nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

A társadalomtudományok királynője

2010.09.27. 16:13 eltecon

Sokan a közgazdaságtan imperializmusaként emlegetik azt a jelenséget, ami miatt Justin Wolfers (a Freakonomics blog rendszeres szerzője) egy vele készült interjúban a közgazdaságtant a társadalomtudományok királynőjének nevezi. Arról van szó, hogy a közgazdászok szerint az általuk kedvelt logika és zárt elméleti rendszer a társadalmi jelenségek sokkal széresebb körének elemzésére alkalmazható kiválóan, mint a közvetlen gazdasági események világa. Van, aki örül ennek, maga Wolfers például, és van, aki nem.

Ha valakinek nincs ideje arra, hogy az egész beszélgetést végigolvassa, Wolfers a Freakonomics blogon is kínálja ars poeticáját. Meg kell hagyni: önbizalomhiányban nem szenved.


30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr562327162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BISMARCK 2010.09.27. 22:13:10

Esetleg vmi félresikerült zabigyerek. De az biztos, hogy a társadalomtudományok császára - és az összes társadalomtudomány ősatyja - a történettudomány.

greybull 2010.09.28. 14:44:20

az biztos, hogy a közgazdaság - Nő. De hogy nem királynő, vagy királyné, az is biztos - szerintem a társadalomtudományok ringyója.

toronto 2010.09.28. 15:33:21

@BISMARCK:

No és melyik irányzat lenne a „zabigyerek”?

Volt/van egy pár…

en.wikipedia.org/wiki/Schools_of_economic_thought

toronto 2010.09.28. 15:37:53

@BISMARCK:

A történettudomány – a „császár” –
híresen értéksemleges és objektív…

perro morado 2010.09.28. 15:45:52

Justin Wolfers is a shameless self-promoter.

BISMARCK 2010.09.28. 18:03:36

@toronto:

Nem osztom irányzatokra, együtt az egész nem ér egy kalap szamócát sem.
Ne haragudj de nincsenek jó tapasztalataim. Én egy típust ismerek, azt, amelyik meg van róla győződve, hogy nála van a Bölcsek Köve. Amit mond az úgy van és kész.
Ill. a tapasztalat. Adott egy szerszámgépekkel foglalkozó cég. A mérnökök, marósok állandóak olyan mint egy család. A közgazdász managerek jönnek-mennek. Az egyik azt mondta vegyünk autót flottában majd idővel értékesítjük őket. Így lett. A következő tiszta hülyének állította be az elődjét, az ő tanácsa az volt, hogy béreljük az autókat. Így lett. Ő is elment. Jött ez újabb, ő megint azt monda, hogy flottát vegyünk, mert mennyivel többe kifizettünk a bérlésre és még a végén autó sem maradt amit értékesíthettünk vna. Természetesen mindegyik tiszta hülyének tartotta az elődeit, akik semmihez sem értettek. Mind a budapesti közgázon végzett, mégis mit ért az ő tudásuk?

Na ja, mert a közgazdaság objektív v értéksemleges :D

toronto 2010.09.29. 10:25:32

@BISMARCK:

„mainstream” közgazdaságtan = neoklasszikus szintézis

Neoklasszikus szintézis = keynesianus + neoklasszikus közgazdaságtan

„mainstream” közgazdaságtan – 1970-ig keynesianus, 1970től monetarista dominancia

„mainstream” közgazdaságtan = proaktív állam

Proaktív állam = központi tervezés, részletes szabályozás, újraelosztás

Újraelosztás csatornái = adórendszer + pénzrendszer (törvényes fizetőeszköz, állami bankjegy-kibocsátási monopólium, belső érték nélküli pénz)

Központi tervezés, részletes szabályozás, újraelosztás
= empirikus makroökonómiai megközelítés, matematikai-statisztikai modellezés,
= gazdaságpolitika + monetárispolitika

A neoklasszikus közgazdaságtan az állami tervezés „segédtudománya”, nem „felszabadítani”, hanem „irányítani” akarja a piacot. Ez nem „laissez faire” közgazdaságtan.

Tehát

Azt minősítetted ilyen sommásan, amelyért a „Mert ipar nélkül a nemzet....2.” című topikban síkraszálltál…

toronto 2010.09.29. 10:38:40

@BISMARCK:

Modern „mainstream” közgazdászképzés = “BSc, MSc in business administration/public administration”

Itt nem a “spontán” piaci folyamatok megértése, hanem
- adminisztratív készségek elsajátítása, ill.
- a nagyvállalatok és az államigazgatás munkaerő-piaci igényeinek kielégítése
az elsődleges szempont.

„Autó flotta” – ez nem közgazdasági, hanem szabályozási probléma. A kérdés megítélése a hatályban lévő adószabályok függvénye.

toronto 2010.09.29. 10:53:06

@toronto:

Kiegészítés:

adminisztratív + matematikai/statisztikai készségek elsajátítása (a makroökonómiai modellezéshez)

toronto 2010.09.29. 10:54:30

@BISMARCK:

Vannak persze más – „heterodox” – megközelítések is, pl., ajánlom figyelmedbe az alábbi linkről elérhető könyv XIV. fejezetének 5. alfejezetét (Logical Catallactics Versus Mathematical Catallactics - 350. oldal)

mises.org/books/humanaction.pdf

BISMARCK 2010.09.29. 13:02:45

@toronto:

Nem kétlem a közgazdaság tudomány jelentőségét. De ez a több évtizede tartó gyakorlatot, miszerint mindent a közgazdászok irányításának rendelnek alá, szinte mindenhol a közgazdászé a végső szó, ezt nem tartom jónak.
Nekem az a tapasztalatom amit leírtam, mindenbe beleszólnak de igazán nem értenek semmihez, a felelősséget pedig áthárítják.
Amit leírtál, a különböző irányzatok ill. ezek "versengése" ez kb. mint a történettudományban az eszmetörténet, sehova nem vezet.
Sztem az autós történet jól mutatta be a problémát. Egymás lenézése, felelősség hárítása ill. az egyetemen elsajátított tudás alkalmazhatatlansága a napi problémák megoldására.

toronto 2010.09.29. 13:07:53

@BISMARCK:

Akkor te egy piaci fundamentalista „laissez faire” fan vagy:)

Ez a te irányzatod:)

en.wikipedia.org/wiki/Austrian_School

toronto 2010.09.29. 13:11:00

@BISMARCK:

Bár mondjuk a "Bismarck" nick-el ez egy kissé disszonáns. Mondhatni oximoron:)

BISMARCK 2010.09.29. 13:34:15

@toronto:

:D
Ha a Német Császárságnak a piaci fundamentalizmus lett vna megfelelő abban az időben, akkor Bismarck az lett vna :) Nem voltak neki ilyen elvi megkötései :)

toronto 2010.09.29. 14:18:48

@BISMARCK:

Gazdaságpolitikai döntéshez közgazdász kell.

German historical school of economics
en.wikipedia.org/wiki/Historical_school_of_economics

State Socialism
en.wikipedia.org/wiki/State_Socialism

toronto 2010.09.29. 17:33:56

@BISMARCK:

1878-tól indul a német protekcionizmus/kartellizálás, ezt

• mindössze 36 év választja el az I világháború kitörésétől
• 40 év a Német Császárság összeomlásától
• 45 év a weimari hiperinflációtól

Fantasztikus sikertörténet… Tényleg erre volt szükségük.

BISMARCK 2010.09.29. 20:40:50

@toronto:

Nem akarlak megbántani, de feltételezésem szerint nem vagyunk egy szinten sem a 19. század ismeretében, sem Bismarck életének az ismeretében, sem a Német Császárság történetének ismeretében. Ezt pár nap alatt nem lehet a wikiről pótolni.
Így ezt a vitát nem fogjuk végigvinni.
A németek nem tettek mást, mint az angolok pár száz évvel korábban. A különbség annyi, hogy akkor a német területek nem tudták az érdekeiket egységesen képviselni. Erre csak 1871től volt lehetőség.

fake plastic trees 2010.09.30. 02:46:56

még gimis koromban hallottam, hogy a történelemben nincs "ha". mindig meg akartam kérdezni valakit, hogy most tényleg nincs?

BISMARCK 2010.09.30. 05:56:04

@fake plastic trees:

Ez hülyeség. Azok a doktriner történészek szokták ezt mondani, akik semmilyen ellenvéleményt nem viselnek el. Az más kérdés, hogy nehéz megvitatni a "mi lett vna ha" kérdését, hiszen nem vagyunk minden információ birtokában, ill. nem a vitatott történelmi helyzetben élünk.
De itt egy ellenpélda, aki hajlandó volt erre a kérdésre kulturált választ adni:
videotar.mtv.hu/Videok/2010/09/29/09/162_eve_tortent__a_Pakozdi_csata.aspx

toronto 2010.09.30. 09:25:37

@BISMARCK:

Én ennek „sziporkázó” sztorinak a végén mindössze
• egy iszonyatos vérfürdőt
• és társadalmi-gazdasági összeomlást látok.

en.wikipedia.org/wiki/German_Revolution_of_1918%E2%80%9319

Tud be ezt hiányos történelmi ismereteimnek:)

PS:
Persze menet közben is voltak „apró” botlások:

en.wikipedia.org/wiki/Herero_and_Namaqua_Genocide

amelyek akkoriban senkit sem érdekeltek…

en.wikipedia.org/wiki/Herero_and_Namaqua_Genocide#Concentration_camps

en.wikipedia.org/wiki/Herero_and_Namaqua_Genocide#Medical_experiments

így utólag persze már érdekesek…

Érdekes ellenpont ez a „szociálisan érzékeny” bismarck-i Staatssozialismus-hoz

A briteket pedig inkább hagyjuk:)

BISMARCK 2010.09.30. 09:34:53

@toronto:

Bismarck 1898-ban meghalt.

BISMARCK 2010.09.30. 09:38:41

@toronto:

Ami pedig a sziporkázó sztorit illeti.
A Német Császárság úgy 1890-ig Európa vezető hatalma volt, egy kiváló politikus irányítása alatt. Utána is Európa vezető hatalma maradt, de egy kókler - kb. akkori Gyurcsány - irányítása alatt.

toronto 2010.09.30. 09:51:30

@BISMARCK:

Vissza a közgazdaságtudományhoz.

Az „eszmetörténeti versengéshez”

Ez egyáltalán nem jelentéktelen. Ez nem csak a „közgazdászokról” szól. Sőt elsősorban nem róluk szól. Nem ők „irányítják” a világot. A témának nagyon jelentős politikai „áthallása” van.

Pl..
• a marxi közgazdaságtan
• a német történeti iskola (Historische Schule der Nationalökonomie)
• az „osztrák” közgazdaságtan és
• a neoklasszikus szintézis

egészen más politikai megoldást sugall…

A „célállapot” konkrétabban:

• marxi közgazdaságtan – proletárdiktatúra
• német történet iskola – kartellizált, protekcionista, militarizált birodalom
• „osztrák” közgazdaságtan – „laissez faire” „éjjeliőr állam”
• neoklasszikus szintézis – vegyes gazdaság, globalizálódó (szociális) piacgazdaság

A protekcionizmus hosszú távú hatásaként pedig az alábbi egyenlet nagyon jól megállja a helyét:

Protekcionizmus, merkantilizmus = háború

Vagy legalábbis feloldhatatlan ellentét. Itt konkrétan vesztesek és győztesek vannak. És hosszútávon mindenki veszít.

Az általad emlegetett merkantilista Angliában az átlagember koldusszegény volt. És különösebben nyugodt helynek se lehetne beállítani. 18 évvel a hajózási törvények elfogadása után, pl. végleg elűzték a Stuartokat (1688 Glorious Revolution).

A valódi brit „take off” az ipari forradalommal indult, az pedig alapvetően nem merkantilista vállalkozás volt. Az egész sztori a korábbi feudális kötöttségek leépítéséről, szabad versenyről szólt.

toronto 2010.09.30. 10:03:03

@BISMARCK:

Nem akartam azt írni, hogy 20 évvel a halála után omlott össze a Német Császárság.

Mindössze arra akartam célozni, hogy 1878-ban Németország elindult egy bizonyos úton…

BISMARCK 2010.09.30. 10:04:29

@toronto:

Nem mondom, hogy helyes volt ill. akkor azt gondolták és a pillanatnyi érdekek szerint az volt.
Azt sem gondolnám, hogy a korabeli Anglia szegény ország lett vna, pl. ők kimaradtak a 30 éves háborúból, tehát már csak ezért is jobban álltak mint mások.
Azt sem gondolom, hogy a protekcionizmus jó megoldás, de néha nincs más.
Nekem legjobban az éjjeli őr állam elképzelés tetszik, de az utópia.

BISMARCK 2010.09.30. 10:06:32

@toronto:

Én azt arra írtam, hogy az a népirtás 1903ban volt és Bismarck akkor már 5 éve halott.
Azért abban kb. egyöntetű a korszakkal foglalkozók álláspontja, hogy II. Vilmos trónra lépéséig jól mentek a dolgok.

toronto 2010.09.30. 10:49:20

@BISMARCK:

Anglia nem volt a szó klasszikus értelmében hadszíntér, de azért teljesen nem maradt ki a harmincéves háborúból.

en.wikipedia.org/wiki/Anglo-French_War_(1627-1629)

A 30 éves háború utolsó szakaszában pedig „hazai ügyekkel” voltak elfoglalva.

Az “angol polgárháború” különbözőképpen érintette a brit szigetek lakosságát. Angliában kb. a lakosság 3.7%-a halt meg, Skóciában a 6%-a.

Írországban azonban a polgárháború brutális népirtással végződött, néhány év alatt 40%-al csökkent a sziget lakossága.

Aki pedig túlélte ezt az „epizódot” az jogfosztott lett a saját szülőföldjén…

Igaz „merkantilista” paradicsom… Győztesekkel és vesztesekkel…

en.wikipedia.org/wiki/English_Civil_War#Casualties

“The combination of warfare, famine and plague caused a huge mortality among the Irish population. William Petty estimated (in the Down Survey) that the death toll of the wars in Ireland since 1641 was over 618,000 people, or about 40% of the country’s pre-war population. Of these, he estimated that over 400,000 were Catholics, 167,000 killed directly by war or famine and the remainder by war-related disease”

en.wikipedia.org/wiki/Cromwellian_conquest_of_Ireland#Guerrilla_warfare.2C_famine_and_plague

toronto 2010.09.30. 10:56:26

@BISMARCK:

Nem szeretem a „perszonifikált” történetírást, sokkal érdekesebbek az alant „meghúzódó” társadalmi-gazdasági folyamatok.

Persze ez se lehet „értéksemleges” és „elfogulatlan”, de az én – határozottan szubjektív –véleményem szerint valahogy érdekesebb, provokatívabb történetek jönnek ki a végén. Amelyek pl. korábban „elfogadott”, „letárgyalt” történeteket egészen más megvilágításba helyeznek. Aztán a nyájas olvasó dönt, hogy mit hisz el belőle és mit nem.

BISMARCK 2010.09.30. 11:07:54

@toronto:

Pedig nehéz eltekinteni, csak a teljesség igénye nélkül pl. Nagy Sándor, Caesar, VIII.Henrik, Mátyás, Sztálin, Hitler, Napóleon.

toronto 2010.09.30. 11:41:05

@BISMARCK:

Pl. itt se maradnak ki a történelmi személyek, csak máshogy kerülnek képbe.

mises.org/books/historyofmoney.pdf
süti beállítások módosítása