a kontraszt elég éles. a gombnyomás előtt viszont szerintem kevesen olvasnak..

tegyük hozzá, hogy erősen demagóg dolog a KT-t a roma integrációval szembe állítani, mintha csak az egyikre lenne pénz. Ennyi erővel minden állami kiadás alternatívájaként fel lehetne vetni mondjuk a leukémiás kisgyerekek megsegítését.

@SCUMM: Egyetértek.

Biztató fejlemények: a kormány (egyelőre?) nem támogatja a Költségvetési Tanácsot elkaszáló módosítót: portfolio.hu/gazdasag/megis_megmenekul_a_koltsegvetesi_tanacs.141751.html

Szerintem az megkérdőjelezhető, hogy kell e külön intézmény e feladatkörre. Bebesy Dániellel ellentétben szerintem az ÁSZ-ba integrálható lett volna egy előrejelző- modellező csapat (na persze kicsit függetlenebb ÁSZ vezetés mellett), és akkor talán nem kellene a Tanácsnak sem akkora külön apparátus és a fix költségeken lehetne megtakarítani...

@SCUMM: A Macikának semmi köze a roma integrációhoz. Épp ellenkezőleg. Azért és csak azért ad támogatást egy gyereknek, mert az roma. Működési zavarai szerviek.

@lofej11: kiegészíteném a Bebesy cikk állítását ÁSZ-KT ügyben: nem azért nem lett volna szerencsés a KT-t az ÁSZ-on belül megalakítani, mert az ÁSZ-nak nem volt ex ante értékelésékhez megfelelő szakértelme, hanem két fontosabb okból: 1.) Hosszú távon is beépített (érdek)konfliktust okoz, ha egy szervezet felelős a költségvetés előzetes és az utólagos értékeléséért is. Vajon milyen ösztönzőket jelent az ÁSZ elnök számára a zárszámadás véleményezésekor, hogy megtalálja azokat a problémákat, amiket már előre jeleztek, míg azokat kevésbé, amit nem vettek észre. 2.) Általános tapasztalat, hogy a jog-és szabályszerűségnek való megfelelés klasszikus számvevőszéki viszgálata más felsővezetői készségeket kíván mint a makrofiskális modellezés (nem biztos, hogy hitelesen ezt a két szakmát képviselni tudja kifelé ugyanaz a szakember.
Valószínűleg ezen a szakirodalomban jól ismert okok miatt külföldön sem szokták soha az újonnan létrehozott független fiskális szervezeteket a helyi számvevőszékhez csatolni (ha már valahová, akkor a helyi Parlament hivatalába építik be)

@Tanbácsi: a konkrét programot nem ismerem, elhiszem, hogy nem hatásos. Ez most mindegy, lehetne szó a legkiválóbb integrációs programról, demagóg dolog úgy beállítani, hogy pont a KT pénze kell hozzá.

@lofej11: a pontos szervezeti felépítés részletkérdés, a lényeg az lenne, hogy legyen egy kormánytól független szervezet, ami szakmai szempontból értékeli a költségvetést. Ha az ÁSZ független lenne, akkor valóban elférne ott a KT feladatköre, viszont jelenleg nem igazán az.

Nem vagyok meggyőződve a Költségvetési Tanács hasznosságáról.

Független szervezetekkel eddig is tele volt a padlás, sok pénzt visznek, hozzárendelt hatáskör/felelősség nélkül háát...

Akkor már jobb és eccerűbb a lengyel Alkotmányos korlát, és még plusz pénzbe sem kerül, a kereten belül meg az aktuális kormányzat saját hatáskörében dönt.

Független intézmények meg működhetnek államtól valóban függetlenül, pl. adományokból mint mondjuk az Amnesty International, civil 1%-ból, vagy a gazdasági szereplők pl. VOSZ és hasonlók támogatásával, ha van igény és szükség a kormányzati munka szakmai értékelésére.

Mert olyat én még nem nagyon láttam, hogy állami pénzből valóban függetlenül működjenek intézmények, pláne nem mifelénk :)

Az én javaslatom az lenne, hogy mondjuk a civil 1%-ot növelhetnék 2-3%-ra, az állam meg ne finanszírozzon "civil" szervezeteket, meg "független" intézményeket, mert ez fából vaskarika...

@SCUMM: Ebben igazad van

@aszora: a lengyel alkotmányban foglalt adóságkorláttal az a fő probléma, hogy prociklikus gazdaságpolitikára szorít rá. Pont amikor visszaesés van (tehát legalábbis keynes-i alapokon nagyobb deficitre lenne szükség), akkor kell megszorítani, hogy tartsa az állam a korlátot.

@aszora: Marpedig a Koltsegvetesi Tanacsnak nagy szerepe van a fiskalis politikahoz ohatatlanul kapcsolodo ido-inkonziszetncia problemak kezeleseben.

Az alaphelyzet ugyanis az, hogy egy kormanynak nehez hitelesen fiskalis fegyelmet hirdetni, hiszen mindenki tudja, hogy a jovobeli pillanatnyi erdekek (lobbinyomas, szavazatszerzes) tul nagy kisertest jelentenek majd a szamara.

A megoldas az, hogy amennyire csak lehet, mar a *jelenben* is koltsegesse kell tenni a felelotlen fiskalis politikat, pl. egy ilyen watchdog-intezmeny letrehozasaval, ami legalabb kellemetlenkedik egy kicsit ha a rovid tavu erdekek kerekednek felul.

Meginkabb leegyszerusitve arrol lenne szo, hogy az allam 'felelos enje' korlatozni probalja a 'felelotlen' enjet. Ez pedig miert ne lenne allamilag finanszirozando feladat?

@aszora: vannak konkrét kifogásaid/kritikáid a Költségvetési Tanács eddigi elemzéseit illetően, ahol úgy érzed nem függetlenül, vagy nem pártatlanul járt el? Szerintem akkor erről lenne akkor érdemes beszélni, mert általában a nagyvilágban lehet sikeres példákat hozni közpénzekből müködtetett és az adott ország közvélekedése szerint a közjót szolgáló intézményekre (a szűkebben vett fiskális elemzés/felügyelet témakörében pl. ott van a holland CPB, vagy a belga HFC), de szerintem itthon is voltak a függetlenségükkel jól sáfárkodó intézmények (pl. GVH).

@flash report:

Miért nem volt erre jó az ÁSZ?

A belga HFC kapcsán pedig valami olyan asszociáció merült fel bennem, hogy Belgium úszik az adósságban (GDP arányos eladósodottságban a number 1 állam az unióban).

Ezt a HFC előtt vagy a HFC után hozták össze?

@SCUMM:
(Nietzsche után szabadon:)
Keynes halott.

@SCUMM:

A lengyel szigorhoz:)

Poland revises 2010 deficit up to 7.9 pct of GDP

www.eubusiness.com/news-eu/poland-economy.6nz

és a kategória-győztes se maradjon ki:)

2nd UPDATE: Irish 2010 Budget Deficit Will Be 32% Of GDP

online.wsj.com/article/BT-CO-20100930-702336.html

Ehhez képest mi még 2006-ban is prudensek voltunk…

Erős a mezőny...

@aszora: szerintem is, de azért recesszióban megszorítani, ha nem muszáj... nemtom, ne piszkáljuk a hullát :)

@kronstadt: ÁSZ ügyben már elmondtam a véleményem ebben a topicban (6. hozzászólás)

Belgium: a HFC megalapításakor (1989) volt 120% felett au adósságráta, ezt 2007-re (a válság előtti utolsó békeévre) ledolgozták 83% kötüli értékre. Nyílván messze nem függvényszerű a kapcsolat, a belga politikai elit szakítani akart a két számjegyű hiányok időszakával az 1980-as évek végétől(részben az eurózónába való bejutás érdekében), és egy ilyen konszenzust segít fenntartani, megerősíteni a populista szirénhangok ellenében is, ha van ennek az elvnek az intézmény képviseletére a politikai színtéren egy független testület.

Itt egy jó kis tanulmány a belga esetről a hatékony intézményi dizájnra:

BOGAERT, H. - DOBBELAERE, L. - HERTVELDT, B. - LEBRUN, I. (2006): Fiscal councils, independent forecasts and the budgetary process: lessons from the Belgian case. Working Paper 4-06, Federal Planning Bureau, Brussels
docufin.fgov.be/intersalgfr/hrfcsf/onzedienst/PDF/WP0604en_fiscal_councils.pdf

(HFC, vagyis High Finance Council néven kevés helyen említik, hivatalosan High Council of Finance, eredetiben Conseil Supérieur des Finances)

Kedves moderátor, ha erre jársz, kérlek, törölj két felesleges tételt! Hibajelzést adott, azért nyomtam rá még kétszer.