Gondolom a cikkíró is egy közgazdász. Szűklátókörűségét ennek tudom be.
"Fölösleges a kettőt szembeállítani egymással: az ipar szolgáltatások nélkül félkarú."
Ipar nélkül a szolgáltatás értelmetlen, erről ennyit.
Nyilván nem a vas és acél országa kell hogy legyünk, de szükség van egy saját termékre, amiben mi vagyunk a piacvezetők. pl. mint a finneknek a nokia.
Ehhez persze jó oktatás kell ami lehetővé teszi kiváló mérnökök - és nem semmirekellő jogászok és közgazdászok (kivéve a nagyon ritka kivételeket) meg kommunikációs "szakemberek" - képzését.

@BISMARCK:

Nem kellene ilyen erősen fogalmazni. Az idézett kijelentés csupán arra utal, hogy az ipar termékeit el kell vhogy juttatni a fogyasztókhoz - na ez a szolgáltatás.

Ettől persze még szükség van olyan termékre, amiben mi az elsők között vagyunk (nem muszáj piacvezetőnek lenni). Per pill erre a mezőgazdaságban van hatalmas lehetőség, bár lehet, hogy csak kevés az információm.

Apropó, információ. A mai világban sok esetben a termék az "információ". Ezt eljuttatni a fogyasztókhoz pedig szolgáltatás. És most nemcsak újságírásra gondolok! Indiába pl sok vállalat kivitte az ügyfélszolgálatát, mintahogy ide is. Ezzel is lehet bevételt termelni.

@mig8:

Erősen fogalmaznék?
Nézd meg, hogy évente mennyi HASZNÁLHATÓ! mérnököt képeznek és ezzel szemben mennyi jogászt, közgazdász és kommunikáció szakost. Nem ismerem a finn adatokat, de így, látatlanul merem állítani, hogy náluk nem ez az arány.

Nem állítom, hogy a szolgáltatási szektorra nincs szükség, de csak az ipar és a mezőgazdaság után.

@BISMARCK:

Ne haragudj, de ez árnyékboksz. Sok használható mérnököt képeznek, éves szinten pár ezret gépészből, villamosból, stb. De a többségük elmegy külföldre, mert idehaza nem tudja felszívni a gazdaság őket. Ezzel szemben a jogászok itthonmaradnak.

Egyébként szerintem szűklátókörűen értelmezed a szolgáltatások körét. Nemcsak a jogászat és a kommunikáció az, de pl az körúti üzletek is ebbe a szektorba tartoznak. Vagy a banki tevékenység, vagy az árufuvarozás is. És még sorolhatnám.

@mig8:

Valóban félreérthető voltam. Nem hinném, hogy szűk látókörűen értelmezném. Természetesen nem vitatom, hogy a szolgáltatásokra is szükség van. A prioritásokkal van vitám.

Az évi pár ezer mérnök kicsit erős, sztem egyetemi szinten - elnézést de a főiskolások semmire nem jók, így velük nem is számolok - évfolyamonként nincs ennyi, nemhogy a végzősök között.

@BISMARCK:

Oké, akkor szedjük össze, hogy milyen szolgáltatások vannak, melyeket kell békénhagyni, és melyekhez kell hozzányúlni! (A BKV-hoz, a MÁV-hoz biztosan.)

Hogy hányan végeznek, nos azt nehéz megítélni valóban. Még nehezebb azt megmondani, hogy kinek van versenyképes tudása. De a BME, a győri és a debreceni egyetem már összead karonként ezret-ezret. Hátmég, ha hozzáveszed a többi egyetemet és főiskolát!

Nincs olyan, hogy főiskola ma már (nevében persze még lehet). Van BSc és MSc képzés. És van olyan iskola, amelyik csak BSc-t ad, meg olyan, amelyik ad MSc-t is. De a helyzet az, hogy az összes BSc végzett ismerősöm dolgozik, legtöbbjük szakmában. ugyanez az MSc-kről nem mondható el.

Az már csak hab a tortán, hogy sok esetben - csak épp nem a cikk által leírt módon - az ipar és a szolgáltatás nem teljesen szétválasztható.

Példa erre az autószerelő. Amit végez, az szolgáltatás, oda is számolják. Ám, ha a munkafolyamatot nézzük, akkor az bizony ipari tevékenység.

Ráadásul sok szolgáltatói tevékenység közvetlenül, és még több közvetve az ipari (és mezőgazdasági) tevékenységhez kapcsolódik. Ha azok egy rossz adórendszer miatt nem tudnak fejlődni, akkor a hozzájuk kapcsolódó szolgáltató szektornak sincs lehetősége a fejlődésre. Csak persze a közgazdászok egy része kezd leszokni a folyamatszemléletről, rendszerszemléletről... Főképp, ha a téma az, hogy nem hozzájuk kell pumpálni a pénzt...