Sokan vélik úgy, hogy a terrorista akciókba a szegénység és rossz gazdasági körülmények okozta stressz hajszol embereket. A probléma csak az, hogy a jólét mértéke és a terrorista akciók mennyisége között nincs kimutatható összefüggés.
Efraim Benmelech, Claude Berrebi és Esteban F. Klor műhelytanulmánya ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy a terrorizmus minősége (az öngyilkos akciók szervezettsége, végrehajtásuk módja, pontossága stb.) igenis kapcsolatban állhat a gazdasági nehézségekkel. Legyenek bármennyire is megszállottak, az öngyilkos merénylők éppúgy választanak, mint bárki más. Választanak a piacgazdaság nyújtotta elfoglaltságok és a merénylés között. Gazdasági fellendülés idején a tehetséges és alkalmas emberek előtt sokkal több lehetőség tárul fel a kielégítő polgári elfoglaltságok közül, válság idején a jobban képzettek, tehetségesebbek között is több a munkanélküli. Így bizony sokkal több magasan képzett és tehetséges embert tartalmaz az a kör, amelyből a szélsőséges csoportok toborozhatnak. Persze - ahogy máskor is - nem egyszerűen ez az ötlet a tuti. A tuti az, amikor a megfelelő statisztikai apparátussal megpróbálunk empirikus bizonyítékokat szolgáltatni a hipotézis mellett. Ezt teszi a tanulmány.