Nemrégiben szóba kerültek, íme egy interjú a kísérleteken alapuló fejlődésgazdaságtan két remek művelőjével. Elmondják, hogy nem tudhatjuk előre és a WHO íróasztalai mögül, hogy mi működik, és mi segít igazán, elméletben sok minden, ami a gyakorlatban nem. Ahhoz, hogy tudjuk, gondos, kvantifikáható eredményekkel járó terepmunka, és igen, kísérletezés kell. Csak akkor úszhatjuk meg, hogy szkeptikussá (cinikussá) váljunk a segélyek szerepét illetően, ha sokmindent kipróbálunk, ha merjük dokumentálni a nem működő terveinket is, ha megértjük, hogyan oldhatók meg az ösztönzési kérdések, és ha a donortól azt kérjük, hgy úgy viselkedjen, mintha kockázati tőkés lenne.