Véletlenül se fejtsd ki, vagy foglald össze a választ! Majd ráérős 3 órámban leküzdöm az angol közgazdasági szaknyelvet és kitalálom magamtól. Fizettél a Portfolionak, hogy kirakjanak?

igen, én is rövidnek találtam a cikket...

Érdekes cikk, de nekem nem tiszta az identifikáció. Egy dolog, hogy valaki mit mond, és teljesen más dolog hogy mik a preferenciái - utóbbiakra csak cselekvésből lehet következtetni.

Ha úgyse tudom befolyásolni a független jegybankot, akkor mondhatok amit akarok, pl olyan célból hogy egyes választói csoportok jóindulatát elnyerjem. Ebből nem következik, hogy döntési helyzetben annak megfelelően cselekdnék, amit mondtam, tehát igen erős feltevés ebből kikövetkeztetni a preferenciáimat.

PS.: Azoknak, akik az összefoglaló hiányán nyivákolnak: minden cikkben van abstract, tessék azt elolvasni (kb 100 szó szokott lenni), aztán ha az kevés akkor ott a bevezetés, ott részletesebben össze szokták foglalni miről szól a cikk.

@tollaszerge:
Ezt jól látod.

Különben a kamatról: mintha az USA-ban és az eurozónában tkp. már negatív reálkamat van, nem?

Nem azt mondom, hogy nálunk is az legegyen (ahhoz 4% alatti kellene), de azért ott a független jegybankok úgy döntöttek, hogy válságra tekintettel ennek jött el az ideje...

De az sem világos, hogy az ideinél alacsonyabb jövő évi 3,5%-os "tervezett" infláció miért indokol kamatmelést az idei szinthez képest.

Na mindegy, én ezt nem tudhatom :)

@aszora: A jegybank fő eszköze a nominál-, nem a reálkamat, ezért nem értem miért releváns számodra az utóbbi előjele ennél a kérdésnél. Az inflációt amúgy nehéz pontosan mérni, igen valószínű hogy felülmérjük, ezért 2-3% körüli a cél mindenhol.

Az inflációs cél megemelése ugyanakkora inflációnál lazább monetáris politikát (magasabb kamatlábat) írna elő. Ha nem világos miért, akkor olvass el valami alapcikket, pl Svensson (1998). Inflation Targeting as a Monetary Policy Rule, neten megtalálod.

@tollaszerge:
Függetlenül attól, hogy ezek a monpol dolgok nekem elve gyanúsak, az általad citált írásban is az van pl. a

"monetary policy affects aggregate demand through real interest rate", nomiinál kamatlábat mi alapján határoznának meg szerinted, ha nem az inflációhoz képest, nem is értem...

@aszora: ezzel csak az a baj hogy max a TEGNAPI inflaciohoz hatarozhatnak meg es nem ahogy te szeretned a HOLNAPIhoz.

@xstranger:

Oksi, de akkor miért az inflációs előrejelzésre hivatkoznak a kamatemelés indoklásában?
Mert akkor ezek szerint mégiscsak a jövőbeni (persze csak becsült) inflációs adat a viszonyítási alap, nem?

Vagy én nem értek valamit (mert én így értettem)? :)

@aszora:
jól értetted és így is van. Azt azért jól lehet látni, hogy milyen mozgás várható, legfőképp a gazdaságpolitika alakulásából. Tény, hogy a kormány nem érdekelt az infláció megfékezésében és ezt látta a jegybankunk is, reálisan növekedésre számít. Erre volt lépés a kamatemelés. Ezzel egyúttal megnövelte a politika számára az esetleges fiskális expanzióval elérhető gazdasági növekedés költségét. Ezt a költséget akarja minimalizálni Matolcsy is és lobbizna az alacsonyabb jegybanki alapkamat mellett.

@kocian: szerintem a szórend így lenne helyes: "fiskális expanzióval _esetlegesen_ elérhető gazdasági növekedés".

Még sehol nem láttam meggyőző számításokat arról, miért is lenne Magyarországon fiskális expanzióból gazdasági növekedés, ezért hazardírozásnak tűnik beáldozni érte a monetáris politikát. Ugyanis nem kétséges, hogy ha ad hoc okok miatt módosítható az inflációs cél ma, akkor holnap is simán módosítható.

Onnantól a racionális várakozás az az inflációs szint, amit kiad egy no commitment megoldás, az pedig elég magas. Mindezt egy egyszeri, hipotetikus előnyért cserébe. És én még lehülyéztem azon ismerőseimet, akik nemesfémeket tartanak a portfoliójukban :-P

@tollaszerge: dehogy mondtam én, hogy jó lenne Magyarországnak. De bizonyos agyakban, valamint bizonyos érdekviszonyok között felmerülő alternatíva lehet/lett.

@kocian: Ezekben a bizonyos agyakban rendre felmerülnek olyan "alternatívák" is, amik már nem a közgazdaságtanon buknak el, hanem a számtani alapműveleteken.

@tollaszerge:
Na de mitől lenne itt fiskális expanzió, ha a hiány 3% alatti lesz, akkor inkább nettó hiteltörlesztők leszünk (ugye külső adósság...)

Az utóbbi mondjuk 10-15 évben pedig talán csak egyszer, ha elértük az inflációs célt, így én arra következetetek, hogy a kamatdöntések valamiért eléggé hatástalanok (akármi is az oka), így viszont nem elég "erős" az indoklás.

A kormány pedig nyugodtan tervezhet a célnál némileg magasabb inflációval, ha az a tapasztalat, hogy a célt általában nem szoktuk elérni :)

És ha 3% alatti lesz tényleg a hiány, akkor még azt sem lehet ráfogni, hogy a laza fiskális politika az oka. Úgyhogy én ezt nem is igazán értem, mert akkor elég valószínűtlen az infla előrejelzés, hacsaknem külső hatás (pl. olajár) miatt, ez ellen viszont nem igazán hatásos a kamatpolitika, szóval tényleg nem értem.

@aszora: Ha az inflációs célkövetésben és a kamatpolitika hatásában kételkedsz, akkor arra csak annyit tudok mondani, hogy na bumm. Jelenleg ezek teljesen elfogadott, standard dolgok a közgazdaságtanban, tankönyvi szinte is leszivárogtak (még akkor is, ha érdekes az részletek rengeteg kutatnivalót adnak még sokáig). Ha meg akarod dönteni ezeket - a jelenleg széles körben elfogadott - elméleteket/modelleket, akkor hajrá, publikáld valahol a gondolataidat.

Inflációs célkövetés amúgy a 2000-es évek eleje óta van Magyarországon, le is ment szépen az infláció. Nyilván nem máról holnapra történik mindez, hanem fokozatosan: még ha le is lehetne gyorsan vinni, az aránytalan növekedési áldozattal járna (ez mind világos lenne számodra, ha elolvastál volna legalább pár alapdolgot a kérdésről).

A jelenlegi fiskális politikával az a baj, hogy egyszeri kiadásokból tapasztgatja be a hiányt, nem látszik, hogy ez miért lenne fenntartható akár 2-3 évig is. Amikor egy fiskális pályát értékelsz, érdemes 1 évnél előbbre nézni.

"tényleg nem értem" - igen, tényleg nagyon nem érted, de ezen én nem fogok tudni segíteni egy blogban, esetleg foglalkozz kicsit közgazdaságtannal.

@aszora:" És ha 3% alatti lesz tényleg a hiány, akkor még azt sem lehet ráfogni, hogy a laza fiskális politika az oka."

Ahogy láthatjuk, nem feltétlenül a hiány mértéke, hanem annak megvalósításának módja határozza meg most a lazaságot. Legalábbis én sokkal nagyobb megszorítást szeretnék látni és reformokat, vagyis nem a mostani módszerekkel kellene megvalósítani azt a 3%-ot.

@bence84: a valasz nagyon egyszerü: az alacsony kamat felpörgeti a gazdasagot, viszont inflaciot okoz(hat).

A politikus akar büszkelkedni az elsövel, viszont leszarja a masodikat.

@Metál Marci: Oké, ez tiszta sor, ma már ki is mondták, hogy inflációra játszanak.

@bence84: Nem hiszem hogy az inflcio önmagaban kivanatos lenne a politikanak: ennak max annyi haszna lehetne, hogy a hazai penznemben denominalt adossag erteket csökkenti, de Magyaroroszagnak az EUR / USD adossag a fö tema.

Inkabb a gazdasagi növekedesröl lehet szo.

@tollaszerge:
"A jelenlegi fiskális politikával az a baj, hogy egyszeri kiadásokból tapasztgatja be a hiányt, nem látszik, hogy ez miért lenne fenntartható akár 2-3 évig is. Amikor egy fiskális pályát értékelsz, érdemes 1 évnél előbbre nézni."

Hát ha azt mondod, hogy a jegybank a kamatdöntéssel tkp. a kormány gazdaságpolitikáját értékeli, akkor értem :)

Akkor ezexerint az mnb azt feltételezi, hogy

- a fiskális egyensúly nem lesz fenntartható
- plusz a kormány ezt hitelfelvétellel fogja megoldani, azaz nőni fog a hiány

Szerintem ezek a feltételezések vitathatók, már csak a tapasztalak is azt mutatja, hogy pl. a tavalyi kiigazítás során jelentősen csökkent a gdp, emiatt az állami adóbevételek, így ennek ellenére nem tudták tartani a hiányt stb.

Most ne menjünk ebbe bele mélyebben, mivel rövid távon nincs expanzió, hogy később mi lesz, arra vonatkozóan pedig mindenki csak spekulál, a jegybank is, szerintem.

@aszora: De, menjünk bele nyugodtan.

Az MNBnek (mint minden jegybanknak a világon) van egy modellje a gazdaságról. Ők ez alapján mondják amit mondanak. Lehet, hogy ez a modell szerinted nem jó (kérlek mondd el, miért), de legalább van, lehet róla beszélni. Ha nem tetszik valami feltevés benne, akkor azt lehet kritizálni.

Ezzel szemben van a kormány, amelyik képtelen volt eddig bármiféle koherens költségvetési pályát felvázolni, annyira futotta nekik hogy szétverték a KTt, amikor ezt szóvá tette.

A kormánynak baromi egyszerű lenne meggyőzni az MNBt és a piacokat, ha lenne valamiféle reális terve: egyszerűen beszélni kellene róla, és meghagyni a KTt, hogy átvizsgálja. Ezt nem teszik, tehát nincs tervük.

Sajnos nem igaz, hogy mindenki spekulál. A kormány még csak nem is spekulál, mert az már azt jelentené hogy valami tervet mégiscsak felvázolnak, de egyelőre annyit tudunk hogy majd beindul a gazdaság (hogyan? miért?) és akkor minden jó lesz. Ez a "megoldás" amúgy végigvonult az elmúlt 50 év gazdaságpolitikáján, mi minden rosszból úgyis kinövekedjük magunkat, addig se kell semmit csinálni - meg lehet nézni mennyire volt sikeres.

A többiek se spekulálnak: csak teszik a dolgukat, nem az ő feladatuk kitalálni a fiskális politikát, csak ésszerű feltételezéseket használnak, pl azt, hogy ha a kormány képtelen volt megmondani hogy miért is lesz expanzió, akkor nem számítanak expanzióra.

Sajnos nem lehet kibújni a racionális tervezés kényszere alól azzal a szöveggel, hogy úgyse tudjuk mi lesz, mert mindenki spekulál, ezért bármilyen hülyeség bejöhet, majd meglátjuk.

@tollaszerge:

OK valami ilyesmire számítottam :)

Asszem a gazdaságpolitika részletes megvitatása túlfeszíti ennek a blogpostnak a kereteit :)

A nyáron volt egy mnb előrejelzés, ami számomra nem tűnt igazán konzisztensnek, igaz azóta valamelyest korrigáltak.

Tegyük hozzá, hogy a meglehetősen volatilis nemzetközi pénzügyi helyzetben nyilván az mnb legyezők eléggé szétnyílhattak, szóval nagyobbak a lefelé és felfelé mutató kockázatok, szerintem ilyen helyzetben az előrejelzések az átlagosnál bizonytalanabbak, azt nme tudom hogy 2-3 éve mit jelzett előre a jegybank, ha lesz egy kis időm utánanézek :)

Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy ha esetleg teljesül az idei hiánycél, és mondjuk a jövő évi is kb., akkor olyasmi fog történni, ami ez elmúlt évtizedben nem nagyon :)