Az egészségügy mindenhol sokba kerül, finanszírozási problémái időnként krízishelyzetbe torkollanak. A költségcsökkentő reformok meg kivívják az érintettek tiltakozását. Pedig tényleg nagyon sok erőforrás megy füstbe, és nemcsak a rossz szervezés, az alacsony hatékonyságú intézmények és hasonlók miatt.

John Sviokla a most Amerikában folyó egészségügy-vitához szólva egy olyan megtakarítási lehetőségre hívja fel a figyelmet, ami az eddigi diskurzusban viszonylag kevés figyelmet kapott. Tény ugyanis, hogy az egészségügyi ellátások összes költségét jelentősen növeli az, hogy a páciensek egyszerűen nem tartják be kezelőorvosaik utasításait. Nem veszik be gyógyszereiket vagy hamarabb abbahagyják a kúrát, mint ahogy azt ajánlják, az előre rögzített időpontokban nem mennek el a rendelésekre, stb., stb. A New England Health Care Institute szerint az ilyen "rendetlenség" költségei többszáz milliárd dollárral, a teljes kiadások kb. 11%-ával emelik a számlát.

A páciensek effajta viselkedése persze nemcsak nemzetgazdasági szinten okoz veszteséget, hanem mindenekelőtt magának a betegnek rossz, hiszen nem gyógyul meg, vagy nem időben gyógyul meg. A magatartási közgazdságtan huzamosabb ideje sikeresen kutatja az emberi viselkedésnek azokat az irracionális vagy afelé hajló vonásait, amelyek az embereket rossz választások irányába csábítják. Sőt, számos olyan ösztökélő (nudge) technikát is kidolgoztak már, amelyekkel az embereket - szabadságuk megsértése nélkül - a hosszabb távon nekik maguknak is hasznosabb magatartás felé lehet terelni. Ezért Sviokla a behavioral economics technikáinak alkalmazását javasolja a fenti problémák enyhítésére, s ezéltal - szerinte - a 11% jelentős része megspórolható volna.