A kedves olvasó életéből hány másodpercet raboltak már el V1agra és hasonlók vásárlására buzdító kéretlen e-mailekkel? És elgondolkodott-e azon, hogy hogy is néz ki a spam közgazdaságtana?
Például, hogy mi a válasz a következő kérdésre: ha valaki egy forintnyi hasznot lát az autózásból, a vele járó, környezetszennyezésből fakadó társadalmi kár különböző tanulmányok szerint 3 és 40 fillér között lehet, ha egy forintnyi autólopásból fakadó haszonnal 7 és 30 forint között becsüli a szakirodalom a másoknak okozott kárt pénzben kifejezve, akkor vajon egy forintnyi hamis viagrán realizált haszonnal szemben hány forint spam-okozta társadalmi kár állhat?
És főleg, hogy milyen módszerrel lehet ezt korrektül megbecsülni?
Vagy, hogy mit is lehet a spam ellen tenni? Miért nem vezették még be a végtelenül szellemes ún. attention bondokat vagy az ún. ellen-spamet a spam eliminálására?
Az első kérdésre a válasz: valahol 40 és 110 (!) forint között. A nyájas olvasó a többire is talál megoldásokat Justin M. Rao és David H. Reiley a Journal of Economic Perspectivesben most megjelent, korlátlanul letölthető cikkében.
