Nemrégiben szóba kerültek, íme egy interjú a kísérleteken alapuló fejlődésgazdaságtan két remek művelőjével. Elmondják, hogy nem tudhatjuk előre és a WHO íróasztalai mögül, hogy mi működik, és mi segít igazán, elméletben sok minden, ami a gyakorlatban nem. Ahhoz, hogy tudjuk, gondos, kvantifikáható eredményekkel járó terepmunka, és igen, kísérletezés kell. Csak akkor úszhatjuk meg, hogy szkeptikussá (cinikussá) váljunk a segélyek szerepét illetően, ha sokmindent kipróbálunk, ha merjük dokumentálni a nem működő terveinket is, ha megértjük, hogyan oldhatók meg az ösztönzési kérdések, és ha a donortól azt kérjük, hgy úgy viselkedjen, mintha kockázati tőkés lenne.
Viselkedjenek úgy, mintha kockázati tőkések lennének
2009.09.27. 11:21 eltecon
1 komment
Címkék: fejlődésgazdaságtan
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr261410189
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kezdi 2009.09.27. 21:27:06
Nagyon jo, koszonjuk. En nagyon tisztelem oket, az eredmenyeik erdekesek es hasznosak. A random evaluaciok kozul sokan tenyleg kincset ernek.
Viszont ertheto, hogy sokaknak kinyilik a bicska a zsebeben attol, hogy ok semmit nem fogadnak el ervenyes evidenciakent, ami nem randomizalt kiserleten alapul (lasd pl az interjuan a mikrohitelek evaluaciojarol). A legjobb errol talan a mar szinten emlitett Angus Deaton eloadasa (Keynes Lectures, British Academy, 2008). Az az instrumentumokrol is szol, de a 4. fejezet a randomistakat, pontosabban a kizarolagossagra torekvesuket veszi celba.
www.nber.org/papers/w14690
Viszont ertheto, hogy sokaknak kinyilik a bicska a zsebeben attol, hogy ok semmit nem fogadnak el ervenyes evidenciakent, ami nem randomizalt kiserleten alapul (lasd pl az interjuan a mikrohitelek evaluaciojarol). A legjobb errol talan a mar szinten emlitett Angus Deaton eloadasa (Keynes Lectures, British Academy, 2008). Az az instrumentumokrol is szol, de a 4. fejezet a randomistakat, pontosabban a kizarolagossagra torekvesuket veszi celba.
www.nber.org/papers/w14690