nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Kevesebb szak nem biztos, hogy jobb

2011.07.09. 17:12 eltecon

Kelchtermans és Verboven Journal of Political Economy 2010-es számában megjelent írása szerint a felsőoktatási programok összevonása csökkenti a társadalmi jólétet. Belga (flamand) esetet vizsgálva, azt mondhatjuk, hogy az az összeg, amit a kormányzat azáltal megspórolt, hogy összevont bizonyos szakokat (programokat) messze alatta marad a társadalmi költségeknek (pl. hogy a diákoknak így többet kell utazniuk). Az összevonások csupán 10%-a járt jólétnövekedéssel, a többi 90% nem. Nyilván egy esetből ne általánosítsunk, de azért kíváncsiak lennénk a most Magyarországon levegőben lógó összevonások indokaira is.

 


6 komment

Címkék: felsőoktatás

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr423053208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gondolkodjunk 2011.07.10. 23:18:56

Szerintem semmi köze a gazdaságossághoz hanem klasszikus hatalmi konszolidációs mutatvány: a hatalmon lévő hozzányúl egy állami intézmény egzisztenciális alapjaihoz, amivel nagyon direkt módon demonstrálja hogy ki is itt a főnök.

Ebben a konkrét esetben még az a ravaszság is megvan hogy nem általános megszorításokat "terveznek" egyetemekkel szemben (a bizonytalanság és alulkommunikáció növeli az egzisztenciális félelmeket) hanem "összevonásokat": itt egyik egyetem fog a másikkal hadakozni, ahelyett hogy együtt lépnének fel. "Oszd meg és uralkodj."

Ezek a taktikák igen jól működnek és kritikus (köz-)média nélkül kevés vagy nincs társadalmi kontroll.

(Ezért is nyúltak először a médiához.)

A hosszú távú gazdasági kilátások sem túl jók az egyetemek számára: ha hosszú távon tényleg 16%-os lesz az átlag adóteher, akkor jóval kisebb társadalmilag finanszírozott intézmények férnek ebbe csak bele.

Talán lesz néhány gazdag magánegyetem - ahol amúgy jóval több lojalitást és profitcentrikus viselkedést várnak el a tulajdonosok mint egy állami tulajdonos úgy általában. Kevés de gazdag hallgató lesz, akik (és családjaik) elvárnak valamit a pénzükért.

Vagy, tekintve milyen kicsi az ország (és a magánegyetem fenntartása drága), lehet hogy megint Bécsbe fognak járni a nemesek fiai és lányai, rendes taníttatást kapni.

Szemben Magyarországgal, Ausztriában közel 50%-os a közszektor GDP arányos költése.

Idővel ki-ki eldöntheti hogy melyik országban kellemesebb élni, az egyre nyerskapitalistább Magyarországon, ahol a gazdagabb szülők gyerekei egyenlőbbek, vagy a jóval civilizáltabb Ausztriában.

codorra 2011.07.11. 06:27:26

@Gondolkodjunk:
Egyre nyerskapitalistább Magyarország?

Egy helyről beszélünk?
(ne balos eszmék térfeléről közelítsd meg a folyamatot, hanem a kapitalista szemszögből).

Ennyi.

tsk 2011.07.11. 10:09:16

@Gondolkodjunk: Erste, Raiffeisen, OMV harom osztrak multi akik a nagyreszt Kelet-Europaban megtermelt profitjukat hazaviszik es jo nagy reszt vallalnak az ottani joleti allam fentartasabol. Hol van nalunk ilyen?
Vicces hogy ugy gondolod hogy nalunk van nyerskapitalizmus. Valojaban mind nalunk mind az osztrakoknal az van. Csak mig ok azok akik tokejuk utan kapott kamatot elkoltik, mi csak azok vagyunk akik nekik a hasznot megtermelik. Ok a bank, mi a hiteles. Ok a gyartulajdonosok, mi a munkasok. Mig ez igy marad soha nem lesz nalunk olyan jo mint naluk. Olyan nehez megerteni?

Gondolkodjunk 2011.07.11. 14:02:35

@tsk: "Valojaban mind nalunk mind az osztrakoknal az van."

Az osztrák állam az össz-GDP 50%-át elkölti:

secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Government_spending

És az osztrák egy főre jutó GDP a magyar GDP több mint kétszerese.

Ezért az adóteherért cserébe világszínvonalú infrastruktúrát kapnak az osztrákok: pl. egy fejlett oktatási szektor amire évek óta a GDP több mint 5%-át költik (!).

Szóval ez neked a nyerskapitalizmus? :-)

Friedman 2011.07.13. 11:15:29

@Gondolkodjunk: Oké, hogy Ausztriában 50% az állami költekezés GDP arányosan, de Magyarországon 49,2%. Ez olyan ordító különbség? Ez lenne a nyerskapitalizmus. Egy kapitalista szemszögéből ez már bő kommunizmus (ok a nyerskommunizmus az 100% állami költekezést jelentene, de a nyerskapitalizmus pedig 0%-ot, ilyen persze utoljára az őskorban volt kb.)

Nézzük meg az olyan államokat, amik tényleg hatékonyan működnek, és ezáltal magas az életszínvonal:

Svájc: 32,0%
Egyesült Államok: 38,9%
Németország: 43,7%

Ők ugyanis nem honfitársaik kizsigereléséből, hanem, aki nem dolgozik ne is egyék alapon állnak az élethez. Meg is van a gyümölcse. Persze lusta munkakerülőként nem jó ezekben az országokban élni (erre Magyarország alkalmasabb), de a tehetséges/dolgos embereknek bizony sokkal jobb soruk van ezen országokban.

Szóval a "Magyarországon vadkapitalizmus uralkodik", az elég távol áll a valóságtól. Valójában a világ egyik legnagyobb adóelvonással és újraelosztással rendelkező országa vagyunk. 25% ÁFA, 27% munkáltatói járulék, 17% munkavállalói járulék, 200Mrd bankadó, szektoriális különadók, stb., (a 16%*1,27 = 20% SZJA az már tényleg eltörpül a többi mellett).

Gondolkodjunk 2011.07.21. 21:43:04

@Friedman:

Tévedsz: a magyar adat 2009-es, megszorítás előtti, jóval magasabb adóteher mellett. A megjegyzésem a 16%-os SZJA hosszú távú hatásairól szólt.

Nyilván per pillanat még mindig magas az állami költekezés Magyarországon - de ez le kell hogy csökkenjen az aritmetika elemi szabályai szerint, mihelyst elfogyott a nyugdíjkassza ...

(Svájc-al nem jönnék példának, hacsak nem az a javaslatod hogy Magyarország is diktátorokból és más adócsalókból finanszírozza magát.)
süti beállítások módosítása