A Nobel-díj feletti örvendezésünk közben elsikkadt, hogy az október veszteséget is hozott a közgazdaságtannak: 9-én, 99 évesen elhunyt a Nobel-díjas francia Maurice Allais. A következetesen franciául publikáló Allais ott volt a modern pénzügytan bölcsőjénél, már 1947-ben overlapping generations modellel dolgozott, diákjai között ott a szintén Nobel-díjas Gérard Debreu, de nevét széles közgazdász körökben leginkább a döntéselmélet Allais-paradoxona tette ismertté.
A várható hasznosság fogalmán alapuló, máig használt döntéselmélet alapjait letisztázó Leonard Savage egyik axiómájáról, a függetlenségi axiomáról (más néven a sure thing principle-ről), maga Savage azt írta, “Nem ismerek még egy, a döntésekkel kapcsolatos nem-logikai axiómát, amelyet ilyen készségesen elfogadna mindenki” (L.J. Savage: Foundations of Statistics, 1954).
Ehhez képest, az anekdota szerint Allais az Amerikai Közgazdasági Társaság 1953-as kongresszusán híres paradoxonával bebizonyította, e speciális esetben maga Savage sem tesz eleget saját axiómájának.
