A szakosodás és specializáció szükségszerű következménye, hogy kevés féle dologhoz értünk, s amihez nem, abban a szakértőkhöz fordulunk. Elvisszük az autót a szervízbe, és azt mondjuk a szerelőnek: nem tudom, mi baja, füstöl és köhög, kérlek, javítsd meg. Ha pedig öregkorunkról akarunk gondoskodni, elmegyünk a pénzügyi tanácsadónkhoz, és azt mondjuk: tessék, itt a pénzem, kérlek fektesd be úgy, hogy eleget hozzon időskori kiadásaim fedezésére. Kedvenc kanadai blogunk úgy látja, hogy az utóbbi esetben kisebb esélyünk van arra, hogy a megbízott szakértő a mi szempontjainkat tartja majd a legfontosabbnak. Sokféle piaci kudarc leselkedik ezekre a piacokra, közülük az egyik legfontosabb a moral hazard.
Nyugdíjalapok és erkölcsi kockázat
2011.09.15. 13:33 eltecon
3 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr733229380
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
s 2011.09.15. 18:10:31
FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM!
Ténytár -on, meg még egy csomó más blogon cenzura van.
FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM!
Ténytár -on, meg még egy csomó más blogon cenzura van.
FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM!
Ivanhoe 2011.09.15. 18:19:23
@s: még jó, hogy csak át szoktam futni a blogokat, hírekről már leszoktam :)
"Moral hazard" alatt a gondolkodást és cselekvést befolyásoló érzelmeket érted?
"Moral hazard" alatt a gondolkodást és cselekvést befolyásoló érzelmeket érted?
aszora 2011.09.15. 21:05:13
@Ivanhoe:
"Erkölcsi kockázat"-nak szokták fordítani.
Nagyjából arról szól, hogy minden szentnek maga felé hajlik :)
Ezért l. a pénzügyi szolgáltató a saját érdekei alapján kezeli az ügyfél befektetését, ill győzi meg a befektetési formáról, tehát nem feltétlenül megbízható.
Különben van másik kockázat is: pl. a reménybeli nyugdíjas potenciálisan magas hozamot igérő, de kockázatos befektetést választ, azán ha nem jön be, akkor az államhoz fordul, mert nem él meg a nyugdíjából, de ugyanez fenyegetne, ha nem lenne kötelező nyugdíjjárulék, sok ember nem takarékoskodna, aztán fordulna az államhoz segélyért. És ha sok a nyugdíjkorú szavazó, hát akkor ugye akár el is érhet valamit (ez mondjuk szerepel a cikkben, mint politikai kockázat a kanadai fundnál).
Egyáltalán várható-e bármilyen pozitív hozam hosszútávon?
"Erkölcsi kockázat"-nak szokták fordítani.
Nagyjából arról szól, hogy minden szentnek maga felé hajlik :)
Ezért l. a pénzügyi szolgáltató a saját érdekei alapján kezeli az ügyfél befektetését, ill győzi meg a befektetési formáról, tehát nem feltétlenül megbízható.
Különben van másik kockázat is: pl. a reménybeli nyugdíjas potenciálisan magas hozamot igérő, de kockázatos befektetést választ, azán ha nem jön be, akkor az államhoz fordul, mert nem él meg a nyugdíjából, de ugyanez fenyegetne, ha nem lenne kötelező nyugdíjjárulék, sok ember nem takarékoskodna, aztán fordulna az államhoz segélyért. És ha sok a nyugdíjkorú szavazó, hát akkor ugye akár el is érhet valamit (ez mondjuk szerepel a cikkben, mint politikai kockázat a kanadai fundnál).
Egyáltalán várható-e bármilyen pozitív hozam hosszútávon?
