatt közgazdaságtan szempontjából sokszor nem racionálisan döntünk.

Példa: pár éve az árampiaci verseny megjelenésével az árak nemhogy lefelé, hanem felfelé mozdultak el.

@greybull: Tévedsz, a szocik egyáltalán nem olyan neolibek, mint az a legendáriumban elterjedt, ha azok lenének akkor az 50% körüli állami GDP felhasználási arányból jópár %-ot le kellett volna faragniuk az elmúlt 8 év során. De nem tették, sőt szerintem még növelték is. A fidesz retorikájában balról előzi őket.
Neolib párt jelenleg nincs a magyar politikai palettán, az MDF próbált ebben a színben indulni, de rájuk már senki se volt kíváncsi akármit is mondtak.

@Avatar:
Egyetértek. Az MSZP nem volt neolib, csak bepánikolt a megszaladó hiány miatt.

A magyar állam 2005-ben és azután jelentős mennyiségű japán jen kötvényt bocsátott ki, okozzott plusz veszteség kb. 100 mrd Ft, ennyivel többet kell majd törlesztenünk, ebben mi volt a logika? (Persze: "a lakosság a felelőtlen hitelfelvevő...")
A manyupok bevezetése eddig kb. 500-600 mrd Ft veszteséget okozott (ennyivel került többe a plusz adósság finanszírozása, mint a kezelt tőke hozama).
Ebben mi a logika, hogyan fogja ez javítani a nyugdíjrendszer hosszú távú egyensúlyát?(mert szerintem rontja).

Az MNB 2008-ban, a válság előtt törölte el az árfolymasávot, lehetővé téve 2000 mrd Ft értékű devizahitel kihelyezését kb. 9 hónap alatt, ami több, mint az előző két évben összesen.
Devizatartalék persze nincs.
Simor véleménye:

- "A válság nem volt előre jelezhető" (megj: hát van aki másképp gondolta)
- "A szomszéd országoknak is alacsony devizatartalékai voltak" (megj: ekkora devizaadósságuk sem volt, különben is ha a szomszéd kútba ugrik, akkor...)
- "A válság a kapitalista gazdaság időnként elkerülhetetlen velejárója" (megj: ezt sem mindenki így gondolja, még a Nobel-díjasok közül sem).

A lehető legrosszabb döntések születettek, és ennek árát nyilván mi fogjuk kifizetni.
Nem látom azt a fránya logikát (hacsak azt nem feltételezzük, hogy ezek a döntések valamilyen érdekek mentén szándékosan így születtek.)

@aszora:
"Ebben mi a logika, hogyan fogja ez javítani a nyugdíjrendszer hosszú távú egyensúlyát?(mert szerintem rontja)."
Marha egyszerűen, a nyugdíjas nem él örökké. A jelenlegi hiány abból fakad, hogy a befizetők egy része már nem (csak) az államiba fizet, de kifizetettek mindegyike onnan kapja. Még, azonban ez pár éven belül rendeződik, pusztán biológiai okok miatt.
Utána viszont azért javítja, mert a rendszer másként működik. Most amit befizetsz, abból fizetik ki a nyugdíjasokat. Függ a befizetők és kifizetettek arányától.
A másikban pedig, amit befizetsz, azt fogod visszakapni. Nem szorulsz rá az egyre csökkenőszámú befizetőre.

Ám mindez tökéletesen offtopic.
A lényeg, hogy nem válsz jobboldalivá (Magyarországon neoliberálissá) attól, hogy ismered a közgazdasági összefüggéseket.

My Lord,
Annyiban ontopic, hogy jobboldaliként érdekel a logika :)

Márpedig az én logikám azt diktálja, hogy ha valaki tesz egy állítást, akkor tegyen mellé számítást, különben csak ámítás :)

Még nem láttam olyan számítást, ami kimutatta volna, hogy mikor és hogyan (mennyivel) fogja javítani a nyugdíjrendszer egyensúlyát a 2. pillér.

Meg azt is diktálja a logikám, hogy ha a költég nagyobb, mint a hozam, akkor veszteség van, egyelőre ez az ami biztos. Megfelelő korrektül levezetett jövőbeni nyereség kimutatása nélkül nem látszik, hogy a helyzet hogyan is javítja az egyensúlyt.

Konkrét számok nélkül viszont minden erre vonatkozó kijelentés puszta spekulációnak minősíthető - az én logikám szerint.

Szóval szeirntem nem ignorálni kell a logikát, hanem inkább szigorúbban érvényre juttatni - a közgazdaságtanban is.
Nehéz ugyanis elképzelni, hogy olyan megoldások, amelyek növelik a rendszerszintű kockázatot, hogyan javítják a stabilitást.

Logikus pl. szerintem hogy ha nő a kockázat, akkor azt valahogyan (tartalékkal) fedezni kell, de pl. úgy látszik, hogy a jegybanknál ezt nem tudták/nem így gondolták.
Aztán pedig pl azt olvasom itt a blogon, hogy a hitelfelvevők "felelőtlenek", "nem számoltak a kockázattal", "alacsony szintűek a pénzügyi ismeretek" stb. Közben meg azt látjuk, hogy az állam jen kötvényeket bocsát ki (Szamuráj(am:Harakiri)-kötvények), feltételezem, hogy ezt is közgazdászok tanácsolták, és nem az OKtatási Minisztérium szakemberei. Az MNB-nél pedig szintén szakemberek nem számoltak kockázatokkal.

Szóval nem tűnik logikusnak, hogy az átlagpolgárt ekézzük/lesajnáljuk, mikor vezető közgazdászok olyanolyan rossz vagy még rosszabb döntéseket hoztak, ez eléggé inkonzisztens érvrendszer, márpedig a matematikában csak akkor tekinthető valami logikának ha konzisztens.

@aszora:
Jobboldali, vagy fideszes? (A kettő kizárja egymást)

Egyrészről minden átállás jár tranzienssel (most ezt látod), másrészről vannak demográfiai trendek amik egyértelműen megmondják, hogy a kiosztó-kirovó rendszer zsákutca. A tőkefedezeti rendszer viszont biztosan fenntartható, mert csak attól függ, hogy te mennyit fizettél be. Legalábbis elméletben. Gyakorlatban a te befektetésedet is el kell adni valakinek, igaz az nem szükségképpen egy másik új belépő.

A hitelfelvevők tényleg felelőtlenek.

A valóélet nem matematika. Nem tudjuk pontosan mik lesznek a döntéseink következményei, illetve nem ismerjük a mostani helyzetünket, ezért nem nehéz hibázni.

@Lord_Valdez:
A másik topicban már leírtam, de szerintem a lényeg a manyup-okkal, hogy azok sehogy sem tudják magukat függetleníteni a gazdasági helyzettől. Hiába tőkefedezeti, a tőke értéke is gazdaság teljesítményétől függ, ezt jól példázta pl. a tavalyi év, igen nagyokat buktak a manyup-ok.

Úgyhogy szerintem nem tudják garantálni az egyensúlyt, márcsak azért sem, mert ha valami gond van, akkor az állam úgyis kénytelen lesz plusz pénzzal beszállni ilyen olyan támogatásokkal, ha pedig az államiban is korrekt számítási mód lenne, akkor az is simán egyensúlyban lehetne.

Éppen most volt egy cikk asszem a portfolio-n, amiben egy amerikai ipse is épp azt fejtegette, hogy a tőkefedezeti sem tudja garantálni az egyensúlyt, nekem is ez a véleményem.

Amíg az állami nyugdíjkiadások politika/választói nyomás függvényei, és nincs korrekt számítási metódus, addig semmi sem tudja garantálni az egyensúlyt. Ha pedig van egy állami, akkor a manyup csak növelte az állami kiadásokat x évig, ezzel is gátolva a gazdaság fejlődését, arról nem is beszélve, hogy egy komlyan eladósodott országnál (mint amilyen magyaroszág már több mint 30 éve) a plusz adósság igen jelentős plusz kamatterhet jelent, mert a határ(kamat) költség ilyen esetben biztosan jóval nagyobb, mint mondjuk a manyup-ok állampapír állaományára eső átlagos kamat költség, tehát az egész adósságállomány finanszírozása a manyup-ok miatt (is) igen jelentősen drágult meg, szerintem ez jelentős plusz költség, ami pl. mélyítheti/elhúzhatja a problémákat, csökkenti gazdasági teljesítményt, és mint láttuk ez a manyup-ok hozamára is eléggé negatívan tud hatni.
Ha pedig csak olyan alacsony nyugdíj jön ki, hogy abból az átlag éhenhal, akkor nem lesz egyensúly, mert az állam úgyis beszáll.
Ha meg a korhatárt stb manipuláljuk, hogy tartsuk az egyensúlyt, akkor egint felesleges költség a manyup, mert ezt anélkül is meg lehet tenni.

Azzal pl. mi van (ezt nem tudom), hogy ha a manyup-befizetés örökölhető, akkor emellett kaphat-e az örökös pl. özvegyi nyugdíjat? Mert ugye elvileg nem kellene, kérdés hogy gondoltak-e erre pl. , ennek nem néztem utána. De sok itt a bizonytalanság, a várható haszon szerintem fiktív, a költség viszont nagy és tuti.