Ami a hazai pénzügyi kultúrát illeti. Még egy éve sincs, hogy egy 17 éves kétpói srác két darab hamis 54 ezer forintos bankjeggyel vett meg egy 62 éves férfitól három kecskét. Nehéz megmondani, hogy a dolokban melyik a tragikusabb momentum, az, hogy a srác tényleg elhitte, hogy az 54 ezres címletű bankó nem fog megbukni, vagy az, hogy a 62 éves férfi aztán tényleg elfogadta (ti. a dolog ott bukott meg, hogy a férfi a pénzt be akarta váltani).

Nota bene, ha azt kérdezték volna az amerikai fiataloktól, hogy a Nap nagyobb-e, vagy a Föld, azt is kb. fele arányban elrontották volna.

Kimaradt a harmadik kérdés:

"Do you think that the following statement is true or false? “Buying a single company stock usually provides a safer return than a stock mutual fund.” {Do not know; refuse to answer}"

A "meglehetősen nagy" minta 7138 fő, ez a tábláaztból kiderül.

Ezt is bemásoltam volna:

"While nearly 80% of respondents answered the interest rate question correctly, only 54% answered the inflation question correctly, and 15% responded that they did not know the answer to the inflation question. Only 47% answered the risk diversification question correctly, and 38% responded that they did not know the answer."

A tizenhat éves húgomon végzett gyorsteszt nagyjából megfelel ennek az eredménynek: az első kérdést rögtön jól megválaszolta, a másodikra először rosszatt mondott, de kijavította, a harmadikra pedig egyértelműen a nem tudom választ adta. Igaz, neki semmilyen pénzügyi ismerete nincs egyelőre.

Ricardo: nem tudok egyetérteni, hogy előveszed a hülyeamerikaiak kártyát. Nyilván vannak ott is buta emberek, meg itthon is.

Mindenkinek mindig azt mondom, hogy remek, hogy tudom, mikor koronázták meg tizenakárhanyadik Lajost, ha gőzöm sincs, hogy töltsek ki egy adóbevallást, hogy lássak el egy artériás vérzést, nem tudok angolul, képtelen vagyok értelmezve olvasni egy szöveget. Ezekre kéne koncentrálni már a középiskolában is - arról látnék szívesen felmérést, hogy az emberek az egyes középiskolai tantárgyakból tanultakat használják-e a mindennapi életükben.

@hann:
Arra céloztam, hogy az amerikai fiatalok pénzügyi kultúrája éppen olyan, mint az amerikai fiatalok ismeretei a világról általában. Szomorú, hogy még nem hallott a kamatos kamatról, de valószínűleg három XX. századi európai zeneszerzőt sem tud mondani. Felteszem, ez a magyar kamaszokra is nagyjából igaz. (Nota bene, a példám konkrétan hazai. A saját fülemmel hallottam, ahogy az utcán egy 5-6 éves kisfiú kérdezte az anyját, hogy melyik a nagyobb, a Föld vagy a Nap. Az anyuka simán a Földet mondta.)

Hiú ábránd azt gondolni, hogy a magyar lakosság pénzügyi kultúrája számottevően jobb, mint az amerikaiaké.
Az MNB 2006-ban készített tanulmánya a következő megállapítást teszi:
"A kutatás rávilágít arra, hogy bár mindkét korosztály jelentős hányada fontosnak és a mindennapi életben elengedhetetlennek tartja a pénzügyi ismereteket, ennek ellenére igen alacsony az érdeklődés a téma iránt. A kvantitatív kutatás során megkérdezett 14-17 éveseknek (továbbiakban fiatalabbak) mindössze 10%-a érdeklődik a pénzügyi világ hírei, valamint a pénzügyi szolgáltatások iránt, a 18-30 évesek (továbbiakban: idősebbek) körében sem sokkal magasabb ez az arány (20%)."
Ez a megállapítás azért igazán szomorú, mert nem csak a jelenről mond nem túl kedvező képet, hanem a jövőben sem számol javulással. Így hiába vannak egyébként jó kezdeményezések(Pénzügyi Iránytű, Monetary), ha ezekkel csak a lakosság 10-20%-át érik el.
www.mnb.hu/resource.aspx?resourceid=mnbfile&resourcename=mnb_penzugyi_kultura_kvalitativ
www.mnb.hu/resource.aspx?resourceid=mnbfile&resourcename=mnb_penzugyi_kultura_vezetoiosszefoglalo

@ricardo:
"Szomorú, hogy még nem hallott a kamatos kamatról, de valószínűleg három XX. századi európai zeneszerzőt sem tud mondani. "

Viszont a zeneszerzők ismeretének hiányából csak akkor lesz pénzügyi buktája, ha emiatt kiesik a Legyen ön is milliomos!-ból.
Mi haszna lenne egy amcsinak abból, ha ismerné mondjuk Bartók Bélát? Viszont valószínűleg 1000* többet tud Mariah Carey-ről, mint mi ketten együtt. Hogy ki melyiket tekinti kultúrának, melyik csinált jobb zenét, az csakis ízlés kérdése.

A kamatos kamat számítás viszont minden nap hatással van a bank- és hitelkártya egyenlegére, ezért kéne tudnia, hogyan is kell azt számolni.

@Avatar:
Nem állítottam, hogy pl. Bartók műveinek ismerete fontosabb lenne, mint a kamatos kamat ismerete. Pusztán annak a gyanúmnak adtam hangot, hogy az amerikai fiatalok pénzügyi kultúrája se nem jobb, se nem rosszabb, mint általában a világról való ismereteik.

Mindazonáltal van különbség. Legalábbis részemről. Arisztotelész szerint jó az, amit önmagáért keresünk. Azaz, a jó mindig a végcél. Az, amit nem önmagáért keresünk, hanem mindig csak valami másért, az eleve csak eszköz e más dolog érdekében, azaz sosem maga a jó. Ebben az értelemben számomra Bartók zenéje a jó, a kamatos kamat viszont nem. NB Arisztotelész szerint a leginkább jó -a végcél- a boldogság. Ui. a boldogság az, amit mindig önmagáért akarunk, és már sosem valami másért. Így annak a kérdésnek, hogy ’mi haszna van Bartóknak’ számomra nincs értelme, amennyiben számomra Bartók zenéje már nem eszköz semmi rajta kívüli egyébre, hanem Bartók zenéje az, amitől boldog vagyok. Azt persze minden további nélkül elismerem, hogy másnak másféle zene teccik.

Másfelől nem gondolom, hogy mindenkinek föltétlenül értenie kellene a pénzügyekhez. Mindenki a maga dolgához értsen. A pénzügyekhez leginkább azok értsenek, akiknek ez a dolguk. Azok viszont értsenek hozzá valóban. A közgazdászok most inkább kussoljanak, és ne mutogassanak a tinikre, hogy nézd, milyen hülyék a kamathoz, mert lehet, hogy a közgazdászok is hülyék hozzá.

www.youtube.com/watch?v=4uYnpJAkLjQ&feature=related

@ricardo: "Pusztán annak a gyanúmnak adtam hangot, hogy az amerikai fiatalok pénzügyi kultúrája se nem jobb, se nem rosszabb, mint általában a világról való ismereteik."

Miért, te tudsz fejből három XX. századi amerikai zeneszerzőt? :) (részemről talán pop/rock vagy filmzene kategóriákban lenne esély, de komolyzenéből az európaiakból se vagyok otthon...)
Vagy milyen jót röhögünk, hogy az amcsik nem tudják, hol van Magyarország... De mi vajon el tudjuk-e mondani az USA államait fejből, és tudjuk-e melyik hol található?

"Másfelől nem gondolom, hogy mindenkinek föltétlenül értenie kellene a pénzügyekhez. Mindenki a maga dolgához értsen. "
Szerintem ami minden nap hatással van ránk, arról kell legyen alapvető ismeretünk. Komoly egészségügyi probléma esetén orvoshoz megyek gyógyításért, de egy megfázást, fejfájást nem árt ha le tudok kezelni magam is... Kellenek általános alapismeretek az egy területre vonatkozó mély szaktudás mellett is a csőlátás elkerülése érdekében...

@Avatar:
Természetesen az embereknek szükségük van bizonyos elemi pénzügyi ismeretre, ezt nem tagadom. (Persze azt látni kell, hogy az emberek pénzügyi analfabétizmusáról, az öngondoskodásról, meg a pénzügyi nevelés szükségességéről szóló szövegelés mögött főleg a pénz- és tőkepiaci lobbi van. A nagyobb pénzügyi tudatosság ui. növeli a kockázatvállalási kedvet, ami a tőkepiac felé tereli a megtakarításokat.)

(Igen, tudok három XX. századi amerikai zeneszerzőt (by heart). Azt viszont röstellem, hogy nagy siettembe egy torzót linkeltem az imént ide Bartóktól. :) Majd keressen rá ! Vagy kezdje inkább Ligetivel. Ime egy darab, amit még a kevésbé vájt fül is megért, és még rövid is. :)

www.youtube.com/watch?v=71hNl_skTZQ

És akkor egy nagy amerikai (ízelítő):
www.youtube.com/watch?v=Udn9cZYWmIk

Jó szórakozást!)

@ricardo:
Hát ne haragudj, de nekem ez továbbra sem gyerebe...
Az elsőt 1,5 percig bírtam, szerintem borzalmas. :)
A második kb olyan, mintha a Civ4 egyik háttérzenéje lenne. Nem azt mondom, hogy rossz, de kevés; nem tud lekötni.

@Avatar:
Legalább a Ligetinek adj még egy esélyt!

www.youtube.com/watch?v=Ybr8S1hZvzQ&feature=related

www.youtube.com/watch?v=l2OQbA3r78M

@ricardo: Adtam. Sőt rögtön kettőt. Mindhiába.

@Avatar:
Ok. Nem erőszak a disznótor.

@ricardo:

A pénzügyi ismeretek tárgyában azonban nem csak a pénzügyi lobbi jár azzal jól, ha a lakosság tájékozott az alapvető pénzügyekről.

Ugyanis maga a lakosság is jól jár vele, hiszen az alapvető pénzügyi ismeretek megléte esetén valószínűleg csökken annak az esélye, hogy bebukja a hitelét, vagy ennek elkerülésére váratlanul el kellene adni az ingó vagyont, esetleg az ingatlant is kisebbre cserélni.

Emellett az ismeretek abban is segítenek, hogy a csalókat maguk a fogyasztók szűrjék ki (lényegesen hatékonyabb, mint az eleve lassan reagáló állam, akinek ki kell várnia a bűncselekmény bekövetkeztét).

Persze a pénzügyi körök is jobban szeretik a tudatos ügyfelet, aki képes felfogni, hogy a magasabb hozam magasabb kockázatot is jelent, vagy épp a kockázat alacsony szintjéhez ne várjon el magas hozamot.

Ám az sem feltétlenül igaz, hogy a bővebb ismeretekkel rendelkező ügyfél automatikusan magasabb kockázatot vállal. Ugyanis ez jelenleg fordítva is éppolyan jól leírható (és legalább annyira igaz is): a kockázatot jobban vállaló ügyfelek jobban érdeklődnek a pénzügyek iránt. /Ekkor még jobban meg is érthető a józan paraszti ész használatával, hiszen aki vásárra viszi a pénzét, az bizony hevesen érdeklődni fog annak hogyléte iránt.../