Kelchtermans és Verboven Journal of Political Economy 2010-es számában megjelent írása szerint a felsőoktatási programok összevonása csökkenti a társadalmi jólétet. Belga (flamand) esetet vizsgálva, azt mondhatjuk, hogy az az összeg, amit a kormányzat azáltal megspórolt, hogy összevont bizonyos szakokat (programokat) messze alatta marad a társadalmi költségeknek (pl. hogy a diákoknak így többet kell utazniuk). Az összevonások csupán 10%-a járt jólétnövekedéssel, a többi 90% nem. Nyilván egy esetből ne általánosítsunk, de azért kíváncsiak lennénk a most Magyarországon levegőben lógó összevonások indokaira is.