nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Válságról: makroökonómia kezdőknek

2009.03.17. 17:12 eltecon

Egy korábbi posztunk szerzője már megpróbálta a jelen válság természetét az elemi makroökonómia eszközeivel a szélesebb olvasóközönség számára is emészthetővé tenni. Most jöjjön a profi. Charles Jones bevezető Makroökonómia tankönyvéhez egy 43 oldalas teljes új fejezetet írt a témáról. (Figyelem! A link csak a felvezető. A teljes szöveg olvasásához a new chapter on the crisis szövegre kell kattintani.)

Aki már abszolvált egy kezdő makro kurzust, annak nem okozhat gondot. (Aki nem, annak lehet, hogy célszerű előbb belenézni a blog korábbi for Beginners posztjaiba, amelyek szintén elérhetőek innen.) Megéri másfél-két órát eltölteni vele. Nemcsak az ingatlanbuborék kipukkadását és ennek reálgazdasági következményeit kísérhetjük végig, de mindazoknak a monetáris és fiskális politikai javaslatoknak a potenciális hatásmechanizmusát is, amelyekről a viták mostanság szólnak. Mi több, a bankrendszer helyreállításáról szóló legfontosabb ötletek makroökonómiai bemutatását is megtaláljuk benne. Szóval hajrá, még a hazai ötletbörze értelmezésében is előbbre jutunk, ha végre megtudjuk, mi is van. 


4 komment

Címkék: válság makroökonómia

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr651007950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rorgosh 2009.03.17. 21:50:12

A 45 oldalas cikk simán olvasható és érthető azoknak is, akik nem közgazdászok (mint én sem), feltételezve egy nagyjából középfokú angol nyelvtudást...

Bár azért több mint 2 óra volt elolvasni a cikket...

Arra viszont nem igazán ad választ a cikk, hogy miért is keveredett a Fed olyan helyzetbe, hogy már nincs hová csökkentenie az irányadó kamatlábat.

Vagy másképp: miért nem kell senkinek a gyakorlatilag ingyenpénz?

sandbenders 2009.03.18. 11:03:26

A linkelt oldal kommentjei között megint felbukkan (legfőképpen egy StatsGuy nevű nick közlésében) az, amit ha jól tudom, a a fractional-reserve banking kritikájaként szoktak felhozni egyesek, miszerint a bankok a betéti és hitelkamatok közötti marzs és a nem 100%-kos tartaléki ráta együttes segítségével igen sok pénzre tesznek szert. (már ha jól értem a gondolatmenetet). Na most mivel ez az "egyesek" a zsidóliberálisszabadkőműves-összeesküvés lelkes híveitől (már ugye azoktól, akik ebben lelkesen hiszenek) talán Murray Rothbardig terjed, nem tudom hova tenni ezt a kérdést, annál is inkább, mivel komolyan vehető elméletét (és persze kritikáját) neten eddig még nem nagyon találtam. Vélemények?

InTheLongRunWeAreAllDead 2009.03.22. 18:04:18

@Rorgosh: igen, ez érdekes kérdés, van is egy grafikon, ami a Taylor-szabály által kijelölt és a tényleges irányadó kamatot ábrázolja, 2008-ban a FED ezek szerint alacsonyan tartotta a kamatokat. Aztán még ehhez jön az hozzá, hogy az irányadó kamatok és a reálkamatok elszakadtak egymástól a megnövekedett kockázati prémium miatt.

Rorgosh 2009.03.23. 12:05:14

@InTheLongRunWeAreAllDead:

Őszintén szólva - egy másik cikkhez írtam is ezt - a fed a túl gyors beavatkozással gyakorlatilag elhasználta a beavatkozási tartalékait.

Katonai terminológiával élve a tartalékokkal megerősítette a kudarcot, és nem maradt semmije a siker kihasználásra.
süti beállítások módosítása