nem a pék jóindulatától

"Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól. [...] Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt." Adam Smith

Friss topikok

Címkék

30 as évek válsága (13) 4 1 (2) acemoglu (9) adam smith (6) adórendszer (29) adósság (11) adótudatosság (2) aea meetings (1) aghion (1) alan greenspan (3) alvin roth (1) argentína (1) árindex (2) árszabályozás (2) árverés (1) autóvásárlás (3) bankállamosítás (3) bastiat (3) becker (3) behaviorizmus (32) big government (2) bizalom (1) biztonság (1) buborék (5) bűnözés gazdaságtana (3) clark (4) credit crunch (1) daniel kahneman (1) defláció (3) depresszió (3) devizahitelek (2) devizapiac (1) diszkrimináció (3) döntéselmélet (2) drogpolitika (4) egészséggazdaságtan (4) elmélettörténet (1) energia (2) erkölcsi kockázat (8) értékek (3) értékpapírosítás (2) euró (12) európa (2) externáliák (1) fejlődésgazdaságtan (22) fejlődésgazdasgtan (2) félelem (1) felsőoktatás (9) fiskális politika (46) foci (5) fogyasztóvédelem (2) forint (2) francia (1) friedman (4) gary becker (6) gazdasági növekedés (11) gazdaságpolitika (47) gazdaságtörténet (7) gdp (2) globális aránytalanság (20) globalizáció (6) görög válság (12) hayek (4) humor (2) imf (11) imf hitel (2) incidencia (1) index (1) inferior (10) infláció (15) ingatlanpiac (1) interjú (14) io (1) irving fisher (1) it (1) izrael (1) japán (6) járadékvadászat (1) játékelmélet (4) jog és közgazdaságtan (5) john list (1) kamat (6) kapitalizmus (10) karácsony (1) kerékpár (1) kertesi gabor (1) keynes (12) keynesizmus (19) kezdi gabor (1) kína (19) kísérlet (2) klímaváltozás (7) költségvetés (6) konferencia (1) könyvismertetés (4) környezetgazdaságtan (4) korrupció (1) közjószág (2) közösségi gazdaságtan (3) krugman (23) külföldi segélyek (5) külföldi tőke (4) kvíz (1) lettország (1) likviditási csapda (3) luxus (4) maffia és allami transzferek területi eloszlása (1) magyar (23) makroökonómia (55) mancur olson (1) mankiw (1) maurice allais (1) megtakarítás (5) microfinance (1) migráció (2) mikroökonómia (20) mikroszimuláció (1) minimálbér (1) mnb (2) monetáris politika (22) multik (2) munkahelymegőrzés (5) munkapiac (22) murphy (4) nber (1) német (4) nobel díj (17) normál (1) nudge (6) nyugdíjrendszer (2) oecd (1) ökonometria (27) oktatási (44) olajárak (3) olasz (1) olivier blanchard (1) olson (1) paternalizmus (1) patrióta gazdaságpolitika (4) paul romer (1) paul samuelson (1) pénzillúzió (3) pénzügyi (6) pénzügyi rendszer (9) pénzügyi szabályozás (14) pénzügyi válság (16) piacgazdaság (1) pigou (1) politikai gazdaságtan (16) politikai intézményrendszer (13) portfolioblogger (126) profit (1) protekcionizmus (10) reform (2) rendszer (1) rendszerkockázat (1) richard thaler (1) rosling (1) shapley (1) shiller (1) Sims (1) stabilizáció (1) steven levitt (2) stigler (1) stizlitz (1) szabad piac (7) szabályozás (9) szociális támogatás (3) támogatás (4) tanulság (3) ted (3) tőkeáramlás (2) transzformációs válság (1) újraelosztás (1) usa (28) üzleti ciklus (8) válság (41) válságelemzés (20) válságkezelés (19) válság okai (9) valutaárfolyam (14) verseny (8) vita (27) yale (2) Címkefelhő

Menni, vagy nem menni?

2010.05.06. 08:00 eltecon

Barry Eichengreen még 2007-ben élénken érvelt az eurótól való szabadulás ellen. A Vox most fontosnak tartotta újramelegíteni az érveket. Eichengreen szerint az euróövezetből való kilépés költségei óriásiak volnának: meglóduló infláció és drágább külső finanszírozás mellett ott tornyosulnának a szűken vett gazdasági károknál is fenyegetőbb politikai csapások, leginkább a másodrendű uniós ország és hiteltelen adós örökös stigmája. És akkor még nem is beszéltünk az egyszerűnek látszó, de Eichengreen szerint valójában döntő procedurális költségekről. Arról például, hogy az összes magánjogi szerződést újra kellene kötni, és az egész fizetési rendszert újra kellene tervezni.

Paul Krugman ellenszól, de legalábbis kételkedik. Megoldaná-e a görögök problémáját, ha minden adósságukat elengednék? Aligha. A költségvetés elsődleges hiánya 2009-ben is a GDP 8.5%-a volt (elég mellbevágó, nem?), vagyis nem (csak) az adósságteher okozza a problémát, adósság nélkül is rettenetesen túlköltekeznek. Strukturális problémák vannak (honnan is ismerős ez a szöveg?), súlyos a lemaradásuk a versenyképességben. Ezen csak az egyszeri erőteljes leértékelés (leértékelődés?) segíthet. Krugman szerint a mai Görögország a 2001-es Argentínára hasonlít, lám, azoknak is milyen rosszat tett, hogy bennragadtak egy merev árfolyamrezsimben.

Messze van a végkifejlet, ebben mindkettőjükkel egyetérthetünk.


1 komment · 1 trackback

Címkék: euró portfolioblogger görög válság

A bejegyzés trackback címe:

https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr641977625

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Dabóczi Kálmán: A mérhető balgaság - GDP 2010.05.06. 21:05:58

Amennyiben nem vagyunk hajlandók őszintén szembesülni a közgazdaságtan, illetve módszertana korlátaival és jelenlegi hibáival, akkor a valós világ megragadása és leírása helyett csak nevetségessé válunk. A tapasztalt és ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jvizkeleti · http://mandiner.blog.hu/ 2010.05.06. 20:40:49

A leértékelés/leértékelődés az államcsőd egy másik, inkább implicit formája. Ez nem egy spanyol viasz. A hitelezők így is úgy is elveszítik a kölcsönadott vásárlóerőt. Én nem lennék boldogabb attól, hogy Görögország kilép ez Euróból, aztán nyomtat egy konténernyi Drahmát, és azt ajánlja fel adósságszolgálatul. A merev árfolyamrezsim csak egy ürügyet szolgáltat, amire rá lehet fogni, hogy amiatt mentünk csődbe.
süti beállítások módosítása