Keynesi hangulatú egyszerű modelljeink predikciója szerint a munkanélküliség recesszió idején mindenekelőtt azért növekszik intenzíven, mert a bérek lefelé merevek. Az tényleg viszonylag ritkán fordul elő, hogy a roszz időkben a cégek az elbocsátás helyett inkább bércsökkentést kínáljanak fel dolgozóiknak, s azok ezt el is fogadják - annyira ritkán, hogy az ilyen egyedi eseteket rendszerint fel is kapja a sajtó - ám ez nem az egyetlen útja annak, hogy az átlagos bérszint csökkenjen. Tim Harford járt a dolog után.
Tényleg merevek lefelé?
2010.04.30. 11:20 eltecon
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr881963953
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Sorge 2010.04.30. 18:36:36
Engem nagyon érdekelne a poszt szerzőjének a véleménye az idézett írással kapcsolatban.
Úgy tűnik, hogy sosem fogom megismerni ... : (
Úgy tűnik, hogy sosem fogom megismerni ... : (
Rorgosh 2010.05.05. 04:08:02
@Sorge:
Ismerve a blogot, ebben teljesen egyetértünk...
Ám a bérek rugalmasságát más megoldások is fokozzák: a prémiumok rendszere.
Ezek lényege az, hogy az év során tulajdonképpen alulfizetik az alkalmazottakat, és a fizetés hiányzó részét a prémiumokkal fizetik ki - ha a vállalkozás helyzete lehetővé teszi ezt.
Ám válság idején ez a rendszer lehetőséget ad arra, hogy a munkaadó ne fizesse a prémiumot (elvégre azt - elméletileg - a vállalkozás eredménye után szokás fizetni), amivel tulajdonképpen a fizetéseket csökkenti.
Persze a rendszernek van két peremfeltétele: az egyik az, hogy a prémiumot kifizessék akkor, ha a vállalkozás épp jól megy (nálunk sajnos sok munkaadó ugyan megígéri, de változatos okokra hivatkozva ki már nem fizeti a prémiumokat). Egyéb esetben ugyanis a munkavállaló az elvárt többletbért a havi fizetésben fogja követelni. A másik pedig az, hogy az állam és a pénzügyi szolgáltató rendszer tegye lehetővé a prémiumok munkavállaló általi tetszés szerinti felhasználását. (Az előbbi azzal, hogy azt pl. ne csak üdülésre lehessen felhasználni, az utóbbi azzal, hogy pl. év végén a prémiumból járulékos költségektől mentesen részlegesen lehessen előtörleszteni a hiteleket.)
Ismerve a blogot, ebben teljesen egyetértünk...
Ám a bérek rugalmasságát más megoldások is fokozzák: a prémiumok rendszere.
Ezek lényege az, hogy az év során tulajdonképpen alulfizetik az alkalmazottakat, és a fizetés hiányzó részét a prémiumokkal fizetik ki - ha a vállalkozás helyzete lehetővé teszi ezt.
Ám válság idején ez a rendszer lehetőséget ad arra, hogy a munkaadó ne fizesse a prémiumot (elvégre azt - elméletileg - a vállalkozás eredménye után szokás fizetni), amivel tulajdonképpen a fizetéseket csökkenti.
Persze a rendszernek van két peremfeltétele: az egyik az, hogy a prémiumot kifizessék akkor, ha a vállalkozás épp jól megy (nálunk sajnos sok munkaadó ugyan megígéri, de változatos okokra hivatkozva ki már nem fizeti a prémiumokat). Egyéb esetben ugyanis a munkavállaló az elvárt többletbért a havi fizetésben fogja követelni. A másik pedig az, hogy az állam és a pénzügyi szolgáltató rendszer tegye lehetővé a prémiumok munkavállaló általi tetszés szerinti felhasználását. (Az előbbi azzal, hogy azt pl. ne csak üdülésre lehessen felhasználni, az utóbbi azzal, hogy pl. év végén a prémiumból járulékos költségektől mentesen részlegesen lehessen előtörleszteni a hiteleket.)
