Úgy, hogy megfelelően kezeljük a pénzintézetek "too big to fail" problémáját. Luigi Zingales a tőkemegfelelés újfajta szabályozását javasolja a Cato Journalban.
Hogyan menthetjük meg a kapitalizmust?
2010.10.07. 16:18 eltecon
16 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eltecon.blog.hu/api/trackback/id/tr802354055
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kronstadt (törölt) 2010.10.09. 21:16:18
A vegyes gazdaságot…
A kapitalizmus rég kimúlt…
A kapitalizmus rég kimúlt…
Sorge 2010.10.09. 22:57:16
A szabadversenyes kapitalizmus vesztét nem a túl nagyra nőtt bankok okozzák. Ők csak hasznot húznak belőle, ahogy minden bajból hasznot szoktak húzni.
Sorge 2010.10.09. 23:01:36
Mert ne feledjük, hogy a mostani válság, a kapitalizmus velejárója, - a túltermelési válság. Ezt a túltermelési válságot sikerült tovább mélyíteni a bankoknak, az esztelen hitelezéssel. Aztán a bankok most futnak a pénzük után, vagyis megnyúzzák a még fizetőképes adósokat. És ezzel újabb válságot idéznek elő.
mig8 (törölt) 2010.10.10. 07:20:47
@Sorge:
Ejnye Sorge! Mi az, hogya mostani válság "túltermelési válság"? Ha emlékezetem nem csal, akkor a válság ott pattant ki, hogy túl sok volt a kockázatos hitel az USA-ban.
Ejnye Sorge! Mi az, hogya mostani válság "túltermelési válság"? Ha emlékezetem nem csal, akkor a válság ott pattant ki, hogy túl sok volt a kockázatos hitel az USA-ban.
Sorge 2010.10.10. 09:45:17
@mig8:
Látom szeretsz viccelődni. :))
Vagy létezik, hogy te ennyire nem értesz semmit ?
Ha csak annyi lett volna a probléma, már régen túl lennénk rajta. De valójában még tovább mélyült a válság.
Látom szeretsz viccelődni. :))
Vagy létezik, hogy te ennyire nem értesz semmit ?
Ha csak annyi lett volna a probléma, már régen túl lennénk rajta. De valójában még tovább mélyült a válság.
kronstadt (törölt) 2010.10.10. 11:22:48
@Sorge:
„túltermelési válság” = fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió
fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = állami bankjegy-kibocsátási monopólium
tehát
a jelenlegi váláság nem a kapitalizmus válsága
en.wikipedia.org/wiki/Austrian_business_cycle_theory
„túltermelési válság” = fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió
fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = állami bankjegy-kibocsátási monopólium
tehát
a jelenlegi váláság nem a kapitalizmus válsága
en.wikipedia.org/wiki/Austrian_business_cycle_theory
mig8 (törölt) 2010.10.10. 11:45:07
@Sorge:
Oké, látom én csak kapisgálhatom azt, amit a te ragyogó elméd már rég ért. Világosíts fel kérlek, hadd pislákoljon egy kis fény az én tudatlanságomban is!
Oké, látom én csak kapisgálhatom azt, amit a te ragyogó elméd már rég ért. Világosíts fel kérlek, hadd pislákoljon egy kis fény az én tudatlanságomban is!
Sorge 2010.10.10. 12:15:42
@kronstadt: Mielőtt teljesen lejáratod magadat, inkább kérdezd meg először Pete Pétert. Ő még tanult Marxot. Marx nélkül pedig nincs közgazdaságtan.
Szóval a túltermelési válság hitel nélkül is létrejön .
Tele van a fejlett világ áruval, de nincs rá fizető képes kereslet. Pedig már hitelt is vettek fel, hogy felvásárolhassák a túltermelésből származó árut.
Szóval a túltermelési válság hitel nélkül is létrejön .
Tele van a fejlett világ áruval, de nincs rá fizető képes kereslet. Pedig már hitelt is vettek fel, hogy felvásárolhassák a túltermelésből származó árut.
kronstadt (törölt) 2010.10.10. 23:21:30
@Sorge:
Marx (+klasszikus közgazdaságtan – Adam Smith, Ricardo) = vakvágány
A marxi rendszer – és a klasszikus közgazdaságtan – téves alapokra, a munkaérték-elméletre épült.
A munkaérték-elmélet szerint az árucikk ára az előállításához szükséges munkaerőköltség függvénye.
Ez azonban nonszensz.
A termék ára a fogyasztó szubjektív értékítéletén alapuló kereslet, ill. a termék szűkösségének a függvénye.
Ha nincsen rá fizetőképes kereslet, akkor teljesen mindegy, hogy mennyibe kerül x terméket előállítani,
en.wikipedia.org/wiki/Labor_theory_of_value
en.wikipedia.org/wiki/Subjective_theory_of_value
Ez az eltérés aprónak tűnik, valójában a kontraszt hatalmas.
A munkaérték-elméletre alapozott marxi rendszer a termelésre koncentrál.
A szubjektív értékelméletre alapozott rendszer pedig a fogyasztóra és a piacra.
A marxi és a klasszikus közgazdasági rendszer statikus.
A szubjektív értékelméletre alapozott rendszer dinamikus.
A marxi és a klasszikus közgazdasági rendszerben nincs helye a "vállalkozónak" és a fogyasztó is csak afféle megtűrt elem. Azt fogyasztja, amit kap…
A szubjektív értékelméletre alapozott rendszer a piac, a fogyasztó és a vállalkozó körül forog.
A termelési tényezők allokálásban a piaci ármechanizmus és a „vállalkozó” játszik meghatározó szerepet.
A „vállalkozó/ innovátor” a piaci verseny mozgatórugója.
A „vállalkozó/ innovátor” nem feltétlenül tőkés, a fő szerepe a fogyasztói igények, a piaci kereslet, mentén a termelési tényezők hatékony allokálásában rejlik.
A termelési tényezők allokálása során számára a piaci ármechanizmus a legfontosabb „iránytű”.
Az a sikeres vállalkozó, aki a leghatékonyabban és a legolcsóbban képes kielégíteni a fogyasztói igényeket.
A sikeres vállalkozó egyben sikeres piaci spekuláns.
A sikeres vállalkozó közvetlen visszacsatolást kap a piacon. Ha sikeres nyereséget ér el, ha nem veszít.
A piaci verseny a nem sikeres vállalkozókat kiszelektálja. Csak a sikeresek maradnak a piacon. Azok, akik a leghatékonyabban elégítik ki a fogyasztói igényeket.
Az ún. „túltermelési válság” során
Tehát
A legfontosabb kérdések:
Hogy lehet az, hogy sikeres vállalkozók tömegesen hoznak helytelen döntést?
Miért nem látják a közelgő túltermelési válságot?
A válasz:
Valuta manipuláció, fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió
fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = inflációs boom
inflációs boom = pótlólagos kereslet
Az inflációs boom azonban a jövő feléléséről szól. A fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió lényegében vagyon és jövedelem-újraelosztás, „zero sum game”.
A pótlólagos fogyasztás, befektetés lényegében inflációs adó.
A befektetés meghatározó része pedig nem fölös kapacitás, hanem rossz befektetés „malinvestment”.
A manipulált ármechanizmus mentén a vállalkozók nem a valódi fogyasztói igények mentén allokálják a szűkösen rendelkezésre álló termelési tényezőket.
Az inflációs adó ellehetetleníti a megtakarítást, fogyasztásra ösztönöz és miután a konjunktúra alapjait éli fel (csökken a megtakarítás, nő a fogyasztás) törvényszerűen összeomlással végződik.
Fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanziót szabadpiaci körülmények között nem nagyon lehet játszani.
Jegybank és törvényes fizetőeszköz nélkül a pénzhelyettesbe vetett bizalom minimális.
Jegybank és törvényes fizetőeszköz nélkül a pénzügyi rendszer fragmentált, több ezer bank bocsát ki pénzhelyetteseket (bankjegyeket).
A papírpénzt – pl. elszámolóházakon, zsíróbankokon keresztül – rendszeresen
beváltják árupénzre. (aranyra, ezüstre)
A zsíróbankok tevékenysége ellehetetleníti a fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanziót.
Fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanziót sikeresen, nagy volumenben - kizárólag jegybank és állami bankjegy-kibocsátási monopólium mögött lehet játszani.
Igazán nagy tételben pedig jegybank, állami bankjegy-kibocsátási monopólium és fedezet nélküli pénz/törvényes fizetőeszköz (fiat money) mögött.
A túltermelési válság nem a kapitalizmus, hanem állami intervenció kudarca. .
en.wikipedia.org/wiki/Austrian_business_cycle_theory#Assertions
Marx (+klasszikus közgazdaságtan – Adam Smith, Ricardo) = vakvágány
A marxi rendszer – és a klasszikus közgazdaságtan – téves alapokra, a munkaérték-elméletre épült.
A munkaérték-elmélet szerint az árucikk ára az előállításához szükséges munkaerőköltség függvénye.
Ez azonban nonszensz.
A termék ára a fogyasztó szubjektív értékítéletén alapuló kereslet, ill. a termék szűkösségének a függvénye.
Ha nincsen rá fizetőképes kereslet, akkor teljesen mindegy, hogy mennyibe kerül x terméket előállítani,
en.wikipedia.org/wiki/Labor_theory_of_value
en.wikipedia.org/wiki/Subjective_theory_of_value
Ez az eltérés aprónak tűnik, valójában a kontraszt hatalmas.
A munkaérték-elméletre alapozott marxi rendszer a termelésre koncentrál.
A szubjektív értékelméletre alapozott rendszer pedig a fogyasztóra és a piacra.
A marxi és a klasszikus közgazdasági rendszer statikus.
A szubjektív értékelméletre alapozott rendszer dinamikus.
A marxi és a klasszikus közgazdasági rendszerben nincs helye a "vállalkozónak" és a fogyasztó is csak afféle megtűrt elem. Azt fogyasztja, amit kap…
A szubjektív értékelméletre alapozott rendszer a piac, a fogyasztó és a vállalkozó körül forog.
A termelési tényezők allokálásban a piaci ármechanizmus és a „vállalkozó” játszik meghatározó szerepet.
A „vállalkozó/ innovátor” a piaci verseny mozgatórugója.
A „vállalkozó/ innovátor” nem feltétlenül tőkés, a fő szerepe a fogyasztói igények, a piaci kereslet, mentén a termelési tényezők hatékony allokálásában rejlik.
A termelési tényezők allokálása során számára a piaci ármechanizmus a legfontosabb „iránytű”.
Az a sikeres vállalkozó, aki a leghatékonyabban és a legolcsóbban képes kielégíteni a fogyasztói igényeket.
A sikeres vállalkozó egyben sikeres piaci spekuláns.
A sikeres vállalkozó közvetlen visszacsatolást kap a piacon. Ha sikeres nyereséget ér el, ha nem veszít.
A piaci verseny a nem sikeres vállalkozókat kiszelektálja. Csak a sikeresek maradnak a piacon. Azok, akik a leghatékonyabban elégítik ki a fogyasztói igényeket.
Az ún. „túltermelési válság” során
Tehát
A legfontosabb kérdések:
Hogy lehet az, hogy sikeres vállalkozók tömegesen hoznak helytelen döntést?
Miért nem látják a közelgő túltermelési válságot?
A válasz:
Valuta manipuláció, fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió
fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = inflációs boom
inflációs boom = pótlólagos kereslet
Az inflációs boom azonban a jövő feléléséről szól. A fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió lényegében vagyon és jövedelem-újraelosztás, „zero sum game”.
A pótlólagos fogyasztás, befektetés lényegében inflációs adó.
A befektetés meghatározó része pedig nem fölös kapacitás, hanem rossz befektetés „malinvestment”.
A manipulált ármechanizmus mentén a vállalkozók nem a valódi fogyasztói igények mentén allokálják a szűkösen rendelkezésre álló termelési tényezőket.
Az inflációs adó ellehetetleníti a megtakarítást, fogyasztásra ösztönöz és miután a konjunktúra alapjait éli fel (csökken a megtakarítás, nő a fogyasztás) törvényszerűen összeomlással végződik.
Fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanziót szabadpiaci körülmények között nem nagyon lehet játszani.
Jegybank és törvényes fizetőeszköz nélkül a pénzhelyettesbe vetett bizalom minimális.
Jegybank és törvényes fizetőeszköz nélkül a pénzügyi rendszer fragmentált, több ezer bank bocsát ki pénzhelyetteseket (bankjegyeket).
A papírpénzt – pl. elszámolóházakon, zsíróbankokon keresztül – rendszeresen
beváltják árupénzre. (aranyra, ezüstre)
A zsíróbankok tevékenysége ellehetetleníti a fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanziót.
Fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanziót sikeresen, nagy volumenben - kizárólag jegybank és állami bankjegy-kibocsátási monopólium mögött lehet játszani.
Igazán nagy tételben pedig jegybank, állami bankjegy-kibocsátási monopólium és fedezet nélküli pénz/törvényes fizetőeszköz (fiat money) mögött.
A túltermelési válság nem a kapitalizmus, hanem állami intervenció kudarca. .
en.wikipedia.org/wiki/Austrian_business_cycle_theory#Assertions
kronstadt (törölt) 2010.10.10. 23:59:45
@kronstadt:
Kiegészítés:
„Ha nincsen rá fizetőképes kereslet, akkor teljesen mindegy, hogy mennyibe kerül x terméket előállítani,”
teljesen mindegy az előállítási költség a piactisztító ár a lényeg.
Kiegészítés:
„Ha nincsen rá fizetőképes kereslet, akkor teljesen mindegy, hogy mennyibe kerül x terméket előállítani,”
teljesen mindegy az előállítási költség a piactisztító ár a lényeg.
Sorge 2010.10.11. 08:21:16
@kronstadt:
Azt kellene megértened, hogy túltermelési válság hitelezés nélkül is létrejön . Azt első válság így jött létre.
És azért jön létre, mert a dolgozók sosem kapják meg a munkájuk jogos ellenértékét így szép lassan elszakad egymástól a fizetőképes kereslet és az árukínálat. Ha jól tudom, ezt már Marx is leírta.
Azt kellene megértened, hogy túltermelési válság hitelezés nélkül is létrejön . Azt első válság így jött létre.
És azért jön létre, mert a dolgozók sosem kapják meg a munkájuk jogos ellenértékét így szép lassan elszakad egymástól a fizetőképes kereslet és az árukínálat. Ha jól tudom, ezt már Marx is leírta.
kronstadt (törölt) 2010.10.12. 21:26:46
@Sorge:
Túltermelési válság = inflációs boom
Inflációs boom = fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió
Fedezet nélküli pénz = törvényes fizetőeszköz = állami monopólium
Túltermelési válság = inflációs boom
Inflációs boom = fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió
Fedezet nélküli pénz = törvényes fizetőeszköz = állami monopólium
Sorge 2010.10.12. 22:13:25
@kronstadt:
Hogy lenne már a túltermelési válság = inflációs boom ????? Éppen ellenkezőleg, ha el akarják adni a felesleges árut, akkor engedni kell az árból . Tehát defláció várható !
Amit te itt összeírtál, az csak zagyvaság.
Hogy lenne már a túltermelési válság = inflációs boom ????? Éppen ellenkezőleg, ha el akarják adni a felesleges árut, akkor engedni kell az árból . Tehát defláció várható !
Amit te itt összeírtál, az csak zagyvaság.
kronstadt (törölt) 2010.10.13. 22:00:51
@Sorge:
Olvasgass:)
America’s Great Depression
Murray N. Rothbard
mises.org/rothbard/agd.pdf
PART II: THE INFLATIONARY BOOM: 1921–1929
85-185 oldal
Olvasgass:)
America’s Great Depression
Murray N. Rothbard
mises.org/rothbard/agd.pdf
PART II: THE INFLATIONARY BOOM: 1921–1929
85-185 oldal
kronstadt (törölt) 2010.10.13. 22:10:32
@Sorge:
Némi kiegészítés ugyanonnan:)
America’s Great Depression
3 SOME ALTERNATIVE EXPLANATIONS OF
DEPRESSION: A CRITIQUE
GENERAL OVERPRODUCTION
56. oldal
„This explanation, popular or no, is arrant nonsense. Short of the Garden of Eden, there is no such thing as general “overproduction.”
As long as any “economic” desires remain unsatisfied, so long will production be needed and demanded”
„Austrian theory explains this cluster of error and the excessive bidding up of costs; the “overproduction” theory does not. In fact,
there was overproduction of specific, not general, goods. The malinvestment caused by credit expansion diverted production into lines that turned out to be unprofitable (i.e., where selling prices
were lower than costs) and away from lines where it would have been profitable. So there was overproduction of specific goods relative to
consumer desires, and underproduction of other specific goods”
Némi kiegészítés ugyanonnan:)
America’s Great Depression
3 SOME ALTERNATIVE EXPLANATIONS OF
DEPRESSION: A CRITIQUE
GENERAL OVERPRODUCTION
56. oldal
„This explanation, popular or no, is arrant nonsense. Short of the Garden of Eden, there is no such thing as general “overproduction.”
As long as any “economic” desires remain unsatisfied, so long will production be needed and demanded”
„Austrian theory explains this cluster of error and the excessive bidding up of costs; the “overproduction” theory does not. In fact,
there was overproduction of specific, not general, goods. The malinvestment caused by credit expansion diverted production into lines that turned out to be unprofitable (i.e., where selling prices
were lower than costs) and away from lines where it would have been profitable. So there was overproduction of specific goods relative to
consumer desires, and underproduction of other specific goods”
Sorge 2010.10.14. 15:47:55
@kronstadt:
Nem érdekel az angol duma!
Bármelyik seggfej, ha angolul nyomja az eszméletlen hülyeségeit és hazugságait, akkor már az maga az isteni kinyilatkoztatás???
Én az eszemet használom, az idiótákkal ellentétben!
Nem érdekel az angol duma!
Bármelyik seggfej, ha angolul nyomja az eszméletlen hülyeségeit és hazugságait, akkor már az maga az isteni kinyilatkoztatás???
Én az eszemet használom, az idiótákkal ellentétben!
