Persze, a belga sörök világhírűek. Most azonban nem e különlegességekről lesz szó, hanem arról, hogy a Németalföldnek nevezett történelmi régióban miért van két külön ország, Belgium és Hollandia? (A kicsi Luxemburgról most nem szól történetünk.) Nos, ez is a sör miatt van. Ám nem a belga, hanem a holland sör, pontosabban annak adója miatt.
Tudományos értekezésre ritkán illik a „bűbájos” jelző, Koen Deconinck és Johan Swinnen tanulmányát (War, Taxes and Borders: How Beer Created Belgium?) mégis ezzel lehet a leginkább illetni. Pedig professzionális szakmunkáról van szó. Azt vizsgálja, miért úgy ért véget a németalföldi szabadságharc, ahogy. Hogyan lehetséges, hogy Spanyolország egy kétségkívül gazdag, de a birodalom egészéhez képest mégiscsak kicsi tartománya hosszú és végül sikeres harcot folytathatott az óriási birodalom ellen, amelynek eredményeként a tartomány északi része függetlenné válhatott?
A válasz: a háború drága, és a hollandok sokkal jobbak voltak a szükséges pénz előteremtésében. A szabadságharc finanszírozásának fő forrása pedig a sör forgalmi adójából szerzett jövedelem volt. Olvassátok, mert szellemes és érdekes. De tartsátok titokban. Akadhat valaki, aki felkarolja az ötletet.
